Kövess minket!

Médiapiac

A köz érdeke és az információszerzés etikája

″Amennyiben elfogadjuk, hogy disznóságokat, gazemberségeket, korrupciót, lopást feltárni a köz érdeke, úgy szerintem meg az lenne a végzetes hiba, ha ennek érdekében nem használnánk ki minden rendelkezésünkre álló lehetőséget. Az állampolgári bizalmat az is növeli, ha a közönség azt látja, hogy az újságíró elment a falig, kockáztatott a köz érdekében.″ Bátorfy Attila írása a Médiapiac sajtóetikáról szóló vitájában.

Michael Wolff amerikai újságíró írt egy bombasztikusnak szánt könyvet Donald Trump elnökségének első időszakáról. Wolff újságírói hitelességéről és információszerzési módszereiről azonnal elindult egy vita az angolszász sajtóban, ennek nyomán pedig az itthoni mikrokörnyezetben egy privát Facebook-bejegyzés alatt.

A vita dinamikája úgy alakult, hogy felvetettem egy sajtóetikai dilemmát, amelyre aztán többen, de főként a Médiapiac által vitaindítóra felkért Pethő András sokak számára vonzó és népszerű sajtóetikai szigorral válaszolt. András cikke a Facebook-vitában megfogalmazott érvek részbeni megismétlése, részben pedig kiegészítése, amelyekre nem fogok egyesével reagálni, inkább az etikai koncepcióval kapcsolatban szeretnék valamit hozzáfűzni.

Wolff maga vallja be: számos forrásához és információhoz úgy jutott el, hogy nem mondta el, hogy újságíróként kérdez, sőt, történeteket talált ki az információhoz való hozzáférés érdekében. Sok interjúalanyának tehát nem volt fogalma arról, hogy az újságíróval folytatott beszélgetést majd egy könyvben látja nyomtatásban. András és pártfogói szerint ez etikátlan és megengedhetetlen.

Azzal érvelnek, hogy az ilyen eljárás csökkenti az újságírókba vetett bizalmat mind a források mind pedig a közönség részéről. Megerősíti a minden hájjal megkent nyomorult firkász toposzát és ezzel együtt jelentősen megnehezíti a tisztességes újságírók munkáját, mivel a források bennük sem fognak bízni. Ez mind így van.

Ugyan nem akarok András és a többiek szájába olyasmit adni, amit nem állítottak, ám ebből mégiscsak az következik, hogy az igazsághoz minden egyes esetben csakis “tisztességesen”, “erkölcsösen” lehet eljutni. Ez  szerintem nincs így. Ebből a szempontból lényegtelen, hogy Wolff végül is milyen minőségű információkhoz jutott így hozzá (a könyv közepéig érve egyelőre valóban semmi olyasmihez, amit ne tudtunk volna, vagy ne tudtunk volna elképzelni), mivel maga az eljárása szerintem nem tisztességtelen, nem erkölcstelen, mi több, teljesen legitim.

Rengeteg fontos undercover sztorit ismerünk (például olyanokat, amikor újságírók épültek be bűnszervezetbe, korrupciós hálózatba), amelyek nem születhettek volna meg, ha az információhoz való hozzájutást minden esetben felülírta volna a mitikus-romantikus angolszász etika betartása.

Tény, hogy az angolszász-befolyású, sajtóetikával foglalkozó könyvek, kutatók, szakcsoportok alapvetően nem ajánlják a sajtóetikát kikezdő módszerek alkalmazását, viszont megengedőbbek akkor, ha az alany/forrás fontos és feltételezhető, hogy rajta keresztül olyan közérdekű történetekhez és információkhoz jutunk, amelyekhez nyílt kártyákkal nem tudnánk.

Nyilván az újságírónak és a szerkesztőségnek mérlegelnie kell, hogy valóban ez az egyetlen megoldás-e. Az is bonyolult kérdés, hogy az így megszerzett információkból végül is mi számít valóban közérdekűnek, és ha annak számít, akkor a forrását az újságíró mennyire kompromittálja. Tehát hiába old meg ez az eljárás egy súlyos problémát (a lényeges információ hiányát), számos egyéb etikai kérdést is magával von, de ez már egy másik módszertani kérdés. A jelenlegi kérdés az, hogy amennyiben az információhoz való hozzáférés hagyományos útjai le vannak zárva, akkor mit tehetünk.

Amennyiben elfogadjuk, hogy disznóságokat, gazemberségeket, korrupciót, lopást feltárni a köz érdeke, úgy szerintem meg az lenne a végzetes hiba, ha ennek érdekében nem használnánk ki minden rendelkezésünkre álló lehetőséget. Az állampolgári bizalmat az is növeli, ha a közönség azt látja, hogy az újságíró elment a falig, kockáztatott a köz érdekében.

Vannak más esetek is, amikor az információk el vannak zárva mind az újságíró, mind a köz elől. Ezeken a helyzeteken egyre ritkábban segít egy forrás, aki lényegében leveszi az újságíróról azt az etikai dilemmát, hogy a hozzáférésért trükköznie kelljen. A forrás a munkahelyét, hivatalát, köztisztségét, emberi kapcsolatait megtéveszti, lojálisnak mutatkozik, miközben fontos információkat árul el, dokumentumokat szolgáltat, fotókat készít, fénymásol. A köz érdekében ugyanakkor feloldozzuk az etikai vétség alól. Tehát a forrásnak mindez kijár, az újságírónak nem?

Tudom, hogy Andrásékat is nyomasztja, hogy a kézérdekű adatokhoz egyre nehezebb hozzáférni. Van, amikor az állam csak felemeli a hozzáférés korlátait, vagy elnyújtja az időt, máskor ezek az adatok elveszejtődnek, esetleg kivonják őket a megismerhetőség köréből valami arcátlanul hazug indokra hivatkozva.

Itt megint adódnak olyan módszerek, amelyek nincsenek megírva a sajtóetikai nagykönyvben, viszont nélkülük szegényebb lenne a szakma. Az újságíró megkerüli az informatikai rendszert, programozókkal, hackerekkel, jogászokkal dolgozik együtt és ilyenkor adott esetben szintén megszeg valamilyen tisztességszabályt, akár még törvényt is sért. Érdekesnek gondolom, hogy az információk ilyen keletkezésének etikai kérdéseivel az újságíróetika már nem törődik.

Az újságírás iránti általános bizalmatlanságot mindnyájan érezzük. De a bizalmatlanság szerintem csak részben köszönhető annak, hogy rengeteg újságíró ténylegesen etikátlanul, vagy hanyagul jár el. Legalább ugyanekkora szerepe van a bizalom csökkenésében annak is, hogy számos újságíró még csak nem is törekszik arra, hogy a nehezített terepen információkhoz jusson, elszámoltassa a közszereplőket.

A sokszor abszurd módon idelizált újságírómítoszokhoz való görcsös ragaszkodás eszköztelenné tesz bennünket a nagyon is gyakorlati problémák megoldásában. Globálisan és a környezetünkben is olyan rendszerek épülnek, amelyek a társadalmak olyan szereplőit is hallgatag félelembe, vagy gátlástalan hazudozásba kényszerítik, akikről korábban nem feltételeztük volna, hogy képesek erre.

Az újságírásnak e tekintetben jelenleg kettős feladata van: védelmet nyújtani azoknak, akik még mernek beszélni, és olyan helyzetekben is ott lenni (esetleg ilyen helyzeteket kikényszeríteni), amikor az emberek mernek őszinték lenni. Ez a kettő nem ugyanaz, viszont a cél igen.

Ui.: Szerintem számos fontos újságíróetikai kérdés nincs itthon megbeszélve és tisztázva azok között sem, akik az újságírást nem propagandatevékenységnek, vagy pusztán megélhetési forrásnak tekintik. Érdekes, hogy Wolff eljárása indított el ezt a párbeszédet, miközben szerintem ennél lényegesebb etikai kérdéseknél úgy teszünk, mintha nem léteznének. Nagyon támogatnék egy olyan sorozatot, amely konkrét sajtóetikai kérdések megválaszolására kérne fel két-három, akármennyi újságírót, esetleg életszerű problémákon keresztül mutatná be azt, hogy az újságírónak mit kellene tennie az adott esetekben.

A szerző a CEU CMDS meghívott kutatója, az Átlátszó újságírója.

 

Bátorfy Attila

 

Nézze meg Bátorfy Attila teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom