A „Fake news” jelenség megerősítette a mainstream hírmedia iránti bizalmat, miközben rontotta a közösségi media források megítélését. A Kantar által készített „Trust in News” kutatás rávilágít, hogy a mainstream hírmédia megítélése alig változott, míg a közösségi media platformok és a kizárólag online létező hírmédiumok reputációja jelentősen romlott a közelmúlt politikai választásai nyomán felszínre került „fake news” narratíva hatására.

A Kantar ma publikálta nemzetközi „Trust in News” tanulmányának eredményeit. A világ négy országában (Brazília, Franciaország, Egyesült Királyság, USA) összesen nyolcezer embert kérdeztek meg a politikai és választási hírekkel kapcsolatos attitűdjéről.

 

A kutatás főbb megállapításai:

1. A mainstream hírmédia „fake news”-ként történő megbélyegzése egyértelműen kudarcot vallott. A hagyományos nyomtatott és sugárzott media reputációja sokkal ellenállóbbnak bizonyult – elsősorban az általuk nyújtott tartalmak mélysége miatt –, mint a közösségi media platformoké és a kizárólag online létező híroldalaké.

2. A közönség egyre szélesebb körben informálódik és összetettebb a viszonya és elvárásai a hír jellegű tartalmakkal szemben.

3. A közvélemény változatlanul hisz abban, hogy az újságírói munka kulcsfontosságú a demokratikus értékek megőrzése szempontjából, de sokkal szkeptikusabbá vált. Az USA-ban és Brazíliában például a lakosság kiugróan nagy százaléka gondolja azt, hogy a legutóbbi választások eredményeit nagyban befolyásolta a „fake news”.

Kiben bízunk?

A „fake news” jelenség reputációromboló hatásáért túlnyomórészt a közösségi média, az üzenetküldő applikációk és a kizárólag online létező hírcsatornák tehetők felelőssé. A nyomtatott magazinok számítanak a legmegbízhatóbb hírforrásnak (72%), utána szorosan a többi hagyományos médium: a nyomtatott napilapok, a televíziós és rádiós hírműsorok. A megkérdezettek mindössze egyharmada jelölt meg közösségi média oldalt vagy üzenetküldő alkalmazást megbízható hírforrásként. A kizárólag online létező hírforrásokban a megkérdezettek fele bízik, jóval kevesebben, mint a nyomtatott és sugárzott társaikban. Érdekes módon, ez utóbbiak online verzióiban valamivel kisebb a bizalom, mint az eredeti offline médiumokban.

 

Fotó: A használt hírforrások iránti bizalom - Kantar

 

A közösségi média és az üzenetküldő platformok megbízható hírforrásként történő megítélése jelentősen romlott. A social média platformok (közöttük a Facebook dominál 84 százalék használta az elmúlt hetekben) és üzenetküldő appok (a Whatsapp a legelterjedtebb) által közvetített politikai és választási hírekben a hírfogyasztók közel 60 százaléka „bízott kevésbé” a „fake news” jelenség miatt. A „csak online” hírmédiumok megítélése is erősen romlott: a hírfogyasztok 41 százaléka kevésbé bízik bennük.


Fotó: A használt platformok politikai híreibe vetett bizalom alakulása a „fake news” jelenség után - Kantar

 

A nyomtatott hírforrások ennél ellenállóbbnak bizonyultak, és csak enyhe bizalomvesztést szenvedtek el: a közönség mindössze 23 százaléka mondta azt, hogy kevésbé bízik a nyomtatott napilapok és magazinok híreiben. Ám szinte ugyanennyien mondták azt is, hogy nőtt a bizalmuk az előbb említett két médiatípus tartalmaival szemben (23% ill. 17%). A nyomtatott médiáról összességében a megkérdezett hírfogyasztók több mint háromnegyede nyilatkozta azt, hogy ugyanúgy vagy jobban bízik benne, mint a „fake news” jelenség előtt. A 24 órás televíziós hírcsatornák szintén tartani tudták erős pozíciójukat a megbízható hírforrások között: a hírfogyasztók 78 százaléka ugyanúgy vagy jobban bízik bennük, mint azelőtt.

A vizsgált négy ország megkérdezett hírfogyasztóinak 46 százaléka gondolja azt, hogy a „fake news” befolyásolta a legutóbbi választások eredményét. Ez az arány Brazíliában volt a legmagasabb, ahol a válaszadók 69 százaléka, az USA-ban pedig a megkérdezettek 47 százaléka volt ezen a véleményen. Van azonban arra utaló jel is, hogy a Facebook és a Google tett lépéseket a „fake news” megállítására (az Egyesült Királyság hírfogyasztóinak 13 százaléka mondta azt, hogy látott erre irányuló erőfeszítést, Braziliában az egyharmaduk, Franciaországban 16 százaléka, az Egyesült Államokban 22 százalék).

Változó hírfogyasztási szokások

A hírolvasó közönség egyre szélesebb körben informálódik: a megkérdezettek 40 százaléka több forrásból tájékozódik, mint 12 hónappal ezelőtt. A „Bármilyen online” átvette a vezetést a televíziótól az elsődleges hírforrások sorában. A 35 év alattiak körében pedig a közösségi media megbízhatósága – az elszenvedett reputációvesztés ellenére is– vetekszik a televízióéval (65% vs 69%).

 

Fotó: A hírfogyasztásra használt médiumok az elmúlt héten, korcsoportok szerint - Kantar

 

A hírfogyasztók emellett egyre megfontoltabbak is. A „szűrőbuborék effektusnak” némiképp ellentmond, hogy a közösségi média használók 40 százaléka a sajátjától eltérő nézőpontokat is olvas a neten, és csaknem kétharmaduk aggódik amiatt, hogy a személyre szabottság miatt hírszűrő buborék alakul ki körülötte. A hírfogyasztók több mint háromnegyede állította magáról, hogy független források segítségével ellenőrizte egy-egy történet valóságtartalmát, és 70 százalékukkal fordult már elő, hogy nem osztott meg egy cikket azért, mert félt attól, hogy esetleg „fake news”. Viszont közel egyötödük bevallotta, hogy osztott már meg úgy tartalmat, hogy csak a fősorát olvasta el.

A Kantar „Trust in News” kutatást 2000 fős reprezentatív mintán végezték mind a 4 országban (Brazília, Franciaország, Egyesült Királyság, USA).

Eric Salama, Kantar CEO megjegyezte „A tanulmányunk számos kihívásra és lehetőségre hívja fel a hírszolgáltatók figyelmét a média minden szegmensében. A hagyományos média egyértelműen megszabadult a »fake news« vádaktól, és továbbra is jelentős bizalmat élvez a hírfogyasztók körében. A nagy kihívás ezen vállalatok számára az, hogyan konvertálják át ezt a hűséget és bizalmat kereskedelmi előnnyé.  A hírszolgáltató szektor új belépői – beleértve a közösségi média oldalakat és az online hírcsatornákat – az elmúlt években komoly reputációcsökkenést szenvedtek el a platformjaikon megjelenő tartalmak kétes megbízhatósága miatt. De egyértelműen látszik, hogy ez a bizalom visszaszerezhető, hiszen a social media, mint »hírfelfedező platform« egyre fontosabb szerephez jut a hírfogyasztásban. Bízunk benne, hogy a Trust in News tanulmány értékes insightokkal szolgál az összes hírszolgáltató számára, akik ezen a társadalom számára oly fontos és gyorsan változó piacon tevékenykednek.”

Sir Martin Sorrell, WPP CEO szavai: „Örömmel látom, hogy a Trust in News igazolta, a márkaerő mennyire fontos tényező a hírpiacon; hajtóereje a hírfogyasztók és hírszolgáltatók közötti elkötelezett kapcsolat és a tartalomba vetett bizalom kiépülésének. A kutatás megmutatta a hagyományos hírmédiumok számára, hogy a bizalom növelésén keresztüli márkaépítés egy jó lehetőség arra, hogy kereskedelmileg is biztosítsák a jövőjüket, és közben kitaláljanak egy rugalmas előfizetési modellt a fiatalabb generációk számára, akik már megbarátkoztak a fizetős rendszerekkel. Tudjuk, hogy a legnagyobb social media cégek elkezdtek foglalkozni a »fake news« problémával. A tanulmány azzal, hogy számszerűsíti, milyen mértékben ásta alá a közösségi média megítélését a »fake news«, megmutatja, milyen fontos, hogy ez a munka folytatódjon.”

Tizenhat dokumentumfilm készítését támogatják

1 napja

Tizenhat dokumentumfilm elkészítéséhez nyújt összesen 110 millió forintos támogatást e heti ülésén meghozott döntésével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa.