Kövess minket!

Médiapiac

A reality igenis csodálatos dolog

A botrányos, általunk is elítélt jelenet miatt lassan a formátumról szó se esik, ehelyett ismét kialakulóban van egy meglehetősen alacsony színvonalú ″vita″ a bulvárról. Vita nincsen persze, mert ahhoz érvek kellenének a sima szarozás helyett, másfelől sokkal izgalmasabb lenne szakmai oldalról is megnézni azt, hogy miért és hogyan is csúszott félre az Éden Hotel harmadik évada. Mert hogy félrecsúszott, az mára egyértelmű. Sőt, már Nóri és Gábor ügye előtt is az volt.

Szeretnénk leszögezni, hogy a szerkesztőség szerint a kereskedelmi tévék nem az ördög szüleményei, és attól, hogy nézünk szép művészfilmeket, nézünk Éden Hotelt is. Sőt, speciel ez utóbbi testületileg a kedvenc formátumunk.

A TV2 lefolytatta belső vizsgálatát és ennek eredményeit egy közleménybe foglalta. Kiderült, hogy mindenki hibás: a csatorna, a gyártó cég. A következmény pedig az lesz, hogy a nőkkel szembeni erőszak témájával többet fognak foglalkozni, valamint a munkatársak képzést kapnak, hogy legközelebb okosabban, több érzékkel nyúljanak a témához. Különösen fájó lehetett ez a baklövés annak fényében, hogy a TV2 évek óta nagy hangsúlyt fektet a CSR-programjára, és hát egy olyan cég, amely X témában társadalmilag tudatosnak és érzékenynek látja és láttatja magát, Y témában sem lehet ennyire érzéketlen.

A közlemény vége felé szerepelt egy ilyen mondat is:

A TV2 kijelenti, hogy kész műsorpolitikájának felülbírálására, és mérlegeli, hogy a jövőben indít-e hasonló jellegű valóság show-t.

Ha bennünk lenne a kisördög, most azt mondanánk, ne mérlegeljen tovább, és engedje el ezt a formátumot, hátha olyan helyre kerül tovább, ahol tudnak vele mit kezdeni…:) De nincs bennünk a kisördög, így inkább csak feltesszük a kérdést: Vajon tényleg a formátum vagy a valóságshow műfaja a hibás?

Itthon divat szidni a valóságshow-kat, és persze ilyenkor érvként mindig előkerül a Való Világ, a Big Brother, az egymással kufircoló szereplők és a többi. Erre két válasz van:

1. T-Á-V-K-A-P-C-S-O-L-Ó (Azt értjük, hogy Kádár népe nem kíván öngondoskodni, de a távkapcsolót csak nem kell az államnak használnia helyette.)

2. A valóságshow műfaja rendkívül sokszínű, így messze több annál, amiről akár az elefántcsonttoronyból, akár a nép erkölcsös gyermeke pozícióból fröcsögni szokás a témában.

Sőt, odáig merészkednénk, hogy egyetértsünk azzal az állítással, hogy

A reality csodálatos dolog

Nem mi mondjuk. Csényi Kati mondta 2011-ben, amikor interjút készítettünk vele és Prukner Brigittával az Éden Hotel első szériája idején. Ez és a második sorozat is a Viasaton futott. Csényi Kati akkor a csatorna programigazgatója volt, Prukner Brigitta pedig a kreatív producere. Mivel eszünkbe jutott a fenti tételmondat, miszerint ez igenis egy klassz műfaj, visszaolvastuk az interjút, és igazából mindent megtaláltunk benne, ami miatt az első két széria nem ütötte ki a bunk-o-métert, ellentétben a mostanival.

Alább néhány fontos gondolat azoknak, akik szeretnének a valóságshow-król meg úgy általában a kereskedelmi tévékről egy kicsit árnyaltabban gondolkodni, mint hogy szántsuk fel mindet.

Szóval, miért is csodálatos a reality? Csényi Kati szerint:

számomra vonzó, hogy vannak olyan társadalmak, ahol szeretik azt nézni, hogy élnek az egyedülálló anyák, vagy hogyan buliznak a nyugdíjasok.

 

Bár ez csak két apró félmondat, de talán elég annak a megvilágításához, hogy valóságshow-t nem kizárólag italozó fiatalokról lehet csinálni, hanem ennél összetettebb vagy fajsúlyosabb helyzeteket is elő lehet szedni. De az sem baj, ha bulizó fiatalokat nézünk, ezt is lehet sokféleképpen. Sok múlik az ízlésen és az ötletességen.

Ne gondoljuk ugyanis, hogy az ÉH első és második szériájában kevésbé voltak gázosak a szereplők. (Már ha azok, mert, kapaszkodjunk meg, ez is szubjektív.) Hogy mégis másnak látjuk őket, annak több oka lehet. Egyfelől hat a megszépítő messzeség, másfelől sokszínűbb arcukat mutathatták, mert ehhez a csatorna több impulzust adott: leginkább vicces játékokat. Ezzel szemben a TV2-es verzióban Vágó Gyula furcsa, japán ihletésű filmecskéjéig (amelyet jellemző módon az Éden Éjjelbe száműztek) kis túlzással csak vízbe kellett ugrálni vagy – ahogyan sixx annyiszor megírta a műsor hogyvoltjaiban – nőként maradt a pucsítás (fürdőruhában vagy vízimentő szettben). Ha a szereplők nem szórakoznak jól, akkor mi is csak a punnyadást látjuk. Az meg egy heti 4 részről heti 5+5 részre (Éden Éjjellel együtt), 75 adásra duzzasztott műsorfolyam esetében egy idő után nagyon unalmassá válik, és alapot biztosít az “ez a formátum arról szól, hogy dugni kell a bennmaradásért” típusú, meglehetősen leegyszerűsítő, de legalább nem is helytálló kommenteknek.

Aztán ott van a célcsoport kérdése. Erről 2011-ben azt mondták, hogy

a csatorna célközönségét a 18-39 éves, magasabb státuszú városi nők adják. Azért ez más, mint a 4+ vagy a 18-49. Az akvizíció is ennek fényében vásárol.

Ez ugye a Viasatra vonatkozott, és a Viasat éppen ennek ismeretében választotta éppen ezt a formátumot egy nagy rakás pénzért. A TV2 eredetileg a SuperTV2-re vitte volna a műsort, ami az eredeti tervek szerint “a fiatal, városias, fizetőképes célcsoportot vonzhatja vissza”, és prémiumcsatornaként pozicionálja magát, ahogyan a Viasat3 is tette. Így tehát az a döntés, hogy végül átvitték a főadóra, idegen környezetbe lökte a műsort. Már ha a Viasatnak anno igaza volt, hogy leginkább egy prémium női közönség számára lehet vonzó “bűnös szórakozás” ez a formátum. (Az amerikai FOX-on is a 18-34 éves korosztályban nyert a műsor.) A TV2-n versenyezni egészen más, nemcsak hogy a SuperTV2 elesett egy eredetileg nyilván az ő nézettségépítésére szánt műsortól, hanem olyan környezetbe került, ahol brutális a nézettségi verseny, mások a nézők és az ő elvárásaik.

Az új Éden Hotel mintha a VV-vel akarna versenyezni. Csak nem sikerül. Miközben trashebb időnként a legtrashebb VV-pillanatoknál (lásd az erőszakos jelenetet, a Melanie teremtette légkört stb.) valójában alkalmatlan marad a tömegek bevonására. Sőt: az NMHH – nem reprezentatív – felmérése szerint a nézők különösen aggályosnak tartják az agresszivitást, a félelemkeltő és a szexualitást bemutató képsorok okozta károk pedig elsősorban a nőket idegenítik el. Kicsit mintha az ismétlődne meg, mint annak idején az ÖsszeEsküvőkkel, ahol az összeondózott kilincs sem tudta emelni a nézettséget. A nagyobb bunkóság nem jelent nagyobb nézettséget. Mégis mindig megpróbálják. Kár.

Több nézőt jelenthetne viszont ha a szereplőkből lehetne valamit hallani, vagy ha nem, legalább tisztességesen feliratoznának. Ha a szerkesztők nem fulladnának bele a történetszálakba, és képesek volnának felépíteni egy épkézláb narratívát. Ha az immár rutinosan találgató nézőket nem idegesítenék azzal, hogy szinte minden trailerrel lelövik a folytatást.

2011-ben Prukner Brigitta ezt mondta:

Ha azt látod a piacon, hogy jelentős szeletet hasít ki a trash reality, akkor nem csukhatod be a szemedet. Ettől viszont még nem kell olyannak lenni, mint mások. Mi olyan köztes verziót próbáltunk létrehozni, amivel a piaci trend és az igényes szórakoztatás közé lőhetjük be a műsort.

Mondta ezt annak kapcsán, hogy a VV4 akkor indult el sok év szünet után, és mint ilyen, megadta az alaphangot és egyértelmű viszonyítási ponttá vált mindenki más számára. Ami ebből fontos most is: van mozgástér, a reality műfaja sokszínű, így az sem automatikus “fajtajelleg”, hogy egy valóságshow a bulvárbugyor legmélyébe fog lerogyni.

Csényi Kati még hozzátette:

Nem állítom, hogy irodalmi vitaműsorral álltunk volna elő, ami eltérő minőséget képvisel, mint más realityk. A szemléletben van óriási különbség, és ez nem jelenti azt, hogy az Éden Hotelből bármi hiányozna.

És ez a kulcs. A szerkesztői ízlés és szemlélet, ami egyébként többszörösen elbukott a jelenleg futó széria idején. Első körben ott, hogy Berki Krisztiánt tették a műsor arcává. Berki egy nagyon ügyesen felépített termék, ahogyan ezt ő magáról mondja is, és nem pixelesebb a mozgása, mint annak idején Horváth T69 Évának, ahogyan a beszédtechnikája sem rosszabb olyan nagyon sokkal. Csakhogy egy ennyire markáns termék rányomja a bélyegét a műsorra, amelyben megjelenik, magyarul az ÉH össze lett berkizve. Berki nem a városi, magas státuszú csajok “guilty pleasure”-je, hanem kőkemény bulvárceleb.

És persze lehetne azt mondani, hogy dehát 2011-ben a másik csatornán nekik szánták a műsort, most meg másoknak, de ez nem ilyen egyszerű. Nem lehet semmissé tenni egy műsor (főleg egy erős márka) előtörténetét egy adott piacon, hiszen az előzmények mondanak arról valamit, mely célcsoportok nyitottak eleve a folytatásra.

Hogy mit állítunk mindezzel? Azt, hogy ez a formátum – és ezt a nézettségi eredmények is aláhúzzák – már azelőtt elbukott a TV2-n, hogy Gábor és Nóri jelenetét rosszul, érzéketlenül kezelték volna. Van tehát ennek a csatorna szempontjából kontraproduktív botránynak és az előzményeinek jócskán szakmai vonatkozása is, nem csupán etikaiak. Mindkét szempontból igaz azonban, hogy kár az Éden Hotelért. Ahogyan sixx írta nemrégiben az Indexen, ezzel a botránnyal nagy eséllyel kampó ennek a remek formátumnak itthon.

Aki pedig kíváncsi az Éden Hotel 1-2. szériájának szerkesztői értelmezésére meg arra, hogy miért nem biztos, hogy érdemes zsigerből utálni a reality műfaját, az kattintson a régi interjúnkra.

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt

Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.

Közzétéve:

Flickr

Az uniós bizottság közleménye szerint

az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.

Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.

Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.

Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.

A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.

Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom