Médiapiac
A skandináv csoda nem is annyira titkos receptje
Nyugaton messze már az az idő, amikor az újságírók szerkesztői egyedül döntöttek arról, mely tartalmakat nyújtják ingyen, és melyekért kérnek pénzt. A svédországi és norvégiai fizetőfalas megoldások azt mutatják, hogy az olvasók hajlandók fizetni a cikkekért, ha azokat okosan tálalják nekik.
Izgalmas megállapításokra jutott Earl J. Wilkinson, az International News Media Association (INMA) vezetője, miután részt vett egy skandináviai tanulmányúton, amely a freemium modellek működésével foglalkozott a digitális előfizetői piacon.
Noha a fizetőfalas megoldások már egy évtizede ismertek ebben a térségben, a digitális előfizetések száma a legtöbb médiavállalatnál csak 2015 elejétől kezdett igazán növekedni. Az igazi robbanás annak volt köszönhető, hogy a hirdetési trendek kikényszerítették a fogyasztói bevételekre való áttérést, versenyhelyzet alakult ki, de a one-click technológia egyszerűsödése is segítette a folyamatot.
Megtorpanás majd felívelés
Jótékonyan hatott erre a vállalati kultúra is ezeknél a lapoknál, miként az is, hogy a legjobban bevált gyakorlatokat a vetélytársak megosztották egymással, aminek következtében sokkal érthetőbb lett a digitális előfizetések tudománya. A freemium vagy hibrid modellek felé való elmozdulás persze már régóta trend Európában és a Csendes-óceán déli térségében. A freemium, vagy más néven pluszmodellben a honlapon ingyenes és fizetős tartalom egyaránt található. Az ilyen megoldások hol divatba jöttek, hol lejtmenetbe kerültek, s most úgy látszik, újra találkozhatunk velük.
Öt évvel ezelőtt azért torpant meg ez a trend a médiában, mert a szerkesztők maguk döntöttek arról, milyen tartalmakat tesznek inkább fizetőssé, ez pedig teljesen elszakadt a fogyasztói szokásoktól. Például bizonyos cikkekért pusztán csak azért kellett fizetniük az olvasóknak, mert az adott lap túl sok időt és pénzt áldozott arra, hogy elkészüljenek.
Az is előfordult, hogy csupán azért kértek pénzt egy cikkért, mert a szerkesztő elképzelése szerint az „minőségi” tartalom volt. 2017-re azonban a freemium modell ismét visszatért, méghozzá olyan ad atelemző megoldásokkal, amelyek mélyrehatóan tájékoztatják a szerkesztőket arról, hogy mely cikkeket érdemes előfizetésessé tenni vagy megosztani a közösségi médiában.
A számítógép jobb szerkesztő?
Az elmúlt időszakban egyre több kiadó kísérletezett azzal, hogy különféle algoritmusokkal végeztessék el a szerkesztői feladatokat. Ezek a módszerek sok esetben olyan sikeresek voltak, hogy egyre inkább bebizonyosodott, az algoritmusok jobb honlapokat készítenek, és jobban rangsorolják a cikkeket, mint az emberek. Kitűnő példa erre a svéd Svenska Dagbladet, melynek honlapját már két és fél éve egy algoritmus rendezi, a szerkesztői feladatok közé most már ennek a kezelése is tartozik.
 |
A Svenska Dagbladet versenyelőnynek tekinti ezeket az algoritmusokat, a tartalmakat a lap két tényező, a hírérték és az élettartamérték alapján priorizálja, így a különböző olvasóknak különböző elrendezésű honlapot mutat a nap más és más időszakában. Aki viszont attól fél, hogy az algoritmusok alkalmazásával idővel nem is lesz szükség hús-vér szerkesztőkre, egyelőre megnyugodhat.
Adam Kinney, a Schibsted adattudományi részlegének vezetője néhány éve még meg volt győződve arról, hogy igenis készíthető olyan algoritmus, amely képes priorizálni a híreket. Két évvel ezelőtt azonban be kellett látnia, hogy tévedett. Ma már úgy gondolja, az adatelemzőknek sokkal több időt kellene együtt tölteniük a szerkesztőkkel, hogy megértsék a szerkesztői döntéshozatal árnyalatait. Vagyis végső soron az algoritmusoknak arra kellene szolgálniuk, hogy mélyreható információkkal lássák el a szerkesztőket anélkül, hogy átvennék a funkcióikat.
Az arányok sem mellékesek
Érdekes kérdés a digitális előfizetések ösztönzésénél, hogy milyen arányban legyenek a tartalmak ingyenesek, illetve fizetősek. A svéd Dagens Nyheter esetében például a cikkek 30 százaléka fizetős, a norvég Amediánál pedig 40 és 60 százalék között mozog ez az arány. A Schibsted Media Group tulajdonában lévő Aftenpostennél másféle modellt alkalmaznak: kezdetben eszközönként havonta tíz cikk volt ingyenes, később azonban szigorítottak a szabályokon, hatra csökkentették ezt a számot. Milyen cikkeket tesznek általában fizetőssé?
A Dagens Nyheter rendszerint az oknyomozó írásokért, a hosszabb történetekért, a véleménycikkekért, a magas megosztási számra esélyes anyagokért kér pénzt, továbbá olyan sztorikért, amelyek jobbá teszik az olvasó életét. Az Aftenposten viszont folyamatosan kísérletezik újabb és újabb módszerekkel. Például a választásokkor csökkentették a fizetős tartalmaik arányát, majd újra megemelték, amivel rengeteg előfizetésre tettek szert. Ez világszerte okos módszernek bizonyult, hogy olyan olvasókat szerezzenek, akik fizetnek is a cikkekért. Az Amediánál úgy látják, hogy a közlekedéssel, az egészségügyi ellátással, a társadalmi és jogi témákkal foglalkozó cikkeikért sokan fizetnek, míg – érdekes módon – a kultúra, a politika és a sport esetén a legalacsonyabb az előfizetési arány.
Az élő videók ugyanakkor kulcsfontosságúak voltak az Amedia életében, amelyekkel növelni tudták az előfizetők számát. Csak egy példa: a focimeccseket gyakran egyetlen kamerával közvetítik élőben, mégis rengetegen fizetnek értük.
A kulcs: a mikroszegmentáció
A digitális előfizetések terén a Dagens Nyheter 2017 márciusában azzal szembesült, hogy egyre több előfizetőt veszítenek: a lemorzsolódási arány ekkor 11 és 15 százalék között volt. Egy izraeli vállalkozó azonban pont jókor érkezett. A SparkBeyond nevű cégnek mesterséges intelligenciával és gépi tanulási megoldásokkal sikerült azonosítania az olvasókat. Azóta a svéd lap a széles szegmentációtól egyre inkább eltolódott a mikroszegmentáció felé.
Mit jelent ez? A piac általában nem homogén közösség, hanem különböző fogyasztói csoportok összessége. Mikroszegmentáláskor a piacot megpróbálják a lehető legszűkebb réspiacokra felbontani úgy, hogy az egyes csoportokba akár csak pár százan, pár ezren tartozzanak.
Ezek az emberek nagyon egyforma tulajdonságokkal rendelkeznek, legyen szó akár a lakóhelyükről, egyéb demográfiai adataikról vagy az érdeklődési körükről. Minél több közös tulajdonsága van egy-egy mikroszegmensnek, annál személyre szabottabb tartalmat lehet nekik kínálni – ez pedig tovább növeli az előfizetések arányát.
 |
Napjainkban a Dagens Nyheter már 250 mikroszegmenst kezel, a cég vezetése pedig abban bízik, hogy ez a szám egy éven belül eléri az ezret is. A telekommunikációs cégektől, a kábeltévé-szolgáltatóktól és a közműcégektől pedig bőségesen meríthetnek, amelyeknek gazdag tapasztalataik vannak a mikroszegmentálás területén.
A kultúra szerepe
Mindent összevetve úgy látszik tehát, hogy a svéd és a norvég lapok sikerének titka nem más, mint a fókusz. Ez pedig azt jelenti, hogy a szerkesztőség kezébe veszi az előfizetési politikát, és a teljesítménymutatókat az előfizetések köré szervezik. Vagyis egészségesen viseltetnek a tartalom gazdaságossága iránt.
A szerkesztőség nem követheti a lap üzleti menedzsmentjét, fordítva viszont ez szükségszerű, hiszen a szerkesztőség minden médiavállalat kulturális központja is egyben. Peter Wolodarski, a Dagens Nyheter negyvenéves főszerkesztője is ezen az úton járt: ma már ő a felelős a lap digitális előfizetési üzletágáért is. Ő úgy tartja, hogy alapvetően a szerkesztőségi kultúra az, ami megváltozott. És pontosan ez az, ami a digitális előfizetések piacán megkülönbözteti a skandináv kiadókat a világ többé részétől.
Az International News Media Association 2018-as riportja alapján összeállította: Majláth Ronald.
 | Majláth Ronald
Nézze meg Majláth Ronald teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon. |
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás