2010. július 27.

A pókháló-rendszereké a jövő

Miskolczy Csaba a blogvilág organikus fejlődéséről és a pókháló-rendszerek térnyeréséről.

Miskolczy Csaba újságíróként dolgozott az MTI-nél, majd producerként több televízió számára gyártott műsorokat. Egy szoftverfejlesztés kapcsán ismerte meg közelebbről az internetes technológiákat, majd - kockázati tőke bevonásával – elindította a Blogtert, az első hazai blogszolgáltatások egyikét, amely 2006-2008 között az Origo hivatalos blogszolgáltatásaként működött, majd függetlenedett attól.

A blogolás öt-hat éve jött divatba Magyarországon. Milyen fejlődési pályát írt le, és hol tart ma a hazai blogoszféra?

A blogoszféra fejlődésében három szakaszt különböztethetünk meg. Az első szakasz, a blogok megjelenése nagyjából a 2003-2005 közötti időszakra tehető, amikor elindultak itthon az első ismertté váló blogok. A Blogter az elsők között ismerte fel a webkettes aktivitásokban rejlő lehetőségeket, és biztosított a bloggerek számára publikációs platformot.

A fejlődés második szakaszában, nagyjából 2007 után a blog divatos formátummá vált, az Index akkor kezdett komolyan foglalkozni ezzel a jelenséggel. Felfuttatta a Blog.hu szolgáltatását, míg az Origo kevésbé figyelt erre a tevékenységre. Aztán jött a többi piaci szereplő, a közösségi média elfogadottá, hitelessé vált. Akkoriban már a médiaügynökségek sem kérdezgették, miről is van szó.

A fejlődés harmadik szakaszát az jellemzi, hogy az ismertté váló formátum kialakítja a saját közönségét, és ez a közönség elkezdi artikulálni a saját médiatermékeit. A nemzetközi példákból is látszik, hogy kétféle blog van. Az egyik a szolgáltatás-alapú, amikor egy független blogszolgáltatás nagy tömegű posztot kezel. Az ilyenek - mint például a Blogspot vagy a mikroblogos Twitter - egyre erősebbek.

A másik irány az organikusan fejlődő blogoszféra, amely független ezektől a nagy szolgáltatásoktól. Ezeknek a blogoknak nagy része már nem a professzionális médiaszolgáltatóknál működik, és az interneten jelentős nézettséggel bíró blogtartalmak jelennek meg, az angolszász világon kívül is, például a cirill betűs nyelvterületen. Különösen aktívak a tinik, akik irdatlan mennyiségű tartalmat gyártanak, írnak és osztanak meg. Ilyen félprofi és független blogcentrumra példák az Attuworld, a Totallycrap, a Fubiz.net.

A független blogok rendszere egyfajta „social media pókhálót” hoz létre. Ha egy keresőbe beírsz egy celebnevet, hamarosan egy ilyen blogos pókhálóba akadsz bele. A világ blogszerű behálózottsága tehát egyre nagyobb. Milliós nézettségek mennek ebbe az irányba, amelyet az amatőr vagy félprofi szerzők, és a mögöttük álló, központosodó médiacégek fognak össze. Ez egy tavaly beindult folyamat, amely várhatóan pár éven belül a teljes professzionális médiára hatással lehet a nemzetközi online területen. Az első ilyen cégek 2005-2007-ben indultak és némelyikük mára már az amerikai tőzsdén jegyzi magát.

Ezeké a pókháló-rendszereké a jövő?

Igen, a fejlődés jövőbeli, harmadik szakasza vélhetően arról fog szólni, hogy a pókháló-rendszerek merre viszik el a közönség figyelmét, hogy mennyire képesek ezek a tartalmak megfogni az embereket. Magyarországon ma még nem erős ez a trend, de erre fejlődik a blogoszféra. Egyelőre persze az itthoni blogvilágban egyfajta formátumkeresés zajlik, illetve egyelőre még mindenki csak akként pozicionálja magát, hogy adott blogszolgáltatótól (pl. a Blog.hu-tól vagy Blogter.hu-tól) független vagy rájuk épülő rendszerben építkezik. Azonban idén már megjelentek itthon is azok az új típusú blogmédiumok, amelyek immár önálló sajtóorgánumként és primér forrásként azonosítják magukat. Ilyen önálló tartalmat létrehozó új típusú blognak számit a Mandiner.hu vagy a Divany.hu. Ebbe a harmadik szakaszba tartoznak a mikroblogok is, amelyek kétéves lemaradással itthon is hódító útjukra indultak. Ebből két fontos mikroblog hozzánk tartozik: a Turulcsirip (Twitter-mashup, azaz Twitterre épülő site), valamint a Mommo.hu közösségi oldal. Érdekes módon jelentős hazai tábora alakult ki az egyik legnagyobb nemzetközi mikroblognak, a Twitter követőjeként emlegetett a Tumblr-nek is.

Szerintem ez utóbbi a mikroblog irányra reagál most az Origo is, amely nem egy hagyományos blogszolgáltatással akar kijönni, hanem a mikrobloggingot és a megosztási trendet lovagolja meg, és lényegében a Tumblr példáját követi.

Az Origo blog felé történő nyitásának piacilag pozitív következménye lehet, hogy felgyorsítja a közösség kommunikációját, a tartalmak megosztását pörgőbbé és szélesebb körűvé, azaz elfogadottabbá teszi. De még nem tudjuk (és ez lehet negatívum), hogy Magyarországon van-e erre olvasói igény, és képzettek-e annyira a felhasználók, hogy egy ilyen felpörgő szolgáltatásban részt vegyenek. A geek réteg persze azonnal felkapja, az early adaptorok nálunk is megvannak, de ha a tömeg nem megy utánuk, meghal a szolgáltatás. Emlékszünk rá, amikor jött a Digg.com, mindenki csodát várt itthon is, de aztán nem lett belőle semmi.

Mennyire különböznek a hazai és a nemzetközi trendek?

Nemzetközi szinten látszik, hogy a piacot a pókhálók és a független szolgáltatások terjedése jellemzi. Az interneten a nemzetközi szolgáltatások veszik át a vezetést, itthon is egyre nagyobb szerepet kap a Youtube, a Facebook. Vélhetően a blog is e vonulat része.

A független, organikusan fejlődő tartalmak nagyon fontosak, de nálunk erre még alig van példa. Speciálisan magyar megoldás a publicisztikai szintű blogszolgáltatás, amit az Index csinál. Jórészt újságírók irányítják és erősítik a blogokat, amelyek az Index címlap révén növekedhetnek, ilyesmire nemzetközileg nincs példa. Még a Yahoo sem kísérletezett annak idején ilyesmivel, pedig náluk ez indokolt lehetett volna. A civil tartalmakkal indult Huffington Post az USA-ban az elmúlt évben komoly áttörést tudott elérni, általános portállá nőtte ki magát. Amit az Index itthon elért a blogvilágban, arra nincs nemzetközi precedens és vélhetően hamarosan megjelennek mellette a független, alulról jövő blogkezdeményezések. Ezek mellett pedig - talán az Origo új szolgáltatásának hatására is - még elfogadottabbá válik, és tovább terjed itthon a mikroblog műfaj.

Igaz, nálunk mindig erősebb volt a sajtóból származó internetes tartalom. Sok más országban, például a lengyeleknél a fórum és a chat vezeti a piacot.

Mennyien látogatják a Blogter blogjait?

Egy-egy népszerű blog nálunk napi három-ötezer látogatót vonz. A legnépszerűbbek szponzorokat is képesek vonzani. Miközben nálunk nincs nagy látogatottságú címlap mint meghajtóerő. Régebben volt egy disztribúciós hálózatunk, amikor az Origo részeként működtünk, akkor sok látogató bejött az Origo és az iWiw portálokról. Ma maga a blog vonzza az érdeklődőket. Van ugyan Blogter-címlap, de az írások promócióján még dolgozunk.

A blogoláshoz is kellenek anyagi források. Hol keletkezik a pénz a rendszerben?

Alapvetően három finanszírozási modell létezik az online piacon. Az első a hirdetési árbevétel. A másik a listing vagy tranzakciós, előfizetői díjas modell, amit mi csak kísérleti szinten használunk. De van benne perspektíva, hogy sok felhasználót termékvásárlásra ösztönözzünk, kísérletezünk is vele. A harmadik, amelyre vannak nemzetközi példák, a premizált szolgáltatások kialakítása. Például némi pénzért nagyobb tárhelyet kapsz, ez egy előfizetésidíj-szerű bevételi forrás. A videomegosztóknál látszik, ha van gyorsabb feltöltési lehetőség, azt sokan hajlandóak megfizetni.

Nálunk az online fizetés gyerekcipőben jár. Mi is próbálkozunk, a Turulcsiripen kialakítottunk egy havidíjas fizetési alkalmazást, amivel csiripfalat lehet létrehozni, havi pár ezer forint ellenében.

De vannak már itthon nagyon sikeres online vállalkozások, mint például az ingatlan.com, amely komoly árbevételt ér el, jórészt az ingatlanügynökségektől. Bizonyos értelemben már beszélhetünk „hagyományos” internetes cégekről, mint az Index, az Origo, a Sanoma vagy a Ringier. Vannak a social media vállalkozások, mint a miénk. És ezek mellett felnő egy harmadik szegmens, akik a webshoppiacból, a listingpiacból, a fizetős szolgáltatásokból érnek el komoly árbevételt. Ennek a harmadik szektornak közeleg az aranykora.

A social mediában mostanában nemigen hallunk innovációkról. A listing piacon sokkal inkább. Egyáltalán, mit jelent az innováció a hagyományos médiapiacon? Alig jön ki új termék. A hagyományos média a hirdetési árbevétel függ, ott meg pangás van.

A Zenith Optimedia a közeljövőre már pozitív prognózist adott ki.

A blog is részesülhet a hirdetési pénzek növekedéséből. Az ügynökségek elkezdték a kampányokba beépíteni a social médiát. A bannerpiac szűkülése miatt a költések egy része átkerült a social mediába. Már születnek komplex kampányok, amelyek a blogot és a mikroblogot használják. Ősszel és jövő tavasszal ezeknek komoly szerepük lesz. Már készülnek olyan spotok, amelyeket televízióban nem látsz, csak közösségi oldalakon, ez az elmúlt fél év újdonsága.

A blog véleményformáló közeg, a párbeszédre alkalmas, a mikroblog pedig a gyors interakcióra. Mindkettő a kapcsolati hálókra épül. A közösségi médiában lojálisak a felhasználók Az adview kevésbé érdekes, már nem a CT, hanem legújabban a LEAD érdekli a hirdetőt. A social media jól tudja targetálni és visszakövetni a kampányokat.

 

Teltházzal debütált az első hazai Influencer Festival

5 órája

Tartalomgyártás, platformok közötti átjárás, közösségi média menedzsment, be- és kikövetés, social kampánytervezés, influencer portfólióépítés – ezek voltak a hívószavak az első hazai Influencer Festival előadásain.

Kezdő youtuberek számára hirdet pályázatot a BugTV

12 órája

A BugTV, a Klikkmánia cégcsoport YouTube marketinggel és csatorna menedzsmenttel foglalkozó üzletága „I. BugTV – Youtuber akarok lenni!″ címmel pályázatot hirdet a jövő videós tehetségei számára.