Kövess minket!

Médiapiac

A kütyük átveszik a hatalmat…

A magyar netezők 32 százalékának van valamilyen kütyüje, 29 százalék rendelkezik okostelefonnal, 5 százalék netbookkal, 2 százalék táblagéppel és szintén közel 2 százalék e-könyv olvasóval – derül ki az NRC legújabb kutatássorozatának második hullámából. A kütyük térhódításának ténye vitathatatlan, inkább csak a folyamat gyorsaságát, intenzitását érdemes vizsgálni. Elsősorban ezt a célt szolgálja az NRC-Médiapiac Kütyüindex, amely egy aggregált mutatószámban minden negyedévben megmutatja, hol is tart a ″kütyüőrület″ hazánkban.

Bizonyára sokakban felmerült már a kérdés, hogy honnan is ered a manapság oly sokat emlegetett “kütyü” szó. Biztosat a nyelvészeink sem tudnak mondani ezzel kapcsolatban; a szó származási helyét és idejét bizonytalanság övezi. Grétsy László nyelvészünk egy cikkében a következőket írta: “…bár a kütyü szó eredete mindeddig ismeretlen, maga a szó egyáltalán nem az. Már a XVIII. századtól vannak rá adataink. Több nyelvjárásunkban is él, főleg a Dunántúlon, de egyebütt is. Jelenti számos fa vagy növény termésének külső burkát: a mogyoróét, dióét, gesztenyéét; a tölgy- vagy csermakk kalapját, a bab, borsó, lencse hüvelyét, s még több egyebet is – például gatyát vagy vászonnadrágot, amely szintén valamiféle burok…” A kütyü tehát olyan jelentésekkel bírt még néhány évszázada, amit ma már nem is kapcsolunk ehhez a szóhoz.

Manapság leginkább azokat az elektromos, elektronikus, digitális kisebb eszközöket hívjuk kütyüknek, amelyek a mindennapjainkban segítik életünket. Megfigyelhető ezeknél az eszközöknél az is, hogy a méretükkel fordított arányosságban nő az általuk nyújtott funkciók száma. Az okostelefonok például már egy eszközben testesítik meg a diktafont, az mp3 lejátszót, a fényképezőgépet, a GPS-t, az ébresztőórát, a zseblámpát és a videó kamerát is, és mindemellett még telefonálni és internetezni is lehet rajtuk. Nem meglepő tehát, hogy mind a gyártói, mind pedig a fogyasztói oldalon hatalmas az érdeklődés ezek iránt az integrált, modern eszközök iránt. Olyan cégek is elkezdtek új, internethez kötődő termékeket gyártani, amelyeknek korábban nem sok közük volt az informatikához. Nem véletlenül; az USA-ban például a használatban lévő mobiltelefonok 40 százaléka már okostelefon…

De hogy mi a helyzet a hazai internetezők körében? Kinek, milyen kütyüje van? Mikor és mire használják ezeket az eszközöket? Melyek a leginkább ismert és használt márkák? Ezekre és még sok más kérdésre ad választ az NRC Médiapiac.com-mal közös kütyükutatása.

[A negyedévente megismétlésre kerülő NRC kütyükutatás második hullámának adatfelvétele 2011 októberében zajlott, 1000 fős mintán, a 18-69 éves internetezők körében.]

A kutatássorozat keretében a kütyü fogalom a következő értelmezést kapta: KÜTYÜ minden, ami kicsi, mobilis, high-tech, online és trendi. Azaz minden olyan eszköz, amely könnyen mozgatható, újszerű, modern és valamilyen módon köthető az internethez. A meghatározás alapján négy eszköz került a kutatás fókuszába: az okostelefon, a netbook, a táblagép és az e-könyv olvasó.

 

A netezők harmada kütyü-tulajdonos

Ismertség szempontjából a képzeletbeli dobogó első helyét az okostelefon foglalja el; a kategória 97 százalékos ismertséggel bír a hazai internetezők körében, tehát gyakorlatilag szinte mindenki hallott már ilyen eszközről. A második helyre a netbook került, 92 százalékos ismertséggel; táblagépről vagy táblagépről a netezők négyötöde (81%) hallott, az utolsó helyen pedig az e-könyv olvasó “kullog” 71 százalékos ismertséggel.

Összességében a hazai internetezők 32 százaléka tartozik a kütyü-tulajdonosok körébe, azaz ennyien rendelkeznek legalább egy kütyüvel a vizsgált négy közül. Okostelefonja jelenleg az internetezők 29 százalékának van; 28 százalékuknak saját, 2 százalékuknak pedig céges (is). Az egyéb kütyük közül a leginkább elterjedt a netbook: 5% rendelkezik ilyen eszközzel; tabletje és e-könyv olvasója pedig 2-2 százaléknak van.

A kütyü ellátottság jelentősen eltér, ha különböző demográfiai változók mentén nézzük az eredményeket. Nem meglepő módon a férfiak, a fiatalok (18-29 évesek), a felsőfokú végzettségűek és a fővárosban élők körében a legmagasabb a kütyü-tulajdonosok aránya.

 

Háttérbe szorul az asztali számítógép

A kutatás vizsgálta azt is, milyen élethelyzetekben milyen eszközöket használnak internetezés céljából a hazai netezők. Az asztali számítógép szerepe egyre inkább háttérbe szorul még az otthoni használat tekintetében is. Bár a hazai internetezők háromnegyede még rendelkezik saját asztali számítógéppel, érdekes tény, hogy minden hatodik PC tulajdonos jellemzően nem használja asztali számítógépét internetezés céljából. A laptoppal rendelkezőkre döntően az eszköz otthoni használata jellemző: 86% szokta használni otthon internetezés céljából, és relatíve alacsony (47%) azoknak az aránya, akik bármilyen mobilitást igénylő élethelyzetben használják azt.

A kütyük esetén habár szintén nagyarányú az otthoni használat, a laptophoz képest valamivel intenzívebb használatot mértünk egyéb élethelyzetekben is: a kütyütulajdonosok 55 százaléka használja a kütyüjét jellemzően az otthonán kívül (is) internetezés céljából; például nyaraláskor vagy útközben (autóban, közlekedési eszközön). A mért adatok tehát alátámasztják azt a tendenciát, miszerint a laptopok egyre inkább átveszik az asztali számítógépek szerepét az otthoni internetezés tekintetében, a kütyük pedig a mobilitást igénylő élethelyzetekben győzedelmeskednek a laptopok felett.

A kütyükön leginkább használt funkciók az internetes böngészés, a zenehallgatás az eszköz memóriájáról, illetve az információkeresés az interneten; a kütyükkel rendelkezők kb. 60 százaléka végzi ezeket a tevékenységet legalább heti rendszerességgel a kütyüjén. Népszerű tevékenység még az emailezés, a térképhasználat-útvonaltervezés és a közösségi oldalak látogatása is. A vizsgált funkciók közül az RSS olvasó, hírolvasó használata és az elektronikus könyv olvasása a legkevésbé elterjedt.

 

Szárnyal az okostelefon

És hogy mire számíthatunk a közeljövőben, azaz az év utolsó hónapjaiban? A kütyük körében az okostelefonnál várható a legnagyobb penetráció emelkedés, a vásárlási szándékot alapul véve 3 hónap múlva várhatóan 4 százalékponttal emelkedik majd az okostelefonnal rendelkezők aránya. Érdekes tény, hogy ezen az 4 százalékon felül létezik egy olyan 2 százalékos réteg is, aki nagy valószínűséggel a már meglévő okostelefonját fogja egy újra cserélni.

A netbook, a táblagép és az e-könyv olvasó esetében összességében 1-1 százalékpontos penetráció-növekedés várható. Ezek az 1 százalékok ugyanakkor az eszközök jelenlegi penetrációját figyelembe véve szintén relatíve nagy piacbővülést jelentenek. A kütyük térhódítása még inkább szembeötlő, ha a várható növekedésüket a “hagyományos” eszközökével hasonlítjuk össze. A négy vizsgált “hagyományos” eszköz: a laptop, a hagyományos mobiltelefon, az asztali számítógép és a palmtop közül egyedül a laptopban van még növekedési potenciál, igazán intenzív ütemű bővülésre ugyanakkor már ennél az eszköznél sem számíthatunk.

 

NRC-Médiapiac Kütyüindex: 11,06

Annak érdekében, hogy negyedévente követni lehessen a kütyühelyzet változását a magyar internetezők körében, az NRC a Médiapiac.com-mal együttműködésben létrehozott egy olyan aggregált mutatószámot, az ún. NRC-Médiapiac Kütyüindexet, amely egy számban sűrítve mutatja be a hazai internetes társadalom kütyükhöz fűződő viszonyát. Az index tehát magába foglalja az okostelefonok illetve egyéb kütyük penetrációját illetve a kütyükön használt funkciók számát és a funkciók használatának gyakoriságát is.

[Az Index az egyéni szinten elért kütyü score-ok átlaga, amely 0-100-ig vehet fel értékeket. (Példaként: 0-ás kütyü score-t kap az, aki a négy vizsgált kütyü közül egyikkel sem rendelkezik. 100-as, azaz maximális kütyü score-t pedig az kaphat, aki 2 vagy több kütyüvel rendelkezik és az eszközök által elérhető funkciók döntő többségét napi szinten használja.)]

A hazai internetezők körében a Kütyüindex 2011 negyedik negyedévében 11,06. Messze vagyunk tehát még a maximális, 100-as Kütyüindextől…

A piaci trendek és a kutatás eredményei alapján is arra számíthatunk, hogy az NRC-Kütyüindex már a közeljövőben gyors ütemű növekedésnek indul majd. A kérdés csak a növekedés intenzitása illetve a mögötte álló okok: Vajon a kütyütulajdonosok számának növekedése vagy inkább a kütyükön elérhető funkciók intenzívebb használata emeli meg az indexet jelentősebb mértékben a következő negyedévben? Az NRC kutatócsapata úgy látja, hogy mindkét faktor jelentős mértékben hozzá fog járulni ehhez, hiszen a jelenlegi használók egyik napról a másikra fedeznek fel és szeretnek meg újabb és újabb funkciókat és applikációkat a kütyüjeiken. Emellett az egyébként is magas keresletet még fokozza az is – és a gyártók is arra számítanak – hogy az idei karácsony egyik legnépszerűbb ajándéka az okostelefon.

De hogy ténylegesen is hogyan alakul ez a piac? A választ mindig megtudhatjuk majd a kütyükutatás aktuális hullámának eredményeiből.

 

Molnár Judit

NRC, marketingkutató, tanácsadó

 

A kütyükutatás első hullámának eredményeit a Digitália konferenciánkon mutatta be az NRC két szakembere, Molnár Judit és Sági Ferenc. Ez a prezentáció elérhető (díjmentes regisztráció után) ezen a linken: https://www.mediapiac.com/konferencia/Digitalia/11/

Médiapiac

Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél

Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.

Közzétéve:

Flickr

Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint

amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.

Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.

Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.

A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Újabb bírság az RTL-nek: erőszakos Sztárbox-jelenetek a Kanapéhuszárokban

A testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki a csatornára.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

Összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a Kanapéhuszárok című műsorszám két epizódja miatt, miután állampolgári bejelentésre, hatósági ellenőrzést követően hivatalból indított közigazgatási hatósági eljárást a médiaszolgáltatóval szemben.

A Kanapéhuszárok vizsgált epizódjaiban a Sztárbox olyan erőszakos jelenetei is láthatók voltak, amelyek alkalmasak lehettek a tizenhat éven aluli gyermekek személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására

– közölte a hatóság kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

A közlemény szerint a Kanapéhuszárok két vizsgált epizódjában nem az eredeti, élőben sugárzott Sztárbox-jeleneteket játszották le, hanem azok szerkesztett változatát.

A műsorszám azt mutatta be, hogy a „kanapéhuszárok”, akik között egy család is volt négy kiskorú gyermekkel, hogyan reagálnak a látottakra.

A médiaszolgáltató a Kanapéhuszárokat a III. korhatári kategóriába sorolta (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott), az epizódokat ugyanakkor tizenhat éven aluliak számára nem ajánlottként (IV. korhatári kategória) kellett volna klasszifikálni, figyelemmel arra, hogy a tizenhat évesnél fiatalabb kiskorúak személyiségfejlődését a műsorszámban halmozottan előforduló erőszakos jelenetek és azok következményeinek közvetlen ábrázolása, valamint az erőszakos jelenetekre és a sérülésekre reflektáló, intenzív félelmi reakciók bemutatása negatívan befolyásolhatta – írták, hozzátéve, hogy ezért

a testület adásonként 4 millió forint, azaz összesen 8 millió forint bírságot rótt ki az RTL-re.

Úgy folytatták, hogy mivel a klasszifikációs rendelkezések megsértése súlyos jogsértés, indokolt a nyilvánosságot erről minél szélesebb körben tájékoztatni, ezért a médiatanács az RTL-t a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte, a jogsértés ismételtsége miatt pedig 50 ezer forint bírságot szabott ki a médiaszolgáltató vezető tisztségviselőjére.

Pályázati beszámoló

Közölték azt is, hogy ugyanezen az ülésén a testület elfogadta az MTVA Támogatási Irodájának a Médiatanács Támogatási Program keretében meghirdetett, médiaszolgáltatások támogatását célzó pályázati eljárásokra vonatkozó negyedéves beszámolóját.

A testület döntései nyomán az MTVA az idei év első negyedévében négy, a médiatanács által meghirdetett pályázati eljárásban (Rádióállandó2023, TVállandó2023, KMUSZ2023, Rezsi2024) nyolcvankét támogatási szerződést kötött, melyeknek köszönhetően összesen 473 694 208 forintot oszt szét a nyertes pályázók között.

Bírságot kapott a Rádió 1 Sirius

A közleményből kiderült az is, hogy a médiatanács elmarasztalta a Radio Plus Kft.-t, mert a 91,1 Rádió 1 Sirius január 19. és 25. között megsértette a szerződéses vállalásait, mivel nem tett közzé elegendő közszolgálati, továbbá a helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, műsorelemet, valamint szöveges tartalmat, a zenei művek körében irányadó vállalását pedig túllépte.

Mindezek miatt a testület 130 ezer forint bírsággal sújtotta a médiaszolgáltatót, illetve a jogsértés tényéről szóló közlemény közzétételére is kötelezte.

Elmarasztalták a Forrás Rádiót

Az ugyancsak elmarasztalt Forrás Rádió pedig azzal sértette meg a szerződéses vállalásait, hogy január 9. és 15. között nem tett közzé sem megfelelő mennyiségű hírműsorszámot, sem közszolgálati és helyi közélettel foglalkozó, illetve a mindennapi életet segítő műsorszámot, ezért a médiatanács a médiaszolgáltatót, a Turul Média Kft.-t 70 000 forint bírsággal sújtotta, és közlemény közzétételére is kötelezte – tették hozzá.

A TV2 Comedy is hibázott

Azt írták, hogy a hatóság a román társhatósághoz fordult a TV2 Comedy csatornán március 11-én reggel 9 óra 25 perctől vetített Amerikai fater című műsorszám Smikulás című epizódja miatt, mert az a magyar szabályozás alapján – tekintettel a szexualitás megjelenítésére, a trágár nyelvezetre, az erőszak-ábrázolásra, a vallást érintő kijelentésekre, a zoofíliára utalásra, valamint az alkohol- és drogfogyasztásra – alkalmas volt a tizenhat éven aluliak személyiségfejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, miközben a médiaszolgáltató azt „A következő műsorszám csak szülői engedéllyel ajánlott” felhívással, valamint „AP” korhatári jelöléssel sugározta, ami a hazai szabályozás szerint a III. korhatári kategóriának (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) feleltethető meg.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is – a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Szoboszlai Dominik – Az interjú a Spíler TV-n! (videó)

Szombat este 20:25-kor tűzi műsorára a Spíler 1 a legsikeresebb magyar focista, a Liverpoolban játszó Szoboszlai Dominikkal készült exkluzív interjúját.

Közzétéve:

MTI/EPA/Adam Vaughan

A Manchester City-Chelsea FA-kupa elődöntőt követően a Spíler 1-en szombat este 20:25-től érkezik a Szoboszlai Dominik – Az interjú. Az exkluzív filmnek fontos része a sztárjátékossal készített interjú, nem csupán a magyar válogatott csapatkapitányáról tudhatnak meg sokat a nézők, ha szombat este a Splíer 1 programját választják. Baumstark Tibor végigjárta azokat a helyszíneket, amelyek a legszorosabban kötődnek a Liverpool FC-hez. A világklasszis középpályás gondolatain és érzésein túl pedig betekintést nyerhetünk a labdarúgással mélységesen átitatott városnak, a Liverpool-nak a mindennapjaiba is.

„Szoboszlai Dominik részletesen mesél arról, hogy mi történt a Liverpoolnál, miután minden idők egyik legeredményesebb futballedzője, Jürgen Klopp néhány hónappal ezelőtt meghökkentő időzítéssel bejelentette az évvégi távozását. Benézhettünk a kulisszák mögé, így megmutatjuk a topfutball egyik legmodernebb, leginkább felszerelt edzőközpontját, meglátogatjuk a legendás Anfield stadion történelemmel és legendákkal átitatott környékét, és a Spíler TV kameráin keresztül a focirajongók azt is láthatják, amit a világon nagyon kevesen, hogy hogyan fest a mérkőzés előtti percekben a Liverpool öltözője” – árulta el Baumstark Tibor. – „A Dominikkal készült interjún túl a Premier League történetének legjobb játékosai közül is megmutatjuk néhány egykori sztár véleményét az angol bajnokság kihívásairól, és persze Szoboszlai Dominik teljesítményéről” – tette hozzá.

Vasárnap a Spíler 2 közvetítésében Szoboszlai Dominik és a Liverpool a Fulham otthonában lép pályára, majd közvetlenül utána a La Liga és az egyetemes futballvilág csúcsrangadója, az El Clásico kerül képernyőre.

Ezúttal is különleges fel- és levezető műsorral készül a Spíler stábja a rangos küzdelemre. Elismert szakértők, elvakult drukkerek és a futballszakma képviselői lesznek a La Liga műsorvezetőinek vendégei a több helyszínes, kiterjesztett valóságot is felvonultató stúdiókban, valamint helyszíni kollégáik is bejelentkeznek a műsorba, így a spanyol futball rajongóinak vasárnap érdemes a Spíler közvetítésére kapcsolniuk – ismerteti a TV2 közleménye.

Borítókép: Szoboszlai Dominik, a Liverpool játékosa az angol első osztályú labdarúgó-bajnokság Liverpool-Crystal Palace mérkőzésén a liverpooli Anfield Road-i Stadionban 2024. április 14-én

Tovább olvasom