Médiapiac
A reklám ma
A Magyar Reklámszövetség jubileumi rendezvényén Hivatal Péter alelnök mutatta be a szövetség legújabb, a reklámpiac mai összetett helyzetét felmérő szakmai tanulmányát.
Az EY részvételével készült, A reklám ma című anyag főbb megállapításai:
A magyarországi médiapiac mérete a gazdasági válság kibontakozása óta folyamatosan csökken.
A WhiteReport adatai szerint több mint 1000 médiaszolgáltató működik ma Magyarországon, ugyanakkor a médiapiac árbevételének 90 százalékát 100 médiaszolgáltató adja. Ezen vállalatok összesített árbevétele 2008 és 2013 között több mint 15 százalékkal csökkent és jelentős részük üzemi eredmény szintjén veszteséges volt. Az árbevétel trendje még drámaibb képet mutat az 500 millió forint alatti árbevétellel rendelkező médiaszolgáltatók esetében.
A 2013-ban egymilliárd forint feletti árbevétellel rendelkező, legnagyobb médiaügynökségek és online ügynökségek nettó árbevétele 2008 és 2013 között összesen 29 százalékkal esett vissza. A vizsgált ügynökségek összesített üzemi eredménye a vizsgált időszakban 32 százalékkal csökkent és 2013-ra 2,53 milliárd forintra esett vissza.
A hazai médiapiac – mind szereplőit, mind finanszírozási formáit tekintve – egy több évtized alatt kialakult komplex és működőképes rendszert alkot, amit intézményes jellege és tömegkommunikációs ereje miatt törvények szabályoznak. A nemzetközi trendek irányt mutatnak a „jó szabályozás” alapelveit illetően, és felhívják a figyelmet az önszabályozás, illetve szakmai párbeszéd fontosságára.
Nemzeti Kommunikációs Hivatal: Az új szereplő belépésének hatásai
A Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKH)– mely összehangolja és ellenőrzi a kormányzat reklámokkal és PR kommunikációval kapcsolatos közbeszerzéseit – operatív működésének megkezdése a piaci szereplők szemszögéből számos kérdés merül fel: (1) milyen alapfeltételekkel indulhatnak a piaci szereplők a közbeszerzésen, (2) milyen bírálati szempontok érvényesülnek majd és (3) az NKH hogyan fogja kezelni az állami médiumok részesedését a médiamixben. Az NKH gyakorlati működése fog arra választ adni, hogy a médiabüdzsék nagyfokú koncentrációja hogyan és milyen mértékben fogja átalakítani a piac eddigi szerkezetét, illetve a szolgáltatásokat kivitelező szolgáltatók versenyét. Az NKH bevezetésének komoly jelentősége van, pusztán a kezelt büdzsé nagysága miatt is.
A Magyar Reklámszövetség bízik benne, hogy a NKH működésével az állami reklámmegrendelések központosítása a transzparencia növekedéséhez vezet és a piaci szereplők azonos eséllyel – szakmai kompetenciájuk szerint – indulhatnak majd a különböző tendereken.
A reklámadó torzítja a piacot
A tanulmány reklámadóra vonatkozó nemzetközi kitekintése világosan mutatja, hogy a magyarországi reklámadó, amely valamennyi médiumot érinti, valamint sávonként egyre magasabb kulcsokkal számítandó, egyedülálló. A reklámok megadóztatása az OECD tanulmánya szerint csökkenti a piaci versenyt (OECD Competition Assessment Reviews: Greece, 2014).
Magyarországon az MRSZ álláspontja szerint a reklámadó egyértelműen torzítja a piacot, piaci bizonytalanságot okoz és negatív hatással van a tartalom szolgáltatás mennyiségére és minőségére, továbbá emeli a belépési korlátot a hazai termékek és szolgáltatásokat forgalmazó cégek számára, gátolja a fejlődést és az innovációt. A reklámadó negatív költségvetési hatásokat eredményez, növeli az inflációt. Az MRSZ 2013-ban publikált „A reklám gazdasági hatásai” c. kutatásának egyik legfontosabb megállapítása volt, hogy minden reklámra elköltött 10 forint 47 forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, vagyis a reklám jelentősen hozzájárul a magyar gazdaság GDP-jéhez. A reklámadó azonban csökkenti a reklám gazdaságra gyakorolt hatását.
Az anyag bemutatását követően Urbán Zsolt, az MRSZ elnöke felvázolta a szövetség jövőképét is. Hangsúlyozta, hogy „a hatékony média piaci működésének alapvető feltétele a kiszámítható, a piac egészséges működését támogató szabályozás, a magas szintű önszabályozás és a felek – állami és piaci szereplők – közti párbeszéd egyensúlya.”
A reklámadón túl számos más kormányzati intézkedés, – a médiatörvény, a vasárnapi nyitva tartást szabályozó rendelet, a termékfelügyeleti díj, a népegészségügyi termékadó, az útdíj kiterjesztése vagy az internetadó esetleges bevezetése- teszi kiszámíthatatlanná az ágazat működését.
A termékfelügyeleti díj bevezetésével egyértelműen a haza KKV-k belépési korlátját emelik. Az útdíj kiterjesztése komoly hatással van a fogyasztói szokásokra is. A vasárnapi zárva tartás csökkenti a trade marketing eszközök hatékonyságát és a vasárnapi kiadású print lapokra is komoly negatív hatással lehet.
A piaci szereplők kizárólag a reklámozás csak egyes részeire vonatkozó önszabályozást gyakorolnak, ezért fontos az önszabályozás egységesítése felé való lépések megtétele. A Magyar Reklámszövetség a piaci szereplők által gyakorolt önszabályozás szintjének emelését szorgalmazza a Reklámetikai kódex, pályáztatási szabályok és tender útmutatók, ügynökségi díjazás, jogdíjak, ügynökségi bónusz területén.
Urbán Zsolt kifejtette: a fejlett és jól működő gazdaságok alapfeltétele a szakmai alapokon nyugvó párbeszéd a jogalkotó és a piaci szereplők között, tekintettel arra, hogy az állam kiemelt érdeke a fejlett, hatékonyan működő kommunikációs iparág. Mindehhez szükséges a szabályozási keretek meghatározása, a piaci transzparencia elősegítése, a hazai vállalatok támogatása és a hazai tartalomszolgáltatás minőségének emelése.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás