Honnan informálódnak, mit hallgatnak a járvány alatt az ország lakói? Érdemes ezt a kérdést is feltenni, miután sorra születnek különböző kimutatások a koronavírus miatt jelentősen megváltozott életvitelről. A járvány természetesen a rádióhallgatási szokásokra is hatással van. A legtöbb hirdetőben és reklámügynökségben felmerült, hogy a gépjárműforgalom csökkenésével a rádiózás is csökkenhet-e, azonban a tömeges otthon maradás következtében a gépjármű helyett inkább otthon szól a rádió.

Az emberek a korábbinál nagyobb mértékben igényelnek információt, és a zenei rádiók helyett egyre hosszabb időt töltenek a közszolgálati és a hír/beszélgetős adók hallgatásával.

Ez nem elszigetelt magyar jelenség, hanem nemzetközi trend. Nemzetközi kutatások segítségével bemutatjuk, hogyan változtak a rádióhallgatási szokások a koronavírus-járvány alatt az egyes országokban.

 

Hazánkban még nincs a karantén eddig eltelt két hónapját átölelő friss hivatalos kutatási adat. Az NMHH - ©Kantar- Hoffmann - MMeter által végzett hazai rádiós közönségmérés naplós módszertannal készül, amely 3 havi összevont adatot tartalmaz, emiatt a járvány hatása nem látszik rövid távon.
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok a február-márciusi időszakról szólnak és ebből a járványügyi intézkedések kizárólag az áprilisi adatfelvétellel estek egybe. Ugyanakkor a hallgatói szokások azonnali változását más módszerrel is meg lehet ismerni. A magyarhoz hasonló mérési módszertant követő országokban ilyenkor az online streaming hallgatottsági adatok változásából vonnak le következtetéseket, és ezek az adatok itthon is elérhetőek.
A legfrissebb online mérések alapján egyértelmű, hogy az információéhség a hír és magazinműsorok iránti érdeklődést drasztikusan megemelte.
Ennek hatására a közszolgálati rádiók (Kossuth, Petőfi, Bartók, Dankó) közvetlenül indított online hallgatása a 9-ről a 13. hétre 41%-kal nőtt, ezen belül a Kossuth Rádió hallgatóinak száma kiemelkedően, 84 %-kal ugrott meg, ami hasonló képet mutat más országok változásaival.

 

Magyarország: a lakosság 33%-a többet rádiózik

Azért, hogy ne csak a streaming adatok változására hagyatkozzunk a gyors rádióhallgatási változások kimutatásában, az Atmedia az Ipsos Instant Research platformján április 15-17. között, 548 fős (15-65 évesek) mintán kutatást végzett: „Hogyan változtak a rádióhallgatási szokások a kijárási korlátozás bevezetése előtti időszakhoz képest?” kérdéskörben. A kutatás legfőbb megállapítása, hogy a megkérdezettek 33%-a többet hallgata rádiót, és mindössze 12%-a rádiózik kevesebbet. A „hardcore rádiózók” (akik minimum napi 6 órát rádióznak) 40%-a nyilatkozta, hogy a korábbinál is többet hallgatja a műsorokat.


Az elsődleges indokok, amelyek miatt a megkérdezettek többet hallgatják a rádiót: az információszerzés, több a szabadidő, a kikapcsolódás, a jó hangulat, megnyugtató, az otthoni tevékenykedés és az unaloműzés. Elsősorban a hírek hallgatottsága nőtt, de a könnyűzene és a reggeli műsorok is kiemelkedően szerepeltek. A megkérdezett magyarok 53,3%-a valamelyik közrádiót is hallgatja, a válaszadók 50,5 %-a pedig a Kossuth vagy a Petőfi Rádiót is megjelölte.


Több kontinens országainak trendjeit összevetve egyértelműen látszik, hogy míg a globális egészségügyi vészhelyzet szinte minden rádiós piacon jelentősen növelte a közszolgálati, illetve a hír- és beszélgetős műsorok hallgatottságát, addig a zenei rádióknál nem ennyire látványos a változás. A rádiós piacot a gyakorlatban nem érte hátrányosan a tömeges home office munkavégzés, mert a korábbi vezetés közbeni rádiózást az otthoni műsorhallgatás váltotta fel. A megváltozott élethelyzet természetesen módosítja a rádiók versenyét, de összességében megállapítható, hogy a híréhség növelte a rádiós piac presztízsét, hitelességét.

 

Az Amerikai Egyesült Államokban számos kutatás foglalkozott a rádiózás változásával a COVID-19 járvány alatt. A Nielsen kutatása szerint az amerikai felnőttek (18+) 28%-a tölt több időt rádiózással, és csak 17 %-uknál csökkent a hallgatásra fordított idő.
A válaszadók 26%-a mondta, hogy többet rádiózik otthon, 19%-uk többet hallgatja a rádiót okostelefonról, és 14%-uk többet hallgat podcastokat.

 

A NuVoodoo Media Services kutatása szerint:

Gyakorlatilag kiesett a reggeli és délutáni autózás közbeni rádióhallgatás, ellenben a válaszadók mindössze 19%-a mondta, hogy emiatt hétköznap reggel kevesebbet hallgatja a rádiót, míg 37%-nál nőtt a rádióhallgatási idő.
Összességében hétköznap délután a hallgatók 38 %-ánál nőtt, és csupán 16%-nál csökkent a rádiózásra fordított idő.

 

Az Infinite Dial 2020-as kutatás szerint az amerikaiak 83%-a ugyanannyit vagy még többet hallgatja a rádiót a koronavírus kitörése óta, és 60%-uk megbízik a rádiókban hallott információkban.
Az Ipsos kutatása („Hogyan hat a koronavírus a munkahelyi szokásokra és a rádiózásra?”) szerint a „heavy rádió hallgatók” (akik heti minimum öt órát hallgatnak) 18%-a mondta, hogy mostanában még többet fogja hallgatni a rádiót. 79% ugyanannyit és mindössze 4% állítja, hogy kevesebbet fog rádiózni.

A cikk szerzője: Galavics András, az Atmedia rádiós divíziójának vezetője

Lássuk, hogyan változik a hallgatás Európában:

Az Egyesült Királyságban is több kutatás érhető el. A Global kimutatása szerint az okoshangszórókon a rádióhallgatás az eddigi legmagasabbra, 11%-ra ugrott és az Alexa Flash News Briefings hallgatottsága 156%-kal növekedett.
A közszolgálati BBC rádió online hallgatása 18%-kal nőtt, a Nation Broadcasting növekedést tapasztal majdnem minden rádiójánál.

 

Svédországban a közszolgálati rádiók napi elérése 1,6 %-kal 52,2 %-ra nőtt, ugyanakkor a kereskedelmi rádióké 4%-kal esett. A svéd közszolgálati rádió SR Play applikációjában a hírösszefoglalók hallgatottsága rendkívüli mértékben megugrott, egyes napokon többen indítják el, mint máskor egy hét alatt.

 

Belgiumban - ahol a rádió reklámtortából való részesedése kimagasló és a forgalmi dugók minden naposak - a flamandok 25%-a hallgat több rádiót, mint a koronavírus-járvány előtt. A növekedés leginkább a fiatalok (15–24 évesek) és a munkaerő piacon aktív 25–44 évesek körében figyelhető meg. Ráadásul az online hallgatás is 36%-kal emelkedett. A bizalom nagy, a megkérdezettek körülbelül 86%-a úgy gondolja, hogy a rádió jó információforrás a számukra.
A rádió a legmegbízhatóbb médium Európában

Az Eurobarometer felmérése szerint immár tizedik éve a rádió a legmegbízhatóbb médium Európában. A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy a rádióban a lakosság 57%-a, a televízióban 49%-a, a sajtóban pedig 46%-a bízik/vagy választja.

 

A járványügyi korlátozások alatt a reklámok szerepe átértékelődött, felértékelődött

Az Atmedia az Ipsos segítségével kvalitatív kutatást végzett a reklámfogyasztásról. Az eredményekből kiderül, hogy a lakosság mai, speciális élethelyzetében a reklám szerepe átértékelődött. Az online fórumbeszélgetés 2020. április közepén négy napig tartott, amelynek 28 (18-59 év közötti) résztvevője volt.

 

Az alábbiakban azokat a szó szerinti idézeteket közöljük, amelyeket a fogyasztók kifejezetten a kijárási korlátozás hatására, a rádióval kapcsolatban fogalmaztak meg:
• Mivel a rádióreklámokat csak hallom, ezek jobban hatnak az érzelmeimre, s az üzenetek is jobban eljutnak hozzám. A rádióreklámok megnyugtatnak."
• „Fejben gyorsan összekötöm a TV-ben vagy online látott reklám tartalmával, szereplőivel és a termék külsejével."
• „Szeretem a rádióreklámokat, hiszen informatívak, aktualitásokról szólnak, és nem túl hosszúak, lehet őket követni és megjegyezhetőek."
• „Rádióban hallott reklámok a szórakozás, kikapcsolódás terén adnak nekem segítséget és ötletet."