Médiapiac
„A releváns témákat és szereplőket kutatjuk”
Május végén érkezett a hír, amely szerint új hetilapot alapított a 168 Óra egykori főszerkesztő-helyettese. Lakner Zoltán és két korábbi szerkesztőtársa, Tóth Ákos és Krajczár Gyula Jelen címmel megjelenő hetilapjának indulásakor azt mondták, szaltóra és nem halálugrásra készülnek, és féléves előkészítés után jutottak el odáig, hogy a tervekből valóság legyen. De mi történt azóta? Kiderül Lakner Zoltán főszerkesztő a Médiapiacnak adott interjújából.
Május végén jelent meg az első Jelen. Milyen üzleti stratégiai döntés indokolta a print és az online kiadvány elindulását?
Az online térben nem létezni szinte képtelenség a mai viszonyok között, fontos, hogy a közösségi médiában, saját honlapon, YouTube-csatornán, Instagramon egyaránt elérhetők legyünk, ha ránk keresnek, megtaláljanak. Ugyanakkor, úgy véltük, bármennyire csökkent is a print termékek iránti érdeklődés az elmúlt évtizedben, ma is széles réteg igényli a hagyományos olvasásélményt. Nekünk őket kell megtalálnunk, és az első tapasztalatok szerint tényleg létezik ez a közönség. És, igen, a nyomtatott újság olyan termék, amelyért, hogy úgy mondjam, könnyebb pénzt kérni, sokkal inkább benne van a köztudatban, hogy az ilyesmi pénzbe kerül, ellentétben az elektronikus tartalmakkal. Ettől kezdve pedig már a mi feladatunk, hogy minden felületünket külön-külön vonzóvá tudjuk tenni.
Hogyan és miben kívánnak a kiadvánnyal új színt hozni a lappiac palettájára?
Olvasmányosságban, elemzésben, dizájnban, később közösségformálással, az olvasóinkkal kialakított személyes viszonnyal szeretnénk kitűnni. Rengeteg munka áll még előttünk, de az a célunk, hogy a saját közegünket alakítsuk és szolgáljuk ki.
Milyen rovatok, témák azok, amelyekre hosszú távon számíthatnak a kiadvány olvasói?
Először is, nagyon rugalmas rovatszerkezetben gondolkodunk, nem célunk, hogy például minden héten ugyanúgy nyolc oldal külpolitikát kínáljunk: helyzet- és témafüggő a szerkesztés súlyozása. Állandó viszont az a törekvés, hogy minél több riport, lehetőleg vidéki, és még inkább kistelepülési riport jelenjen meg.
A Jelen független hetilap, amelynek célja, hogy friss újságírói eszközökkel és szeriőz tartalommal közelítse meg Magyarország legégetőbb problémáit – írják. Mit értenek friss újságírói eszközökön, és melyek az ország legégetőbb problémái a szerkesztőség szerint?
Nyilván nem arról van szó, hogy új műfajokat találtunk fel, de arról igen, hogy ezeket hogyan és milyen arányban kombináljuk.
Adott esetben egy fontos kutatás bemutatása, egy hétköznapinak látszó szituáció kibontása sokkal informatívabb, mint egy sokadik politikusi deklaráció. Amikor bejelentkeztünk, a társadalmi igazságosság, az emberi jogok, a demokrácia és a szabad média iránti elkötelezettségünket határoztuk meg krédóként, újságírói érdeklődésünk is ezek körül forog. Ugyanakkor nagyon szeretném, hogy a következő hónapokban nagyon megerősödjön a kulturális tartalom, szerintem ebben is lehet újat mondani a témák és a megszólalók körének tudatos alakításával.
Milyen eszközökkel igyekeznek bővíteni az előfizetők körét?
A mi helyzetünk talán annyiból különleges, hogy a közösségi média felől próbáljuk megközelíteni azokat is, akiktől nyomtatott előfizetést remélünk. De annyiból szerencsés a helyzetünk, hogy munkatársaink egy része úgymond saját jogán szerepel a legkülönbözőbb médiafelületeken, így a nevünk akkor is forog, ha valamelyikünk a saját szakterületén megnyilvánul. Ami szintén fontos, hogy arra biztatjuk a velünk rokonszenvezőket, hogy aki közülük megteheti, fizessen elő mások számára. Települési programunk, a Jelen mindenütt, arra hívja fel a figyelmet, hogy nagy segítség, ha valaki egy település számára előfizet, vagyis egy általa választott város, község valamelyik egyesülete, klubja, baráti társasága vagy véleményvezére számára. Ilyenformán nem adományt kérünk, hanem anyagi segítséget ahhoz, hogy a print lap eljuthasson minél több helyre – lehetőleg oda is, ahol kutatások által kimutathatóan sokkal alacsonyabb az online médiafogyasztás.
Lakner Zoltán |
Hogyan áll a támogató program bevezetése? Milyen modellben gondolkodnak?
Vannak már kezdeti lépések, sőt kifejezetten váratlan és megható előfizetési felajánlások, de ennek a lehetőségnek a reklámját is erősen fel kell pörgetnünk. A már elmondottakon túl az a tervünk, hogy a kiemelt támogatóinknak speciális programokat szervezzünk, olyan exkluzív vendégekkel, akikkel találkozni nekik is presztízst jelent. Ugyanakkor nem szeretnénk mereven elválasztani egymástól a közönségrétegeinket, igyekszünk megtalálni annak is a formáit, hogyan lehetne minél színesebb rendezvényeket tartani. Az is öröm, hogy néhány helyen spontán létrejöttek már Jelen klubok, ahol egy baráti társaság a lap ürügyén szervez magának valamilyen plusz programot, és erről bennünket értesít. Ezt mi szeretnénk ösztönözni, de tulajdonképpen megelőztek minket az olvasóink.
Tervezik a jövőben önálló, tematikus időszakos kiadvány piacra kerülését?
Vannak ötleteink, de az őszinte válasz az, hogy egy hónapnyi létezés után egyelőre a napi működés beállításával, valamint az offline eseményeink megszervezésével vagyunk elfoglalva.
A 168 Óra kiadójával fennálló ellentétek miatt a közelmúltban távozott a szerkesztőségből Tóth Ákossal és Krajczár Gyulával együtt, akik szintén a Jelen munkatársai. Mi indokolta az akkori döntésüket, és az mennyiben járult hozzá a Jelen megalapításához?
Meggyőződésem viszont, hogy ez a társaság más keretek között együtt dolgozna. De ez nem egy ellenlap, inkább kísérlet, hogy ha már így alakult, mit tudunk kihozni magunkból, ha kézbe vesszük a saját sorsunkat.
Az új lap abból a szempontból nem semleges „amennyiben az emberi jogokról, a társadalmi igazságosságról, a demokráciáról és a szabad médiáról esik szó”. Mennyire látják biztosítottnak egy független közéleti sajtótermék helyzetét a mai magyar médiapiacon? Hogyan látják a magyar print lappiac helyzetét, és benne a Jelenét?
Nyilván tudjuk, hol élünk, hiszen a magyar közélettel való foglalkozás a szakmánk, és az a legfőbb motivációnk, hogy változtatni tudjunk rajta. Meggyőződésem, hogy minél többen vállalják a miénkhez hasonló rizikót az elindulással – és minél több értékes újság marad fenn –, annál többet tehetünk az általunk is vállalt értékekért. A mi üzleti tervünk is sok tekintetben a hátrányok és hiányok megfordításából, ezek által meghagyott tér bejátszhatóságából indul ki. Elkötelezett, de nem mozgalmi lap vagyunk, abból a szempontból is, hogy a naivitás luxusát nem engedhetjük meg magunknak, olvasóink és kollégáink érdekében üzemeltetnünk kell tudni azt a műhelyt, amit létrehoztunk.
Médiapiac
Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről
A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.
Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:
„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”
Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.
– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi
– összegzett Juhász Imre.
A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2
A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.
– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.
Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:
– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.
Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:
– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.
De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja
– mondta a hírigazgató.
Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.
Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is
– hangsúlyozta.
A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.
Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással
– árulta el.
A teljes interjú ITT olvasható.
Médiapiac
Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia
Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.
A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.
Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.
A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.
Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.
A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”
– jelentette ki.
Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.
„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:
a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.
Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.
Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.
„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”
– hangsúlyozta.
A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.
Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.
A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.
Az Év Operatőre Nagy András lett.
Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.
Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.
Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.
Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.
Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.
Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.
Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.