Sokan már most az internetes felületeket tekintik elsődleges hírforrásaiknak, és az értesüléseik javát a közösségi médián keresztül szerzik. Ez jelentős kihívás elé állítja az online újságokat. Hogyan birkózhatnak meg a megváltozott körülményekkel, és milyen változások elé néz az újságírás az elkövetkezendő évtizedben? Ezt a kérdést igyekeztünk megválaszolni a Médiapiac 2020-as 1. számában.

Az elmúlt évtizedben az új technológiák előretörésével a hírfogyasztás platformjainak erőviszonyai jelentősen átrendeződtek az egész világon. Míg akár egy évtizeddel ezelőtt is az emberek fő hírforrását a nyomtatott lapok jelentették, manapság a legtöbben már nem az újságot lapozzák fel a reggeli kávé mellé, hanem az internetet.

A Pew Research Center 2019. novemberi tanulmánya szerint ráadásul már nemcsak az online és az offline áll egymással versenyben, hanem a mobiltelefon és az asztali számítógép is, hiszen az amerikai felnőtt lakosság 57 százaléka, míg a 18–29 évesek 72 százaléka mobilon fogyasztja a hírtartalmakat, ez pedig arra is befolyással van, milyen felületeken és milyen formában olvasnak szívesen az emberek.

A nyomtatott lapok népszerűsége egyre csökken, így nem csoda, ha mind több magazin vált át online felületre, vagy üzemeltet külön elektronikus újságot is. Az előfizetésekkel kieső bevételt pedig számtalan módon – az online felület fizetőssé tételével, szponzorált tartalmakkal és hirdetések kihelyezésével – igyekeznek pótolni.

Az online térben azonban hatalmas a hírverseny, amelynek két további szereplőjéről sem szabad megfeledkezni. Az egyik a Google news feedje, amely rengeteg forgalmat terel az újságok portáljára, a másik a Facebook – és a Facebook hamarosan érkező Hírek füle. Ezeknek a szolgáltatásoknak kettős funkciójuk van. Egyrészt a híroldalak releváns tartalmait segítenek eljuttatni az olvasókhoz, másrészt segíteneknekik olyan híreket találni, amelyek a leginkább érintik őket.

A közelmúltban a Facebookot sok vád érte amiatt, hogy a megosztások elősegítik a kattintásvadász és az álhírek terjedését. Erre válaszként fejlesztette ki a közösségi oldal a Hírek (News) fület, amely próba üzemmódban a világ egyes területein tavaly október óta működik. Ez egy olyan feature, amely egyénre szabottan válogatja le a hírtartalmakat aszerint, hogy a felhasználónak mi a legrelevánsabb, és a válogatásban előnyben részesíti a minőségi contentet. Az álhírek ellen nemcsak szűrőkkel, de emberi beavatkozással is védekezni fog a vállalat. Ez azért is kiemelten fontos, mert a Mashable információi szerint az amerikai felnőtt lakosság 40 százaléka tekinti elsődleges hírforrásának a Facebook felületét.

A Google ugyancsak igyekszik támogatni a minőségi tartalmakat és ezáltal hozzájárulni ahhoz, hogy a platformváltás ellenére is megmaradjon az újságírás eredeti funkciója és integritása.

Még ne temessük a printet! Majd tíz év múlva…

Bár sokan már a print halálát emlegetik, ezzel nem ért mindenki egyet. A The New York Timest kiadó vállalat vezérigazgatója, Mark Thompson például jósol még legalább tíz jó évet a nyomtatott újságoknak, beleértve a sajátját is.

Tanulmányok bizonyítják, hogy a nyomtatott magazinoknak még mindig vannak előnyei, hiszen rajtuk keresztül lehet a leginkább megfogni az olvasót. Egy 2019. novemberi kutatás például az angol New Musical Express online megjelenésre való átállását vizsgálva azt találta, hogy 72 százalékkal csökkent az olvasók olvasással töltött ideje, amióta a magazin csak az interneten érhető el.

Ennek több oka is lehet. Egyrészt a nagy hírverseny felelős ezért, másrészt viszont fontos megjegyezni, hogy az offline olvasás egészen máshogy működik, mit az online. Míg a digitális szövegeket a legtöbben szkennelve olvassák, a nyomtatott szövegekbe könnyebben belemerülnek. Ráadásul az online felületen gyakran csak egyetlen hírt olvas el az ember, kisebb valószínűséggel ragad ott egy oldalon, a megvásárolt újság viszont már a tulajdonában van, ezért valószínűleg a tartalom nagy részét el is fogja olvasni.

Ugyanez a tanulmány kitér arra is, hogy a New Musical Express az online jelenléttel lényegesen szélesebb fogyasztótábort ért el. Az elköteleződés és az olvasás idejének csökkenése ellenére is növelni tudta tehát az olvasóbázisát.

Bár a nyomtatott újságok olvasói egyre fogynak, ezeknek az olvasóknak a lojalitása nagyobb. Az online felületen és a közösségi média platformjain keresztül ugyanakkor sokkal több ember érhető el még a fokozódó online hírverseny ellenére is. Hiába terelődik azonban a forgalom java az internetre, az újságoknak egyelőre még nem kell választaniuk a két platform között, de érdemes lehet már most elgondolkodniuk azon, milyen stratégiák működhetnek majd tíz év múlva.



Megérkezett a YouTube Kids Magyarországra

10 órája

A YouTube Kids egyszerűbbé teszi, hogy a gyerekek számára kedves rajzfilmeket keressünk, mondókákat hallgassunk, valamint megtaláljuk a választ különféle tudományokkal vagy természettel kapcsolatos kérdésekre.

Megújult a Safer Internet Program honlapja

13 órája

Az oldal működtetője a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat, az európai SIP hazai tudatosságnövelő központja, konzorciumvezetője és hotline-szolgáltatója.