Önálló szakszervezetbe tömörülnek a hír- és szórakoztató műsorokat gyártó szakemberek, akik a reflektorfényben fürdő, agyonfizetett műsorvezetőkhöz, sztárokhoz és celebekhez képest méltatlan körülmények közepette dolgoznak.

Pár hónappal ezelőtt az egyik nagy kereskedelmi tévé stábjában belső vita keveredett, mert a cégnek évek óta dolgozó operatőrök kifogásolták, hogy a vezetőség olcsóbb szakemberekre akarta lecserélni őket – mesélte a pénteki sajtótájékoztatón Rónay Ferenc, a Magyar Mozgóképkészítők Szakszervezetének (MMKSZ) elnöke, hogyan született meg a szervezet létrehozásának ötlete.

Rónay szerint három tévétársaság – közmédia belsős gyártású műsorai, Hír Tv, Echo Tv – kivételével a szakmában teljesen bevett, hogy az operatőrök, vágók, hangmérnökök többségét nem veszik alkalmazásba, hanem vállalakozói szerződéssel bízzák meg őket a munka elvégzésével. A szakszervezet jogásza, Szabó Imre megjegyezte: ennek következtében előfordul, hogy nem jut annyi idő pihenésre, mint amennyi szabadságot a Munka Törvénykönyve évente garantál a jogviszonyban lévő munkavállalóknak. Ráadásul, azok, akik nem alkalmazottként dolgoznak a médiavállalatoknak, minimális nyugdíjra számíthatnak, leépítés esetén nem jár nekik sem végkielégítés, felmondási idő.

Ugyanakkor ezek a szakemberek nem a saját eszközeikkel dolgoznak, a felszerelés természetesen a műsor gyártójának a tulajdonába tartoznak. Így ezek a megbízások lényegében színlelt szerződések, szó sincs alvállalkozói feladatokról, amiket nem tudna házon belül megoldani a megbízó.

„Gyakran előfordul, hogy a kollégánk orra alá nyomnak egy szerződést, és azt mondják, pár percig él. Ha aláírja a benne szereplő feltételekkel, lesz munkája a jövő hónapban is, ha nem, majd találnak valaki mást helyette” – mondta milyen viszonyok uralkodnak a szektorban Rónay. A Médiapiac kérdésére válaszolva az MMKSZ elnöke elismerte, róka fogta csuka helyzetben vannak, hiszen a szakszervezet rendszerint a munkavállalók érdekeit képviseli – például a bértárgyalások során – a munkaadóval szemben, de mint látható, csak nagyon kevesen vannak alkalmazásban. „Az elsődleges cél, hogy egy platformra hozzuk az embereket, hangot adjunk a problémáiknak, aki pedig alkalmazott, azt képviselni is tudjuk” – mondta az elnök.

Szabó szerint a tagdíjat is úgy állapították meg – havi ezer forintban –, hogy az ne legyen túl nagy összeg, ugyanakkor a szakszervezet olyan szolgáltatásokat nyújt – például belépést a telefonflottába jogsegély-szolgáltatás –, amelyek révén megtérül a befizetett pénz. Rónay szerint ez nemcsak az operatőrök szakszervezete, bárki csatlakozhat, aki a mozgókép készítésben részt vesz.

A cikk szerzője M. László Ferenc

Nézze meg M. László Ferenc teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.