Médiapiac
A netre viszik az akciós újságokat
Akciokatalogus.hu néven indult új portál. Az üzleti modellt a német piacról hozták, s innen terjeszkednének tovább a régióban.
 |
| André Mohr |
Akciókatalogus.hu néven indult új portál a magyar piacon. A modell lényege: a hagyományos, nyomtatott akciós újságokat, katalógusokat gyűjtik össze egy helyen. A felhasználó regisztráció nélkül is böngészheti az ajánlatokat, de regisztrációt követően beállíthatja azt is, hogy milyen terméktípusokat, üzletek ajánlatát szeretné követni, azokról értesítést kapni. Szintén be lehet állítani helyalapú célzást: azaz a környékünkön található üzletekről és ajánlataikról lehet részletesebb infókat kapni – mondta el André Mohr, a vállalkozás alapítója, a német anyacég – egy internetes befektető – tulajdonosa.
A cégalapító egy éve érkezett Magyarországra, mivel úgy látta, nincsen itt a német piacon már működő online katalógustárakhoz hasonló szolgáltatás. A potenciális partnerek – a print akciósújsággal rendelkező kereskedők – megkeresését október-novemberben kezdte el, és 2012 elejére 20 partnerük volt. Ez a szám a mostani, hivatalos rajtra megközelíti az ötvenet – közölte. A partnerek között megtalálhatóak néhányan a legnagyobbak közül is, ilyen például az Auchan, a Spar, a Rossmann vagy az Alexandra. De nemcsak ők, hanem azok is érdekesek számukra, akiknek csak kisebb körzetben vannak releváns ajánlataik – tette hozzá.
A megjelenés ára nem fix díjas, hanem a felhasználói megtekintések után csörög a kassza. Mohr elmondása szerint nemcsak a megtekintések számáról adnak statisztikát a partner cégeknek, hanem a legnépszerűbb ajánlataikról is, emellett állandóan figyelik a felhasználói egérmozgást. Az alapító tájékoztatása szerint ez a mérés, illetve a felhasználók számára kínált funkciók egyaránt cizelláltabbak, mint a német piacon működő hasonló site-oknál megszokott.
A szolgáltatást egyébként a partnerek felé úgy pozicionálják, mint plusz egy csatornát, amellyel el lehet érni a potenciális vagy már meglévő vásárlókat. Német statisztikákra hivatkozva elmondta: a fogyasztók több mint fele mostanra olvasás nélkül a kukában landoltatja a print akciós újságokat, vagy eleve azt a kérést rakja a postaládájára, hogy ne is kézbesítsenek számára ilyen kiadványokat. Ezzel együtt nem gondolja, hogy az Akciókatalógus kiváltása lenne a print leafleteknek.
A jelenleg havi 35-40 ezer egyedi látogatót vonzó portál most rajtolt élesben, és már médiakampányt is indított nagyobb online felületeken. Eddig Mohr tájékoztatása szerint kb. 1 millió eurót toltak az indulásba (ez az összeg nemcsak a magyar piaci megjelenésre megy el, hanem a terjeszkedésre is), és 2013 végére várják, hogy megtérülhet a befektetés. Ez szerinte az optimista szcenárió, mivel a startupok többnyire legkorábban 2-3 év alatt válnak önfenntartóvá.
Arra, hogy miért éppen a magyar piacot választotta, Mohr azt felelte, hogy a nagy nyugat-európai piacok túlzottan telítettek, a magyar pedig, bár a gazdasági helyzet nagyon nehéz, de olcsóbb és könnyebb itt elindulni, és tesztpiacnak is ideálisak vagyunk. A német alapító szerint további előny, hogy rendkívül sok jó ötletemberrel lehet itt találkozni. A magyar iroda kiemelt szerepet kap a terjeszkedés folyamán, innen irányítaná a többi irodanyitást, és Budapesten maradna a kreatív központ. Emellett az itt költségként megjelenő fejlesztéseket át lehet ültetni a többi piacra is.
Gyakorlatilag napok, hetek kérdése, hogy megjelenjenek a török, a lengyel és a spanyol piacon is. Ezek közül Mohr a török piacot tartja a legizgalmasabbnak, mivel az még a dinamikus fejlődés állapotában van, de a lengyel piac is érdekes a mérete miatt. A spanyol elviekben rázós, ugyanakkor onnan kifejezett megkeresést kaptak a modell behozatalára, így szakmai befektetőkkel közösen indítják el a helyi akciósportált. A régió egyéb, miénkhez hasonló méretű piacait is figyelik, ugyanakkor ezeken egyelőre nincs meg a helyismeret, az orosz piac pedig szintén potens, de oda egyedül kockázatos volna bemenni – mondta el az alapító a későbbi lehetőségekről.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás