Kövess minket!

Médiapiac

″A piac sokkal gyorsabban fejlődik, mint amilyen gyorsan a piaci szereplők reagálnak″

Dobó Mátyás mobilszakértővel beszélgettünk a Médiapiac szeptember 10-i adásában a 90.9 Jazzy Rádióban. Szó esett többek között a magyar mobilpiac és ezen belül a klasszikus médiacégek, illetve a reklám-finanszírozott modell esélyeiről, és arról is, hogy dobhat-e nagyot a Microsoft a táblagép szegmensben. Íme a szöveges, szerkesztett változat.

Dobó Mátyás

Már régóta toljuk magunk előtt azt a mondást, hogy “ez a mobil éve lesz”. Mostanra talán olyan helyzet alakult ki, hogy tényleg lehet mondani: ez(ek) a mobil éve(i). Miért indult be olyan lassa ez az ügy, és mi volt az a pont, ahol berobbant a piac?

A mobiltechnológiák elterjedésének sebességét érdemes összevetni a web terjedésével. A web a 90-es években kezdett bevonódni Magyarországon az emberek életébe, és ma tartunk ott, hogy nagyjából mindenki életében jelen van. A mobiltechnológiák, az okosplatformok ehhez képest fényévekkel gyorsabban terjedtek el. Mostanra több millió okostelefon-felhasználó van Magyarországon is. Néhány év alatt kiépült az a piaci szegmens, amelyre már érdemes médiamegjelenéseket, alkalmazásokat gyártani.

Azt pedig, hogy ez a mobil éve-e, nem a piac dönti el. Azt érzem, hogy a piac sokkal gyorsabban fejlődik, mint amilyen gyorsan a piaci szereplők reagálnak. Van egy válsághelyzet ma Magyarországon, a cégek jelentős részének minimális eszköze van arra, hogy K+F-be vagy marketingbe pénzt tegyen. Emiatt van egyfajta várakozás, hogy mikor lesz elég pénz arra, hogy igazán neki induljunk annak a piacnak, ami ott van az emberek kezében. Az amerikai piac elképesztően pörög, évente sokmilliárddal bővül.

 

Ott azért megvan ehhez a megfelelő piacméret is.

Abszolút, de a magyar piacnak is fel kell nőnie a feladathoz. Függetlenül attól, hogy a mérete kisebb, itt is ki kell építeni azokat a bástyákat, amelyek az elkövetkező években bevételeket termelhetnek. Sajnos jelen pillanatban nagyon óvatosan lépkedünk.

 

Látva a nagy piacok fejlődési ütemét, körülbelül mennyi ideje van a magyar piacnak arra, hogy észhez térjen, és ne maradjon le nagyon?

Szerintem a hajó egy picit már el is ment. Ha megnézed az alkalmazás-boltok kínálatát, azt látod, hogy százból kilencven nem magyar alkalmazás.

 

Vannak cseh vagy román alkalmazások? A szomszédos piacokon fejlesztenek régiós szinten?

Van néhány kísérlet, de nem jellemző. Elsősorban amerikai, brit cégek uralják az alkalmazás piacot, és nyilvánvalóan ők is fognak keresni ezen. Ebben nagy kérdőjelet látok. Amikor az internet elindult itthon, az a magyar médiatermékekről, tartalmakról, szolgáltatásokról szólt. Aztán szépen lassan eljutottunk addig, hogy a Google, a Facebook dominálják a magyar piac egy jelentős részét, de még jelentősek a magyar szereplők is. A mobilvilágban jelenleg csak a magyar időjárás-szolgáltatások lépnek előre, a többiek óvatosan kísérleteznek, a meglévő digitális modellek egyszerű másolásával próbálkoznak.

 

A mobileszközök számos dologra alkalmasak, a hírek olvasásától a vásárlásig. A szorosabban vett média viszont arról szól, hogy profik tartalmakat állítanak elő a médiafogyasztók számára. Ehhez azonban arra is szükség van, hogy pénz kerüljön a rendszerbe. Mik ennek az esélyei 2013-ban, a mobilos közegben?

Jó kérdés, én egy kicsit szkeptikus vagyok. Bár a mobilhirdetési piac nagyon szépen bővül, nem látszik egyelőre, hogy volumenében fel tudna nőni a közeljövőben a klasszikus online hirdetési piachoz. És alapvetően azzal sem vagyunk elégedettek, ami a weben történik. Tehát az sem látszik, hogy a weben termelhető bevételből hogyan lehet professzionális tartalmat felépíteni. Persze azért vannak kezdeményezések, mint az IAB, cégek, értékesítőházak, amelyek próbálják a hirdetési felületeket a mobilmédiába bevezetni, és az árazási politikákat elfogadtatni, de ez még nagyon gyerekcipőben jár.

Sokan ráugrottak az alternatív bevételi forrásokra: valamilyen előfizetéses modellben eladjuk a médiaterméket a végfogyasztónak olyan módon csomagolva, mint a klasszikus magazinokat. Magyarországon jelenleg nincs még olyan cég, amelynek ez jelentős árbevételt termelne. Ami még szomorúbb: az amerikai piacon sem látni egyelőre, hogy ez életképes forma lenne.

Jelenleg a mobil és a média viszonyát az jellemzi, hogy szükséges ott lenni, mert hátha valamikor, valahogyan megtörténik az áttörés. Abban tudnának a médiacégek előrelépni, ha nem médiatartalmakat, hanem egyéb, a tartalmakhoz kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokat gyártanának erre a felületre.

 

Minden kütyü mást tud, és mindannyiunkat személyes viszony fűz a mobileszközeinkhez. Ezért aztán kész hitviták alakulnak ki a téma körül. Te milyen vallású vagy kütyü fronton?

Két nézőpontból lehet közelíteni. Céges oldalról Magyarországon az Android az elsődleges platform, utána következik az iOS, bár társadalmi státusz szempontjából az utóbbit használók  kicsit magasabbra pozicionáltak. A személyes preferenciáimat nézve, két platformot szeretek jelenleg, az egyik az iOS. És nemrégiben voltam Berlinben egy informatikai vásáron, ott láttam az új Windows8 tabletet, ami nagyon tetszik. Végre egy szép, jól működő termék. Egyelőre viszont Apple-felhasználó vagyok.

 

Lehet, hogy a Microsoft nagyot dob?

Ha megnézed, hogyan alakul a platformpiac, az látszik, hogy még mindig van egy öregedő, de nagyon erős PC-piac, ebben a Microsoft messze domináns. A mobilkiskészülék-piacot az Android és az iOS dominálja, a táblagép pedig egyelőre az Apple piaca. A tabletpiac még csak most nő, és ha a Microsoft integrálja a táblagépeket a klasszikus PC-eszközök mellé, és a tabletek ez utóbbiak természetes kiterjesztései tudnak lenni valamiképp, akkor az nagy esély számára.

 

A Dobó Mátyással készült beszélgetés teljes hanganyaga (zenékkel együtt) szerdától elérhető lesz a Mediapiac.com On air rovatában. Itt meghallgathatóak a korábbi adások is.

Műsorunk minden hétfőn 20 órától hallható a 90.9 Jazzy Rádióban. Következő vendégünk szeptember 17-én Gosztonyi Csaba lesz.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom