Kövess minket!

Médiapiac

„A médiáról lemállott már mindenféle cukormáz”

Lengyel Andrással, a Ringier Axel Springer (RAS) Magyarország marketing- és hirdetési igazgatójával többek között a digitális modellek illeszthetőségéről és a mérhetőség kényszeréről beszélgettünk. Szóba került a big data és a költségfarigcsálás is.

Tavaly októberben pont került a többéves fúziós folyamat végére. Most már tudják az ügyfelek, hogy hol keressék a Blikket vagy a Nemzeti Sportot?

A Ringier Axel Springernél és a Mediaworksnél dolgozó kollégák részéről is sok munkába került, de igen, szűk egy év elteltével ez már világos.

Hirdetési- és marketingigazgatói szemmel nézve mi az, ami még mindig hiányzik a portfólióból?

Ha a teljes Ringier Axel Springer-portfóliót nézzük, beleértve a Profession.hu-t is, a mostani portfóliót hirdetési igazgatóként ugyanolyan közel állónak érzem, mint a korábbit, amelyet szintén lelkesen képviseltünk. A mostaniban piaci megítélés szerint több blue chip termék van. Ez alatt az olyan termékeket értem, amelyek egy ajánlat kiküldésekor, egy tárgyalási helyzetben hamar beazonosíthatóvá tesznek minket, illetve nehezebben kikerülhetőek a kampányok során. Négy ilyen márkánk van: a Blikk, a Kiskegyed, a Glamour és a Profession.hu. Ez természetesen nem sorrend.

Ennek látszik-e már az üzleti hatása, vagy egyelőre még a marketinghatás érezhető csupán?

Abszolút látható az üzleti hatás. Ha e négy termék közül a hirdetési piacon egy hozza a tavalyi év szintjét, három pedig növekszik, az jelentős teljesítmény a mai piaci körülmények között.

A tavalyi kiadói tranzakciók során visszatérő érv volt, hogy erős printportfóliókhoz lehet jutni, mivel még mindig e szegmensben lehet jobban monetizálni. Az interjú készülte idején viszont azt látjuk, hogy a digitális piac egyik legjelentősebb szereplőjéért, az Origóért rengeteg a jelentkező. Minek szól ez az érdeklődés: az üzleti potenciálnak vagy inkább a vélt véleménybefolyásoló erőnek?

A versenytársakról mindig óvatosan és tisztelettel szeretnék beszélni, így úgy fogalmaznék, hogy szerintem legalább annyira szól ez az érdeklődés az Origo véleménybefolyásoló képességének, a tartalomnak és az adatbázisnak, mint a benne rejlő üzleti lehetőségnek.

Nemzetközileg a RAS megvette, majd nemrégiben eladta az Adidasnak a Runtastic futóappot, a magyar piacon pedig megvásárolta a Profession.hu-t. Mi az igazi érték a potenciális akvizíciók során: továbbra is a nagy elérés, vagy a hirdetéspiaci logikától némileg elszakadva erősebben rá lehet menni a fogyasztókra?

Próbálgatjuk a klasszikus médiapiaci modellek mellett az új megközelítéseket, és ebbe mind a nemzetközi színtéren, mind Magyarországon sokat invesztálunk. Ez nagyrészt a listingpiacot, annak legjobb márkáit vagy fejlesztéseit érinti Európa sok országában. Úgy vélem ugyanakkor, hogy megfelelő méret nélkül ezek sem lehetnek működőképesek. E technológiaalapú szolgáltatások teljesen más modellben, fejlesztési dinamikával, munkakultúrában működnek, többnyire nem is integrálja teljesen a cég az anyavállalatba, miután megveszi őket. A klasszikus médiamodell, amely a minél nagyobb tömegnek eljuttatott tartalom monetizálásából tartja fenn magát, továbbra is meghatározó bevétel és nyereségesség szempontjából. A technológiai orientációjú, testre szabottabb megoldások azonban egyre több márka esetében és platformon vagy akár hagyományos médiamárkáktól függetlenül nyernek teret. Azt a szempontot kell megvizsgálni és elfogadni, hogy a digitális márkák – főleg a hagyományos médiatartalom online monetizálása – sokszor kisebb profitrátával működnek, mint amihez a hagyományos médiacégek szoktak. Megjegyzem, ez a Profession.hu-ra messze nem igaz, ahogy a jól működő, megfelelő méretű listing site-okra általában sem.

Bayer József mondott ezzel kapcsolatban néhány éve egy arányszámot.

Egy a tízhez. Ez azt jelenti, hogy ha egy médiacég tíz dollárt veszít a klasszikus média (beleértve ebbe az online displayt is) hirdetési bevételein, akkor egyet nyer vissza az új platformokon.

Hogy áll most ez az arányszám?

Egy a tizenöthöz, dollárban, az olló tehát nyílik. Azt látni kell, hogy az Axel Springernek az utóbbi időben számos, világviszonylatban is neves digitális márka került a birtokába (Politico, Business Insider), de ezek teljesen más bevételi és költségszerkezettel működnek, mint a klasszikus portfólióelemek, például a Bild.de, a Welt.de, az Aufeminin.com.

Feltételezem, nem minden terméknek az a feladata, hogy fejőstehén legyen. Bizonyos márkák nem elhanyagolható marketingértékkel bírnak, akár validálják a portfólió egészét.

Ez egyértelmű. A magyar piacon is vannak erre példák: annak idején hasonló okokból került hozzánk a Geo magazin, a Manager Magazin, de a Centrálnál is hasonló funkciót tölt be a National Geographic.

Évek óta zajlik a multiplatformos kiadóvá válás folyamata. Ezt a változó fogyasztói szokások mindenképpen ösztönzik, de valójában mennyire integráltak a hirdetéspiaci igények?

A hirdetők szeretik a holisztikus, BTL-elemeket is tartalmazó megoldásokat. Ezek esetében fontos a jó ötlet, a tapasztalatunk szerint azonban még fontosabb, hogy még több embert mérhetően lehessen elérni általuk. A mi portfóliónkon belül ez egyértelműen növekvő terület, de összpiaci szinten nem tudom megítélni, hogy nő-e az ügyfelek érdeklődése az ilyen megoldások iránt.

Ez a növekmény büdzséátcsoportosítások eredménye-e, vagy új pénzeket vonzanak be az integrált megoldások?

Jelentős részben új pénzekről van szó, ez kifejezetten stratégia is volt, de természetesen van átcsoportosítás is e növekedés mögött. Másrészt bizonyos márkáinknak erősödniük kellett, és amikor kerestük ennek a bevételi forrásait, adták magukat e megoldások.

Nézzünk két nemzetközileg meghatározó hirdetéspiaci trendet. Az egyik a natív megoldások előretörése. Itthon mennyire komoly a kereslet ezek iránt, és mennyire éri meg e területtel foglalkozni?

Komoly kereslet van a natív megoldások iránt, és megéri velük foglalkozni. Ez vonatkozik a printre, amelyből már itthon is komoly bevétel származik, és egyre inkább az online-ra is. Fontos, hogy ha egy márka ad magára, akkor szofisztikált legyen a tartalommarketingje, ellenkező esetben akár fél-egy év alatt leamortizálhatja a pozícióját. A szakmai szempontok mellett törvényi kötelezettségeknek is meg kell felelniük a natív, tartalommarketing-megoldásoknak. A harmadik szempontot a nagy erőforrásigény jelenti. Szerencsénk volt, mivel a nemzetközi kollégák tapasztalatait felhasználva, az itthoni igények felmérése nyomán négy-öt éve elkezdtünk foglalkozni a területtel, és mára rendelkezésünkre áll a megfelelő belső kapacitás.

Azt látom azonban e terület meghatározó szereplői, például a BuzzFeed mozgása alapján, hogy a natív megoldások körülbelül 30 százaléka videó lesz, ami viszont nagyon drága műfaj. Idehaza is voltak ilyen típusú, esetenként nagyon jó próbálkozások, de egészében nem vagyok biztos abban, hogy a magyar piac finanszírozni tudja ezt. Néhány nagy szereplőtől – mindenekelőtt televízióktól (az RTL jelenleg a legjobb világviszonylatban), ahol eleve ez A tartalom – eltekintve főleg bloggerek és YouTube-kreátorok űzik ezt a műfajt, ami teljes munkaidős elfoglaltság, külön e célra kiépített infrastruktúrával, disztribúcióval. Nem biztos, hogy késői követőként a nagy kiadóknak ugyanilyen módszertannal és modellben kell belépniük e területre. De így is az egyik kitörési pont lehet a videó.

A tartalom után nézzük a technológiát: programozott vásárlás. Hogyan áll a RAS e területhez?

Ha azt nézzük, hogy a különböző becslések szerint a Google, amely a programozott szegmens egyik, ha nem a legprofibb szereplője, a magyar piacon exporttal együtt már 20 milliárd forint felett járhat, akkor egyértelmű, hogy nagyon fontos téma. Az más kérdés, képesek leszünk-e az árakat stabilizálni azáltal, hogy különböző, nagy méretben üzletelni képes RTB-rendszerekkel megállapodunk. Ez nyilvánvalóan fontos cél, de attól függ, hogy a prémium direkt klasszikus értékesítési volumenét és nyereségtartalmát tekintve van-e akkora, hogy érdemes továbbra is fenntartani ezt az apparátust. Senki nem akar öngyilkos manőverekbe kezdeni, de tény, hogy a trendsetter angolszász országokban az online pénzek kétharmadát már programozott módon költik el. A magyar piacon volt olyan sales house (az Adaptive), amely időben, profin lépett ebbe az irányba, jelenleg is vannak ilyen jellegű próbálkozások, és mi is viszonylag rövid időn belül jelentkezünk konkrét lépésekkel.

A Time Inc. izgalmas kísérletbe kezdett: a print felületeiket is bevonják a programozott vásárlás körébe. Ehhez persze szükséges volumen és nagyon jó előfizetői adatbázis. A magyar piacon van-e esély az ilyen típusú kísérletezésre?

A hirdetéspiaci szereplőknél – legyen szó médiacégekről vagy ügynökségekről – lévő adatbázisokra azt mondani, hogy az big data, puszta allűr. Ezek small data adatbázisok. A big datához kellenek azok az információk, amelyeket mi tudhatunk viselkedés alapján, szoftverekből, saját adatmenedzsment-platformjainkról, de ez csak az egyik összetevő. Emellett szükség van Facebook és Google típusú adatokra, amelyekkel a klasszikus médiacégek és ügynökségek nem rendelkeznek. Ezen a ponton válok kételkedővé azzal kapcsolatban, hogy vajon elegendő-e az, amit mi tudunk a fogyasztókról, ahhoz, hogy ebből nagy pénzt csináljunk. Értelemszerűen drágábban vagyunk képesek ilyen megoldásokat szállítani, mint az online infrastrukturális szolgáltatók, disztribútorok. Ez nem jelenti azt, hogy a birtokunkban lévő, minőségi adatbázisokkal ne csinálhatnánk jó dolgokat, épp ellenkezőleg, ebbe az irányba kell mennünk. Csak éppen a printben, nagy volumenben, versenyképesen, sok mutató által rétegzett módon erre nem látok jelenleg esélyt.

A Time Inc. esetében volt egy olyan megfontolás is a programozott vásárlás printre való kiterjesztése mögött, hogy ily módon kívánnak meghódítani olyan hirdetőket, akik eddig a nyomtatott megjelenésre nem gondoltak, nem gondolhattak. Ha ez nem megoldás itthon pluszprintpénzek bevonzására, akkor mi működik? Honnan tud nőni a print?

Az ügyfelek egyetlen módon győzhetőek meg: ha az általuk terveztetett, megrendelt és megvalósított kampány hatása értékesítésnövekedésben mutatkozik meg, bizonyíthatóan a mi márkáink által.

Elérkeztünk a mérhetőség kérdéséhez.

Nagyon komoly lehetőségek vannak a print és az online kombinációjában. Amerikában ezt világosan látni, ahol a kuponozásban érdekelt médiavállalatok és a kuponakciók száma csökken, a bevételek ugyanakkor erősen nőnek és koncentrálódnak a print-online vállalatoknál, mivel ezek a cégek meg tudják mondani, hogy hány fogyasztó jelent meg az ügyfél kasszazónájában, milyen forgalmat és profittartalmat generálva. Az utóbbi években mi is ráléptünk erre az útra, ehhez szükség van megfelelő volumenre, márkára és módszertanra. Új bevételeket ez jelenthet számunkra most, hogy a médiáról lemállott már mindenféle cukormáz. A digitális tér belekényszerít minket a mérhetőségbe, ennek kell megfelelnünk.

A digitális tér valóban nagyon sok mutatót képes generálni, de most már számos kritika éri: valóban e mutatókra van-e szükség, megfelelő-e a leíró erejük?

A teljes piac – nem csak a magyar – érezheti azt, hogy nem teljesen elégedett a digitális térből kinyert adatokkal. Jelenleg a klasszikus médiacégek és ügynökségek ráadásul versenyhátrányban vannak.

Korábban az Axel Springer magyar cégét gyakran érte az a vád, hogy az „üzemgazdászkodás” az egyetlen szempont, miközben más portfóliókat mintha merészebben építettek volna. Az adásvételek nyomán megjelentek a pénzügyi befektetők az innovatívabbnak tartott cégek mögött is, és elkezdődött a farigcsálás. Ez azt jelenti, hogy mindenki matekozni fog a kiadói piacon? Ez esetben honnan érkezhet innováció?

A jelentős piaci koncentráció időszakában sokan rákényszerülnek a matekozásra, most elkezdeni viszont jelentősen rosszabb pozíciót jelent, mint ha valaki évek óta így tesz. Közhely, hogy bármelyik üzleti döntés lehet jó, csak az időzítés nem mindegy. A mi vállalatunk filozófiájából adódóan a nyereségességet mindig ugyanolyan fontosnak tartotta, mint a bevételeket. Megjegyzem, a költséggazdálkodás nem egyenlő az öncélú spórolással: a költséghatékonyság szót használnám az esetünkben. A racionális üzleti működést nem kell szégyellni. Axióma, hogy a gazdaság hullámhegyek és hullámvölgyek váltakozásából áll, így nagyon fontos jól megbecsülni, ezek meddig tartanak. Ha ez nem sikerül, elfogy a bevétel, és jön a matekozás, csak már nem önszántunkból.

A kérdés másik felére válaszolva, szeretem és létfontosságúnak tartom az innovációt és a kreativitást, különösen a tartalomgyártás területén, hiszen ez egy médiavállalat fundamentális értéke. Mindezt nemcsak házon belül, hanem folyamatosan figyelve a startupmezőnyt, hiszen az ő DNS-ükben ez legalább annyira benne van, és jó vásárlásokkal, együttműködésekkel gyorsan lehet fejlődni.

Nem akarok nagy szavakat lobogtatni, de a tartalomiparnak van üzleten túli funkciója is. Ha mindenki kizárólag a pénzügyi racionalitással foglalkozik, az nem vezet-e el a demokrácia gyengüléséhez, a tartalomgazdagság és a sokszínűség visszaszorulásához?

A személyes véleményem az, hogy ha egy piac teljes mértékben a gazdasági törvényszerűségek alapján működik, akkor a megfelelő koncentráció következtében erős médiavállalatok vannak ott jelen, amelyeknek az erős márkái megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy ne adjanak alább a tartalomból. Ne függjenek senkitől, beleértve a politikát is, hiszen a gazdasági függetlenség alap a politikai függetlenséghez is.

Ha nincsenek meg a piaci alapok – túlkínálat van, országspecifikus tényezők játszanak közre, nem megfelelő döntések születnek –, és a szelekció nem az erős médiacégek irányába mutat, akkor fennáll a kérdésben említett veszély. Ha a német, a francia vagy az angolszász, de akár a lengyel, a cseh, a szlovák piacot nézzük, azt látjuk, a koncentráció hamar lezajlott, és ezeken a piacokon nem igazolódott be ez a veszély.

A magyar piac közel sem optimális. A RAS üzemmérete viszont optimális-e már? A fúzió számos kompromisszumon alapul. Van-e értelme valamilyen irányba elmozdulni?

Figyeljük annak a lehetőségét, hogy felfelé elmozduljunk az üzemméretet, a volument tekintve akkor, ha olyan, elsősorban digitális márkákat látunk a piacon, amelyek innovatívak, bevételtermelő képességük, profittartalmuk és fenntarthatóságuk alapján illeszkednek a portfólióba, és nem válthatók ki máról holnapra egy nemzetközi szereplő belépésével. Két vezetőnkkel (Király Mária COO és Bayer József CEO – a szerk.) folyamatosan ezen indikátorok mentén vizsgáljuk az adódó lehetőségeket.

Zárjuk a beszélgetést a piaci várakozásokkal, tervekkel.

Összpiaci szinten az árak folyamatosan csökkennek, okai ennek az ügyfeleknél rendelkezésre álló volumen, melyre az új törvény is hatással lehet, a programozott vásárlás árazása és bekerülési értéke, mindenekelőtt pedig az inventorybőség, a túlkínálat. Vannak ugyanakkor olyan márkák, amelyekre a fentiek nem igazak.

Magunkról szólva: online tartalmak tekintetében bizonyos márkák alatt készülünk a következő fél-egy évben olyan újításokkal, amelyek véleményünk szerint nem vagy nem megfelelően lefedett területeket érintenek. A printszegmensben pedig a három blue chip márkánkra, a Blikkre, a Kiskegyedre és a Glamourra koncentrálunk, és ezen brandek ernyője alatt olyan új megoldásokra törekszünk, amelyek a mérhetőség irányába mutatnak. Ezen túl számítunk akvizíciós lehetőségekre is.

Üzletileg ennek hova kell kifutnia?

Azt szeretnénk, ha a vezető márkáink mindegyike tartaná pozícióját, növekedne.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom