Interjú a reklám nagyágyúival, Erdélyi Zsolttal és Geszti Péterrel, a magyar reklámszakma nagyasszonyával, Takács Ildikóval, a Laokoon Filmgroup tulajdonosaival és Díner Tamással. Egy szóval minden, amit a a reklámról tudni érdemes. Ráadásképpen pedig egy konferenciamelléklet is helyet kapott a Médiapiac ma megjelent számában.

A hazai reklámszakma teljesítményének megítélése igen differens, valaki egekig magasztalja a magyar szakemberek kreativitását, más bátortalanságról beszél. Az biztos, hogy akadnak olyan kivételek, akik feltéve egy másfajta szemüveget bizonyos értelemben irányt mutatnak, beírva ezáltal magukat a magyar reklám történelemkönyvébe. Erdélyi Zsolt és Geszti Péter a klasszikus reklám haláláról, a digitalizáció kihívásairól, a kreatív ember szerepéről is beszél a Médiapiac címlapinterjújában.

Geszti Péter (Fotó: Pozsonyi Roland)

A korrupció átka, hogy gyenge minőséget szül. Ezért is vannak gyenge hirdetések Magyarországon… Ma az egész gazdaság átállt egy személyes networkrendszerre, ahol nem a performance számít, hanem a számla kitöltése, a javak egymás közötti elosztása. A megbízások is személyes találkozókon, partikon, vadászatokon vagy focimeccseken dőlnek el.

Erdélyi Zsolt (Fotó: Pozsonyi Roland)

A magyar kreatív jellemzően a Madách téren, egy IPA-sörön keresztül szemléli a világot, ami olykor torzít. Nemes Juli mondta egyszer, hogy nehéz dolog kreatívigazgatónak lenni ebben az országban. Nem is vagyunk tíznél többen.

A borító egy könyv marketingjének mindig is az egyik fontos eszköze volt, azonban a szociális média felületeken még nagyobb hangsúlyt kap, mint valaha. Egészen újfajta hirdetési felületet kínál például az Instagram és annak az egyik, kifejezetten könyvekkel foglalkozó formája, a Bookstagram is, amellyel ugyancsak foglalkozunk, hiszen a a kiadók csak újabban kezdik kihasználni a hirdetésnek ezt az olcsó, de hatásos módját. A bookstagramok annyifélék, akár az emberek, akik készítik őket, minden posztoló hozzáteszi a saját személyiségét a képekhez, de abban megegyeznek, hogy mindegyiken a külcsín a lényeg, a tartalom pedig megmarad másodhegedűsnek.

Takács Ildikó (Fotó: Valuska Gábor)

Takács Ildikót a magyar reklám nagyasszonyaként szokás emlegetni, ami nem csoda, ha számba vesszük a pályafutása alatt gyártott százötven–kétszáz reklámfilmet. Valódi változást hozott a magyar reklám világába, és nem csak a Skála-filmekkel! Mint mondja, bátran mertek a megszokottól eltérőt alkotni, mert Demján Sándorral a hátuk mögött nem volt mitől félniük.

Néhány reklámügynökség, amely jelen volt a modern kori reklám születésénél, kreatív ötletei, egyedi megoldásai révén ma már tananyagul szolgál a reklám nagykönyvében, és még ma is működik. Közülük kerestünk meg hármat, hogy jelenkori vezetőik – Kubicskó András, a McCann Budapest ügyvezető igazgatója, Palincsár László, a VMLY&R ügyvezető igazgatója és Sályi Réka, az Ogilvyt is magában foglaló Geometry-cégcsoport ügyvezető igazgatója – osszák meg gondolataikat a hőskorról, a hazai reklám fejlődésének ívéről, arról, hogy születnek-e manapság olyan bátor megoldások, amelyek korábban egy-egy kampányukat legendássá tették.

A Laokoon Filmgroup tulajdonosai (Fotó: Pozsonyi Roland)

Művház rovatunkban ezúttal a reklámfilmgyártóként ismertté vált Laokoon Filmgroup tulajdonosait, Rajna Gábort, Sipos Gábort és Stalter Juditot mutatjuk be, akik olyan márkákkal és sztárokkal dolgoztak, mint a Coca-Cola, a Vodafone vagy a BMW, illetve Antonio Banderas, Isabella Rossellini és Henry Cavill. Míg a reklámfilmek a szakmai tanulást és a megélhetést, az Oscar-díjas Saul fia a szerelmet jelentették számukra. Szenvedélyük a filmkészítés. Az interjú az alábbi linken már elérhető!

Díner Tamás (Fotó: Valuska Gábor)

Minden lemezborító egy történet

– vallja Díner Tamás, akit mindig erős érzelem fűzött a zenéhez. Közel kétszáz fotográfiája került valamely komoly- vagy könnyűzenei lemez borítójára. Sztorik, turnék, Rolling Stones.

Az író megálmodja és elbújik mögé, az operatőr megalkotja, a kiadó pedig egy egész marketing stratégiát épít rá. Ez a könyvfilm, a könyvpiac legprogresszívebb reklámeszköze. Komplex, eléri a netező célközönség ingerküszöbét, és mérhetően megugranak az eladások egy-egy minikampány után. Mindezek ellenére a könyvfilm a reklámpiac mostohagyermeke. Ennek okairól, és magáról a műfajról is olvashatnak a Médiapiac legfrissebb számában.

A reklámipar messze a többi ágazat előtt halad az önszabályozás területén. Kell ez nekünk, vagy létkérdés, hogy jól működjön? Nem kérdés, hogy az utóbbi a helyes válasz – kezdi írását Fazekas Ildikó, az ÖRT igazgatója, aki szerint a reklám-önszabályozás kiforrottsága, elfogadottsága és elismertsége lehet a biztosíték arra, hogy a szakmai, társadalmi és technológia kihívásokra felelős választ tudjon adni a reklámipar a fogyasztói bizalom megőrzése érdekében.

Reklám 3.0 – Hová tart a reklámipar a negyedik ipari forradalom korában? Lesznek-e a szemünk előtt lebegő hirdetések vagy megjelennek-e reklámok az okoshűtőn az otthonunkban? Mire lehet számítani a személyre szabott reklámok területén? Egytől egyig olyan kérdések, melyek rendkívül fontosak lehetnek a hirdetők számára az elkövetkező években. A negyedik ipari forradalom hullámai a reklámiparra is hatással vannak, így egyetlen marketinges cég sem tudja majd figyelmen kívül hagyni az új lehetőségeket és kihívásokat. Hogy megtudjuk, mik ezek pontosan és honnan lehet tudni, mibe érdemes fektetni, meg kell vizsgálni a már napjainkban is látható változásokat! Hogy mire jutottunk, kiderül!

A Médiapiac 2019/4. száma már az újságárusoknál. A lapra itt fizethet elő, illetve ezeken a standokon veheti meg.