Médiapiac
A híréhség jócskán emeli a közszolgálati rádiók hallgatottságát
Honnan informálódnak, mit hallgatnak a járvány alatt az ország lakói?
Érdemes ezt a kérdést is feltenni, miután sorra születnek különböző kimutatások a koronavírus miatt jelentősen megváltozott életvitelről. A járvány természetesen a rádióhallgatási szokásokra is hatással van. A legtöbb hirdetőben és reklámügynökségben felmerült, hogy a gépjárműforgalom csökkenésével a rádiózás is csökkenhet-e, azonban a tömeges otthon maradás következtében a gépjármű helyett inkább otthon szól a rádió.
Az emberek a korábbinál nagyobb mértékben igényelnek információt, és a zenei rádiók helyett egyre hosszabb időt töltenek a közszolgálati és a hír/beszélgetős adók hallgatásával.
Ez nem elszigetelt magyar jelenség, hanem nemzetközi trend. Nemzetközi kutatások segítségével bemutatjuk, hogyan változtak a rádióhallgatási szokások a koronavírus-járvány alatt az egyes országokban.
Hazánkban még nincs a karantén eddig eltelt két hónapját átölelő friss hivatalos kutatási adat. Az NMHH – ©Kantar- Hoffmann – MMeter által végzett hazai rádiós közönségmérés naplós módszertannal készül, amely 3 havi összevont adatot tartalmaz, emiatt a járvány hatása nem látszik rövid távon.
A legfrissebb rendelkezésre álló adatok a február-márciusi időszakról szólnak és ebből a járványügyi intézkedések kizárólag az áprilisi adatfelvétellel estek egybe. Ugyanakkor a hallgatói szokások azonnali változását más módszerrel is meg lehet ismerni. A magyarhoz hasonló mérési módszertant követő országokban ilyenkor az online streaming hallgatottsági adatok változásából vonnak le következtetéseket, és ezek az adatok itthon is elérhetőek.
A legfrissebb online mérések alapján egyértelmű, hogy az információéhség a hír és magazinműsorok iránti érdeklődést drasztikusan megemelte.
Ennek hatására a közszolgálati rádiók (Kossuth, Petőfi, Bartók, Dankó) közvetlenül indított online hallgatása a 9-ről a 13. hétre 41%-kal nőtt, ezen belül a Kossuth Rádió hallgatóinak száma kiemelkedően, 84 %-kal ugrott meg, ami hasonló képet mutat más országok változásaival.
 |
Magyarország: a lakosság 33%-a többet rádiózik
Azért, hogy ne csak a streaming adatok változására hagyatkozzunk a gyors rádióhallgatási változások kimutatásában, az Atmedia az Ipsos Instant Research platformján április 15-17. között, 548 fős (15-65 évesek) mintán kutatást végzett: „Hogyan változtak a rádióhallgatási szokások a kijárási korlátozás bevezetése előtti időszakhoz képest?” kérdéskörben. A kutatás legfőbb megállapítása, hogy a megkérdezettek 33%-a többet hallgata rádiót, és mindössze 12%-a rádiózik kevesebbet. A „hardcore rádiózók” (akik minimum napi 6 órát rádióznak) 40%-a nyilatkozta, hogy a korábbinál is többet hallgatja a műsorokat.
 |
Az elsődleges indokok, amelyek miatt a megkérdezettek többet hallgatják a rádiót: az információszerzés, több a szabadidő, a kikapcsolódás, a jó hangulat, megnyugtató, az otthoni tevékenykedés és az unaloműzés. Elsősorban a hírek hallgatottsága nőtt, de a könnyűzene és a reggeli műsorok is kiemelkedően szerepeltek. A megkérdezett magyarok 53,3%-a valamelyik közrádiót is hallgatja, a válaszadók 50,5 %-a pedig a Kossuth vagy a Petőfi Rádiót is megjelölte.
 |
Több kontinens országainak trendjeit összevetve egyértelműen látszik, hogy míg a globális egészségügyi vészhelyzet szinte minden rádiós piacon jelentősen növelte a közszolgálati, illetve a hír- és beszélgetős műsorok hallgatottságát, addig a zenei rádióknál nem ennyire látványos a változás. A rádiós piacot a gyakorlatban nem érte hátrányosan a tömeges home office munkavégzés, mert a korábbi vezetés közbeni rádiózást az otthoni műsorhallgatás váltotta fel. A megváltozott élethelyzet természetesen módosítja a rádiók versenyét, de összességében megállapítható, hogy a híréhség növelte a rádiós piac presztízsét, hitelességét.
Az Amerikai Egyesült Államokban számos kutatás foglalkozott a rádiózás változásával a COVID-19 járvány alatt. A Nielsen kutatása szerint az amerikai felnőttek (18+) 28%-a tölt több időt rádiózással, és csak 17 %-uknál csökkent a hallgatásra fordított idő.
A válaszadók 26%-a mondta, hogy többet rádiózik otthon, 19%-uk többet hallgatja a rádiót okostelefonról, és 14%-uk többet hallgat podcastokat.
 |
A NuVoodoo Media Services kutatása szerint:
Gyakorlatilag kiesett a reggeli és délutáni autózás közbeni rádióhallgatás, ellenben a válaszadók mindössze 19%-a mondta, hogy emiatt hétköznap reggel kevesebbet hallgatja a rádiót, míg 37%-nál nőtt a rádióhallgatási idő.
Összességében hétköznap délután a hallgatók 38 %-ánál nőtt, és csupán 16%-nál csökkent a rádiózásra fordított idő.
 |
Az Infinite Dial 2020-as kutatás szerint az amerikaiak 83%-a ugyanannyit vagy még többet hallgatja a rádiót a koronavírus kitörése óta, és 60%-uk megbízik a rádiókban hallott információkban.
Az Ipsos kutatása („Hogyan hat a koronavírus a munkahelyi szokásokra és a rádiózásra?”) szerint a „heavy rádió hallgatók” (akik heti minimum öt órát hallgatnak) 18%-a mondta, hogy mostanában még többet fogja hallgatni a rádiót. 79% ugyanannyit és mindössze 4% állítja, hogy kevesebbet fog rádiózni.
 |
| A cikk szerzője: Galavics András, az Atmedia rádiós divíziójának vezetője |
Lássuk, hogyan változik a hallgatás Európában:
Az Egyesült Királyságban is több kutatás érhető el. A Global kimutatása szerint az okoshangszórókon a rádióhallgatás az eddigi legmagasabbra, 11%-ra ugrott és az Alexa Flash News Briefings hallgatottsága 156%-kal növekedett.
A közszolgálati BBC rádió online hallgatása 18%-kal nőtt, a Nation Broadcasting növekedést tapasztal majdnem minden rádiójánál.
Svédországban a közszolgálati rádiók napi elérése 1,6 %-kal 52,2 %-ra nőtt, ugyanakkor a kereskedelmi rádióké 4%-kal esett. A svéd közszolgálati rádió SR Play applikációjában a hírösszefoglalók hallgatottsága rendkívüli mértékben megugrott, egyes napokon többen indítják el, mint máskor egy hét alatt.
Belgiumban – ahol a rádió reklámtortából való részesedése kimagasló és a forgalmi dugók minden naposak – a flamandok 25%-a hallgat több rádiót, mint a koronavírus-járvány előtt. A növekedés leginkább a fiatalok (15–24 évesek) és a munkaerő piacon aktív 25–44 évesek körében figyelhető meg. Ráadásul az online hallgatás is 36%-kal emelkedett. A bizalom nagy, a megkérdezettek körülbelül 86%-a úgy gondolja, hogy a rádió jó információforrás a számukra.
A rádió a legmegbízhatóbb médium Európában
Az Eurobarometer felmérése szerint immár tizedik éve a rádió a legmegbízhatóbb médium Európában. A legfrissebb eredmények azt mutatják, hogy a rádióban a lakosság 57%-a, a televízióban 49%-a, a sajtóban pedig 46%-a bízik/vagy választja.
 |
A járványügyi korlátozások alatt a reklámok szerepe átértékelődött, felértékelődött
Az Atmedia az Ipsos segítségével kvalitatív kutatást végzett a reklámfogyasztásról. Az eredményekből kiderül, hogy a lakosság mai, speciális élethelyzetében a reklám szerepe átértékelődött. Az online fórumbeszélgetés 2020. április közepén négy napig tartott, amelynek 28 (18-59 év közötti) résztvevője volt.
Az alábbiakban azokat a szó szerinti idézeteket közöljük, amelyeket a fogyasztók kifejezetten a kijárási korlátozás hatására, a rádióval kapcsolatban fogalmaztak meg:
• Mivel a rádióreklámokat csak hallom, ezek jobban hatnak az érzelmeimre, s az üzenetek is jobban eljutnak hozzám. A rádióreklámok megnyugtatnak.”
• „Fejben gyorsan összekötöm a TV-ben vagy online látott reklám tartalmával, szereplőivel és a termék külsejével.”
• „Szeretem a rádióreklámokat, hiszen informatívak, aktualitásokról szólnak, és nem túl hosszúak, lehet őket követni és megjegyezhetőek.”
• „Rádióban hallott reklámok a szórakozás, kikapcsolódás terén adnak nekem segítséget és ötletet.”
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás