Kövess minket!

Médiapiac

A reklám fenegyerekei az új Médiapiacban

Interjú a reklám nagyágyúival, Erdélyi Zsolttal és Geszti Péterrel, a magyar reklámszakma nagyasszonyával, Takács Ildikóval, a Laokoon Filmgroup tulajdonosaival és Díner Tamással. Egy szóval minden, amit a a reklámról tudni érdemes. Ráadásképpen pedig egy konferenciamelléklet is helyet kapott a Médiapiac ma megjelent számában.

A hazai reklámszakma teljesítményének megítélése igen differens, valaki egekig magasztalja a magyar szakemberek kreativitását, más bátortalanságról beszél. Az biztos, hogy akadnak olyan kivételek, akik feltéve egy másfajta szemüveget bizonyos értelemben irányt mutatnak, beírva ezáltal magukat a magyar reklám történelemkönyvébe. Erdélyi Zsolt és Geszti Péter a klasszikus reklám haláláról, a digitalizáció kihívásairól, a kreatív ember szerepéről is beszél a Médiapiac címlapinterjújában.

Geszti Péter (Fotó: Pozsonyi Roland)

A korrupció átka, hogy gyenge minőséget szül. Ezért is vannak gyenge hirdetések Magyarországon… Ma az egész gazdaság átállt egy személyes networkrendszerre, ahol nem a performance számít, hanem a számla kitöltése, a javak egymás közötti elosztása. A megbízások is személyes találkozókon, partikon, vadászatokon vagy focimeccseken dőlnek el.

Erdélyi Zsolt (Fotó: Pozsonyi Roland)

A magyar kreatív jellemzően a Madách téren, egy IPA-sörön keresztül szemléli a világot, ami olykor torzít. Nemes Juli mondta egyszer, hogy nehéz dolog kreatívigazgatónak lenni ebben az országban. Nem is vagyunk tíznél többen.

A borító egy könyv marketingjének mindig is az egyik fontos eszköze volt, azonban a szociális média felületeken még nagyobb hangsúlyt kap, mint valaha. Egészen újfajta hirdetési felületet kínál például az Instagram és annak az egyik, kifejezetten könyvekkel foglalkozó formája, a Bookstagram is, amellyel ugyancsak foglalkozunk, hiszen a a kiadók csak újabban kezdik kihasználni a hirdetésnek ezt az olcsó, de hatásos módját. A bookstagramok annyifélék, akár az emberek, akik készítik őket, minden posztoló hozzáteszi a saját személyiségét a képekhez, de abban megegyeznek, hogy mindegyiken a külcsín a lényeg, a tartalom pedig megmarad másodhegedűsnek.

Takács Ildikó (Fotó: Valuska Gábor)

Takács Ildikót a magyar reklám nagyasszonyaként szokás emlegetni, ami nem csoda, ha számba vesszük a pályafutása alatt gyártott százötven–kétszáz reklámfilmet. Valódi változást hozott a magyar reklám világába, és nem csak a Skála-filmekkel! Mint mondja, bátran mertek a megszokottól eltérőt alkotni, mert Demján Sándorral a hátuk mögött nem volt mitől félniük.

Néhány reklámügynökség, amely jelen volt a modern kori reklám születésénél, kreatív ötletei, egyedi megoldásai révén ma már tananyagul szolgál a reklám nagykönyvében, és még ma is működik. Közülük kerestünk meg hármat, hogy jelenkori vezetőik – Kubicskó András, a McCann Budapest ügyvezető igazgatója, Palincsár László, a VMLY&R ügyvezető igazgatója és Sályi Réka, az Ogilvyt is magában foglaló Geometry-cégcsoport ügyvezető igazgatója – osszák meg gondolataikat a hőskorról, a hazai reklám fejlődésének ívéről, arról, hogy születnek-e manapság olyan bátor megoldások, amelyek korábban egy-egy kampányukat legendássá tették.

A Laokoon Filmgroup tulajdonosai (Fotó: Pozsonyi Roland)

Művház rovatunkban ezúttal a reklámfilmgyártóként ismertté vált Laokoon Filmgroup tulajdonosait, Rajna Gábort, Sipos Gábort és Stalter Juditot mutatjuk be, akik olyan márkákkal és sztárokkal dolgoztak, mint a Coca-Cola, a Vodafone vagy a BMW, illetve Antonio Banderas, Isabella Rossellini és Henry Cavill. Míg a reklámfilmek a szakmai tanulást és a megélhetést, az Oscar-díjas Saul fia a szerelmet jelentették számukra. Szenvedélyük a filmkészítés. Az interjú az alábbi linken már elérhető!

Díner Tamás (Fotó: Valuska Gábor)

Minden lemezborító egy történet

– vallja Díner Tamás, akit mindig erős érzelem fűzött a zenéhez. Közel kétszáz fotográfiája került valamely komoly- vagy könnyűzenei lemez borítójára. Sztorik, turnék, Rolling Stones.

Az író megálmodja és elbújik mögé, az operatőr megalkotja, a kiadó pedig egy egész marketing stratégiát épít rá. Ez a könyvfilm, a könyvpiac legprogresszívebb reklámeszköze. Komplex, eléri a netező célközönség ingerküszöbét, és mérhetően megugranak az eladások egy-egy minikampány után. Mindezek ellenére a könyvfilm a reklámpiac mostohagyermeke. Ennek okairól, és magáról a műfajról is olvashatnak a Médiapiac legfrissebb számában.

A reklámipar messze a többi ágazat előtt halad az önszabályozás területén. Kell ez nekünk, vagy létkérdés, hogy jól működjön? Nem kérdés, hogy az utóbbi a helyes válasz – kezdi írását Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója, aki szerint a reklám-önszabályozás kiforrottsága, elfogadottsága és elismertsége lehet a biztosíték arra, hogy a szakmai, társadalmi és technológia kihívásokra felelős választ tudjon adni a reklámipar a fogyasztói bizalom megőrzése érdekében.

Reklám 3.0 – Hová tart a reklámipar a negyedik ipari forradalom korában? Lesznek-e a szemünk előtt lebegő hirdetések vagy megjelennek-e reklámok az okoshűtőn az otthonunkban? Mire lehet számítani a személyre szabott reklámok területén? Egytől egyig olyan kérdések, melyek rendkívül fontosak lehetnek a hirdetők számára az elkövetkező években. A negyedik ipari forradalom hullámai a reklámiparra is hatással vannak, így egyetlen marketinges cég sem tudja majd figyelmen kívül hagyni az új lehetőségeket és kihívásokat. Hogy megtudjuk, mik ezek pontosan és honnan lehet tudni, mibe érdemes fektetni, meg kell vizsgálni a már napjainkban is látható változásokat! Hogy mire jutottunk, kiderül!

A Médiapiac 2019/4. száma már az újságárusoknál. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom