A botrányos, általunk is elítélt jelenet miatt lassan a formátumról szó se esik, ehelyett ismét kialakulóban van egy meglehetősen alacsony színvonalú ″vita″ a bulvárról. Vita nincsen persze, mert ahhoz érvek kellenének a sima szarozás helyett, másfelől sokkal izgalmasabb lenne szakmai oldalról is megnézni azt, hogy miért és hogyan is csúszott félre az Éden Hotel harmadik évada. Mert hogy félrecsúszott, az mára egyértelmű. Sőt, már Nóri és Gábor ügye előtt is az volt.

Szeretnénk leszögezni, hogy a szerkesztőség szerint a kereskedelmi tévék nem az ördög szüleményei, és attól, hogy nézünk szép művészfilmeket, nézünk Éden Hotelt is. Sőt, speciel ez utóbbi testületileg a kedvenc formátumunk.

A TV2 lefolytatta belső vizsgálatát és ennek eredményeit egy közleménybe foglalta. Kiderült, hogy mindenki hibás: a csatorna, a gyártó cég. A következmény pedig az lesz, hogy a nőkkel szembeni erőszak témájával többet fognak foglalkozni, valamint a munkatársak képzést kapnak, hogy legközelebb okosabban, több érzékkel nyúljanak a témához. Különösen fájó lehetett ez a baklövés annak fényében, hogy a TV2 évek óta nagy hangsúlyt fektet a CSR-programjára, és hát egy olyan cég, amely X témában társadalmilag tudatosnak és érzékenynek látja és láttatja magát, Y témában sem lehet ennyire érzéketlen.

A közlemény vége felé szerepelt egy ilyen mondat is:

A TV2 kijelenti, hogy kész műsorpolitikájának felülbírálására, és mérlegeli, hogy a jövőben indít-e hasonló jellegű valóság show-t.

Ha bennünk lenne a kisördög, most azt mondanánk, ne mérlegeljen tovább, és engedje el ezt a formátumot, hátha olyan helyre kerül tovább, ahol tudnak vele mit kezdeni...:) De nincs bennünk a kisördög, így inkább csak feltesszük a kérdést: Vajon tényleg a formátum vagy a valóságshow műfaja a hibás?

Itthon divat szidni a valóságshow-kat, és persze ilyenkor érvként mindig előkerül a Való Világ, a Big Brother, az egymással kufircoló szereplők és a többi. Erre két válasz van:

1. T-Á-V-K-A-P-C-S-O-L-Ó (Azt értjük, hogy Kádár népe nem kíván öngondoskodni, de a távkapcsolót csak nem kell az államnak használnia helyette.)

2. A valóságshow műfaja rendkívül sokszínű, így messze több annál, amiről akár az elefántcsonttoronyból, akár a nép erkölcsös gyermeke pozícióból fröcsögni szokás a témában.

Sőt, odáig merészkednénk, hogy egyetértsünk azzal az állítással, hogy

A reality csodálatos dolog

Nem mi mondjuk. Csényi Kati mondta 2011-ben, amikor interjút készítettünk vele és Prukner Brigittával az Éden Hotel első szériája idején. Ez és a második sorozat is a Viasaton futott. Csényi Kati akkor a csatorna programigazgatója volt, Prukner Brigitta pedig a kreatív producere. Mivel eszünkbe jutott a fenti tételmondat, miszerint ez igenis egy klassz műfaj, visszaolvastuk az interjút, és igazából mindent megtaláltunk benne, ami miatt az első két széria nem ütötte ki a bunk-o-métert, ellentétben a mostanival.

Alább néhány fontos gondolat azoknak, akik szeretnének a valóságshow-król meg úgy általában a kereskedelmi tévékről egy kicsit árnyaltabban gondolkodni, mint hogy szántsuk fel mindet.

Szóval, miért is csodálatos a reality? Csényi Kati szerint:

számomra vonzó, hogy vannak olyan társadalmak, ahol szeretik azt nézni, hogy élnek az egyedülálló anyák, vagy hogyan buliznak a nyugdíjasok.

 

Bár ez csak két apró félmondat, de talán elég annak a megvilágításához, hogy valóságshow-t nem kizárólag italozó fiatalokról lehet csinálni, hanem ennél összetettebb vagy fajsúlyosabb helyzeteket is elő lehet szedni. De az sem baj, ha bulizó fiatalokat nézünk, ezt is lehet sokféleképpen. Sok múlik az ízlésen és az ötletességen.

Ne gondoljuk ugyanis, hogy az ÉH első és második szériájában kevésbé voltak gázosak a szereplők. (Már ha azok, mert, kapaszkodjunk meg, ez is szubjektív.) Hogy mégis másnak látjuk őket, annak több oka lehet. Egyfelől hat a megszépítő messzeség, másfelől sokszínűbb arcukat mutathatták, mert ehhez a csatorna több impulzust adott: leginkább vicces játékokat. Ezzel szemben a TV2-es verzióban Vágó Gyula furcsa, japán ihletésű filmecskéjéig (amelyet jellemző módon az Éden Éjjelbe száműztek) kis túlzással csak vízbe kellett ugrálni vagy - ahogyan sixx annyiszor megírta a műsor hogyvoltjaiban - nőként maradt a pucsítás (fürdőruhában vagy vízimentő szettben). Ha a szereplők nem szórakoznak jól, akkor mi is csak a punnyadást látjuk. Az meg egy heti 4 részről heti 5+5 részre (Éden Éjjellel együtt), 75 adásra duzzasztott műsorfolyam esetében egy idő után nagyon unalmassá válik, és alapot biztosít az "ez a formátum arról szól, hogy dugni kell a bennmaradásért" típusú, meglehetősen leegyszerűsítő, de legalább nem is helytálló kommenteknek.

Aztán ott van a célcsoport kérdése. Erről 2011-ben azt mondták, hogy

a csatorna célközönségét a 18-39 éves, magasabb státuszú városi nők adják. Azért ez más, mint a 4+ vagy a 18-49. Az akvizíció is ennek fényében vásárol.

Ez ugye a Viasatra vonatkozott, és a Viasat éppen ennek ismeretében választotta éppen ezt a formátumot egy nagy rakás pénzért. A TV2 eredetileg a SuperTV2-re vitte volna a műsort, ami az eredeti tervek szerint "a fiatal, városias, fizetőképes célcsoportot vonzhatja vissza", és prémiumcsatornaként pozicionálja magát, ahogyan a Viasat3 is tette. Így tehát az a döntés, hogy végül átvitték a főadóra, idegen környezetbe lökte a műsort. Már ha a Viasatnak anno igaza volt, hogy leginkább egy prémium női közönség számára lehet vonzó "bűnös szórakozás" ez a formátum. (Az amerikai FOX-on is a 18-34 éves korosztályban nyert a műsor.) A TV2-n versenyezni egészen más, nemcsak hogy a SuperTV2 elesett egy eredetileg nyilván az ő nézettségépítésére szánt műsortól, hanem olyan környezetbe került, ahol brutális a nézettségi verseny, mások a nézők és az ő elvárásaik.

Az új Éden Hotel mintha a VV-vel akarna versenyezni. Csak nem sikerül. Miközben trashebb időnként a legtrashebb VV-pillanatoknál (lásd az erőszakos jelenetet, a Melanie teremtette légkört stb.) valójában alkalmatlan marad a tömegek bevonására. Sőt: az NMHH - nem reprezentatív - felmérése szerint a nézők különösen aggályosnak tartják az agresszivitást, a félelemkeltő és a szexualitást bemutató képsorok okozta károk pedig elsősorban a nőket idegenítik el. Kicsit mintha az ismétlődne meg, mint annak idején az ÖsszeEsküvőkkel, ahol az összeondózott kilincs sem tudta emelni a nézettséget. A nagyobb bunkóság nem jelent nagyobb nézettséget. Mégis mindig megpróbálják. Kár.

Több nézőt jelenthetne viszont ha a szereplőkből lehetne valamit hallani, vagy ha nem, legalább tisztességesen feliratoznának. Ha a szerkesztők nem fulladnának bele a történetszálakba, és képesek volnának felépíteni egy épkézláb narratívát. Ha az immár rutinosan találgató nézőket nem idegesítenék azzal, hogy szinte minden trailerrel lelövik a folytatást.

2011-ben Prukner Brigitta ezt mondta:

Ha azt látod a piacon, hogy jelentős szeletet hasít ki a trash reality, akkor nem csukhatod be a szemedet. Ettől viszont még nem kell olyannak lenni, mint mások. Mi olyan köztes verziót próbáltunk létrehozni, amivel a piaci trend és az igényes szórakoztatás közé lőhetjük be a műsort.

Mondta ezt annak kapcsán, hogy a VV4 akkor indult el sok év szünet után, és mint ilyen, megadta az alaphangot és egyértelmű viszonyítási ponttá vált mindenki más számára. Ami ebből fontos most is: van mozgástér, a reality műfaja sokszínű, így az sem automatikus "fajtajelleg", hogy egy valóságshow a bulvárbugyor legmélyébe fog lerogyni.

Csényi Kati még hozzátette:

Nem állítom, hogy irodalmi vitaműsorral álltunk volna elő, ami eltérő minőséget képvisel, mint más realityk. A szemléletben van óriási különbség, és ez nem jelenti azt, hogy az Éden Hotelből bármi hiányozna.

És ez a kulcs. A szerkesztői ízlés és szemlélet, ami egyébként többszörösen elbukott a jelenleg futó széria idején. Első körben ott, hogy Berki Krisztiánt tették a műsor arcává. Berki egy nagyon ügyesen felépített termék, ahogyan ezt ő magáról mondja is, és nem pixelesebb a mozgása, mint annak idején Horváth T69 Évának, ahogyan a beszédtechnikája sem rosszabb olyan nagyon sokkal. Csakhogy egy ennyire markáns termék rányomja a bélyegét a műsorra, amelyben megjelenik, magyarul az ÉH össze lett berkizve. Berki nem a városi, magas státuszú csajok "guilty pleasure"-je, hanem kőkemény bulvárceleb.

És persze lehetne azt mondani, hogy dehát 2011-ben a másik csatornán nekik szánták a műsort, most meg másoknak, de ez nem ilyen egyszerű. Nem lehet semmissé tenni egy műsor (főleg egy erős márka) előtörténetét egy adott piacon, hiszen az előzmények mondanak arról valamit, mely célcsoportok nyitottak eleve a folytatásra.

Hogy mit állítunk mindezzel? Azt, hogy ez a formátum - és ezt a nézettségi eredmények is aláhúzzák - már azelőtt elbukott a TV2-n, hogy Gábor és Nóri jelenetét rosszul, érzéketlenül kezelték volna. Van tehát ennek a csatorna szempontjából kontraproduktív botránynak és az előzményeinek jócskán szakmai vonatkozása is, nem csupán etikaiak. Mindkét szempontból igaz azonban, hogy kár az Éden Hotelért. Ahogyan sixx írta nemrégiben az Indexen, ezzel a botránnyal nagy eséllyel kampó ennek a remek formátumnak itthon.

Aki pedig kíváncsi az Éden Hotel 1-2. szériájának szerkesztői értelmezésére meg arra, hogy miért nem biztos, hogy érdemes zsigerből utálni a reality műfaját, az kattintson a régi interjúnkra.

Tulajdonost vált az Új szó és a Vasárnap

11 órája

A Penta csoport eladja a Petit Press kiadóban birtokolt részvényei egy részét, ugyanakkor a magyar lapok a Penta tulajdonában levő News and Media Holdinghoz kerülnek.

Indul a nevezés a Zöld Béka Díjért

15 órája

A díj amellett, hogy elismeri a legjobb fenntarthatósági jelentést készítő cégeket, kiváló lehetőség arra, hogy a társaságok felmérjék, hol tartanak a beszámoló készítésre vonatkozó uniós előírás teljesítésében.