Médiapiac
„A releváns témákat és szereplőket kutatjuk”
Május végén érkezett a hír, amely szerint új hetilapot alapított a 168 Óra egykori főszerkesztő-helyettese. Lakner Zoltán és két korábbi szerkesztőtársa, Tóth Ákos és Krajczár Gyula Jelen címmel megjelenő hetilapjának indulásakor azt mondták, szaltóra és nem halálugrásra készülnek, és féléves előkészítés után jutottak el odáig, hogy a tervekből valóság legyen. De mi történt azóta? Kiderül Lakner Zoltán főszerkesztő a Médiapiacnak adott interjújából.
Május végén jelent meg az első Jelen. Milyen üzleti stratégiai döntés indokolta a print és az online kiadvány elindulását?
Az online térben nem létezni szinte képtelenség a mai viszonyok között, fontos, hogy a közösségi médiában, saját honlapon, YouTube-csatornán, Instagramon egyaránt elérhetők legyünk, ha ránk keresnek, megtaláljanak. Ugyanakkor, úgy véltük, bármennyire csökkent is a print termékek iránti érdeklődés az elmúlt évtizedben, ma is széles réteg igényli a hagyományos olvasásélményt. Nekünk őket kell megtalálnunk, és az első tapasztalatok szerint tényleg létezik ez a közönség. És, igen, a nyomtatott újság olyan termék, amelyért, hogy úgy mondjam, könnyebb pénzt kérni, sokkal inkább benne van a köztudatban, hogy az ilyesmi pénzbe kerül, ellentétben az elektronikus tartalmakkal. Ettől kezdve pedig már a mi feladatunk, hogy minden felületünket külön-külön vonzóvá tudjuk tenni.
Hogyan és miben kívánnak a kiadvánnyal új színt hozni a lappiac palettájára?
Olvasmányosságban, elemzésben, dizájnban, később közösségformálással, az olvasóinkkal kialakított személyes viszonnyal szeretnénk kitűnni. Rengeteg munka áll még előttünk, de az a célunk, hogy a saját közegünket alakítsuk és szolgáljuk ki.
Milyen rovatok, témák azok, amelyekre hosszú távon számíthatnak a kiadvány olvasói?
Először is, nagyon rugalmas rovatszerkezetben gondolkodunk, nem célunk, hogy például minden héten ugyanúgy nyolc oldal külpolitikát kínáljunk: helyzet- és témafüggő a szerkesztés súlyozása. Állandó viszont az a törekvés, hogy minél több riport, lehetőleg vidéki, és még inkább kistelepülési riport jelenjen meg.
A Jelen független hetilap, amelynek célja, hogy friss újságírói eszközökkel és szeriőz tartalommal közelítse meg Magyarország legégetőbb problémáit – írják. Mit értenek friss újságírói eszközökön, és melyek az ország legégetőbb problémái a szerkesztőség szerint?
Nyilván nem arról van szó, hogy új műfajokat találtunk fel, de arról igen, hogy ezeket hogyan és milyen arányban kombináljuk.
Adott esetben egy fontos kutatás bemutatása, egy hétköznapinak látszó szituáció kibontása sokkal informatívabb, mint egy sokadik politikusi deklaráció. Amikor bejelentkeztünk, a társadalmi igazságosság, az emberi jogok, a demokrácia és a szabad média iránti elkötelezettségünket határoztuk meg krédóként, újságírói érdeklődésünk is ezek körül forog. Ugyanakkor nagyon szeretném, hogy a következő hónapokban nagyon megerősödjön a kulturális tartalom, szerintem ebben is lehet újat mondani a témák és a megszólalók körének tudatos alakításával.
Milyen eszközökkel igyekeznek bővíteni az előfizetők körét?
A mi helyzetünk talán annyiból különleges, hogy a közösségi média felől próbáljuk megközelíteni azokat is, akiktől nyomtatott előfizetést remélünk. De annyiból szerencsés a helyzetünk, hogy munkatársaink egy része úgymond saját jogán szerepel a legkülönbözőbb médiafelületeken, így a nevünk akkor is forog, ha valamelyikünk a saját szakterületén megnyilvánul. Ami szintén fontos, hogy arra biztatjuk a velünk rokonszenvezőket, hogy aki közülük megteheti, fizessen elő mások számára. Települési programunk, a Jelen mindenütt, arra hívja fel a figyelmet, hogy nagy segítség, ha valaki egy település számára előfizet, vagyis egy általa választott város, község valamelyik egyesülete, klubja, baráti társasága vagy véleményvezére számára. Ilyenformán nem adományt kérünk, hanem anyagi segítséget ahhoz, hogy a print lap eljuthasson minél több helyre – lehetőleg oda is, ahol kutatások által kimutathatóan sokkal alacsonyabb az online médiafogyasztás.
 |
| Lakner Zoltán |
Hogyan áll a támogató program bevezetése? Milyen modellben gondolkodnak?
Vannak már kezdeti lépések, sőt kifejezetten váratlan és megható előfizetési felajánlások, de ennek a lehetőségnek a reklámját is erősen fel kell pörgetnünk. A már elmondottakon túl az a tervünk, hogy a kiemelt támogatóinknak speciális programokat szervezzünk, olyan exkluzív vendégekkel, akikkel találkozni nekik is presztízst jelent. Ugyanakkor nem szeretnénk mereven elválasztani egymástól a közönségrétegeinket, igyekszünk megtalálni annak is a formáit, hogyan lehetne minél színesebb rendezvényeket tartani. Az is öröm, hogy néhány helyen spontán létrejöttek már Jelen klubok, ahol egy baráti társaság a lap ürügyén szervez magának valamilyen plusz programot, és erről bennünket értesít. Ezt mi szeretnénk ösztönözni, de tulajdonképpen megelőztek minket az olvasóink.
Tervezik a jövőben önálló, tematikus időszakos kiadvány piacra kerülését?
Vannak ötleteink, de az őszinte válasz az, hogy egy hónapnyi létezés után egyelőre a napi működés beállításával, valamint az offline eseményeink megszervezésével vagyunk elfoglalva.
A 168 Óra kiadójával fennálló ellentétek miatt a közelmúltban távozott a szerkesztőségből Tóth Ákossal és Krajczár Gyulával együtt, akik szintén a Jelen munkatársai. Mi indokolta az akkori döntésüket, és az mennyiben járult hozzá a Jelen megalapításához?
Meggyőződésem viszont, hogy ez a társaság más keretek között együtt dolgozna. De ez nem egy ellenlap, inkább kísérlet, hogy ha már így alakult, mit tudunk kihozni magunkból, ha kézbe vesszük a saját sorsunkat.
Az új lap abból a szempontból nem semleges „amennyiben az emberi jogokról, a társadalmi igazságosságról, a demokráciáról és a szabad médiáról esik szó”. Mennyire látják biztosítottnak egy független közéleti sajtótermék helyzetét a mai magyar médiapiacon? Hogyan látják a magyar print lappiac helyzetét, és benne a Jelenét?
Nyilván tudjuk, hol élünk, hiszen a magyar közélettel való foglalkozás a szakmánk, és az a legfőbb motivációnk, hogy változtatni tudjunk rajta. Meggyőződésem, hogy minél többen vállalják a miénkhez hasonló rizikót az elindulással – és minél több értékes újság marad fenn –, annál többet tehetünk az általunk is vállalt értékekért. A mi üzleti tervünk is sok tekintetben a hátrányok és hiányok megfordításából, ezek által meghagyott tér bejátszhatóságából indul ki. Elkötelezett, de nem mozgalmi lap vagyunk, abból a szempontból is, hogy a naivitás luxusát nem engedhetjük meg magunknak, olvasóink és kollégáink érdekében üzemeltetnünk kell tudni azt a műhelyt, amit létrehoztunk.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás