Médiapiac
A szállásfoglalások közel fele neten intéződik
Az eNET – a Magyar Hotel Monitorral közösen – idén először elkészített, a magyarországi online szálláshely piacot vizsgáló kutatása szerint 2012-ben a teljes hazai szállásdíjbevétel 45%-a, mintegy 58 milliárd forintnyi szálláshelyfoglalás érkezett online csatornákon keresztül. Az internetes piacon a legnagyobb szeletet a szállásközvetítő portálok hasítják ki.
A magyar turisztikai piac az utóbbi 5 évben fokozatosan nyitott az online csatornák felé, ahol minden korábbinál fontosabb szerephez jutott az árazás, az átgondolt, letisztult kommunikáció, a pozitív értékelések és a nyújtott, különböző extra szolgáltatások milyensége – olvasható az eNET által publikált összefoglalóban, mely hozzáteszi, hogy a szálláshely piac főváros-centrikussága még mindig számottevő – köszönhetően a turistáknak és a céges foglalásoknak – azonban a konferenciaturizmus helyett a szállásadók marketing tevékenysége egyre inkább az egyéni vendégekre irányul. Ennek megfelelően mind a hazai, mind a külföldi vendégek elérésére használható, saját eszközök mellett (honlap, telefon) a közvetítők szerepe is felértékelődött.
A hazai szálláspiac online realizált forgalmára, és a közvetítői piac helyzetére vonatkozóan eddig nem állt rendelkezésre, rendszeres és minden szegmensre kiterjedő, elfogadott mérési módszertan, így a szálláshelyek és a közvetítést végző szereplők is csak a saját, valamint a szűkebb konkurencia képességeit ismerve hozták meg döntéseiket. Az eNET ezért célul tűzte ki – hogy az e-kereskedelem egyik legdinamikusabban fejlődő és méretében legnagyobb volument képező területét is rendszeres mérésekkel fogja vizsgálni.
Piacméret
 |
A KSH által mért adatok szerint, a teljes hazai (nettó) szállásdíj bevétel tavaly 129 milliárd forint volt. Ebből az online szegmens méretét vizsgálta az eNET – Hotel Monitor kutatása. Az eredmények alapján az online foglalt vendégéjszakák összesített értéke 2012-ben 58 milliárd forint volt, melyből online közvetítő szereplőkön keresztül 29 milliárd forgalom realizálódott. Ebből a legjelentősebb szeletet a klasszikus szállásközvetítők képviselik, mintegy 21 milliárdos közvetített szállásdíj bevétellel. A bónusz/kupon oldalak, és az online utazási irodák magyarországi szálláshelyeket kínáló (utazási költség nélkül vett) ajánlatai további 4-4 milliárdot tesznek ki.
Élen a Szallas.hu
A klasszikus szállásközvetítői modell szereplői voltaképp kínálatösszesítő, gyűjtő oldalak, melyek a foglalási igények közvetítését végzik, fizetési és valós idejű foglalási lehetőség biztosítása esetükben ma még nem jellemző. Jutalékos modellben működve a szálláshelypaletta szolgáltatási szintjét a „zimmer frei” jellegű, kiadó szobáktól egészen az 5 csillagos szállodák kínálatáig a lehető legteljesebben lefedik. Koncentráltságot tekintve 10-15 szereplő osztozik a keresleten, melyek közül a magyar Szallas.hu a legjelentősebb, évi 6,5 milliárd Ft-os közvetített szálláshelyforgalommal.
A bónusz/kupon oldalak értékesítési modellje ezzel szemben kezdetektől fogva széles választék nyújtása helyett a kedvezményes ajánlatokra helyezi a hangsúlyt. A modell megítélése vegyes a szálláshelyek körében, a sajtóban is több, egymásnak ellentmondó megítélés látott napvilágot, azonban abban mindenki egyetért, hogy megfelelően kezelve a bónusz/kupon értékesítésnek forgalomnövelő hatása van, és többek között a nehezen értékesíthető, hétköznapi kapacitások feltöltésére is kiválóan alkalmas módszer. A szállásfoglaló oldalak logikájával szemben – ahol fix időpont foglalható – a bónusz/kupon oldalak meghatározott intervallumon belül szabadon felhasználható utalványt értékesítenek, tényleges, náluk megvalósuló fizetéssel egybekötve.
A kedvezmény hatása és az impulzus vásárlás is nagyban függ az ajánlat tálalásától, csomagolásától, ezért csak azok a szálláshelyek versenyképesek, melyeknél valamilyen élmény is társul a pihenéshez, legyen az wellness, spa részleg, kalandpark, vagy épp egy gyertyafényes, romantikus vacsora. Ilyen típusú igényeknek pedig leginkább a szállodák felelnek meg, illetve náluk érvényesül leginkább a visszatérési hajlam is.
A bónusz/kupon piac a szereplőket tekintve igencsak telített, az általános kínálatú oldalak mellett számos, kifejezetten szállásra szakosodott szereplő is versenyez a vendégek kegyeiért. Ezen a területen a Szallas.hu bónusz/kupon oldalaként működő SzallasGuru.hu és a NeMaradjLe.hu is képes felvenni a versenyt a bónusz/kupon piac vezető szereplőivel.
Saját felületek
A forgalmi mutatók vizsgálata mellett a kutatás fontos hangsúlyt fektetett a szálláshelyek online jelenlétének többi aspektusára is.
A közvetített forgalom szerint legnépszerűbb szálláshelytípusok közül a szállodák 96%-a rendelkezik saját honlappal, és ezek szinte mindegyike tartalmaz foglalási felületet is. A panziók tekintetében is hasonló a helyzet, a döntő többségnek van saját honlapja és azon van valamilyen foglalási felület is, az apartmanok és vendégházak esetében azonban már jóval árnyaltabb a kép, itt csak valamivel több mint 60%-nak van webes megjelenése, melyek közül minden második kínál foglalási lehetőséget is.
A saját honlap és foglalási felület arányainál is kisebb szerepe van jelenleg még a foglalási felületen elérhető fizetési lehetőségnek. Ilyen megoldással a megkérdezett szálláshelyek csupán 37%-a rendelkezik, többségük (66%) pedig szálloda. Ennek ellenére a saját felület létjogosultsága nem kérdés, hisz az ilyen módon beérkező foglalások után nem kell közvetítői díjat fizetnie a szálláshelynek, ráadásul a közvetlenül foglaló vendégek általában többet költenek és lojálisabbak, így ezzel az eszközzel várhatóan már idén is több szálláshely fog élni.
Kommunikációs eszközök
Kommunikáció terén a szálláshelyek 93%-a igénybe vesz online eszközöket is, melyek közül a legjelentősebb – a saját honlapon kívül – a közösségi média használata. A panziók 40%-a, az apartmanok 46%-a, a vendégházak 48%-a, a 3*-os szállodák 32%-a, a 4*-os házaknak pedig a 20%-a használja a közösségi médiát. Ez a használat egyelőre a külön költést nem igénylő jelenlétre korlátozódik, professzionális közösségi média szolgáltatásokat jellemzően inkább a 4-5*-os szállodák vesznek igénybe évi pár milliós költségvetési kereteken belül.
Az online jelenlét erősítésében kiemelt szerepe van a keresőmarketingnek is szinte minden szálláshely-szegmensben, de érdemben leginkább a szállodák és panziók költenek rá.
Míg a hírlevelek a szállodáknál igazán fontosak (30-40% használ hírlevelet minden szállodai kategóriában), addig a banner-hirdetés a panziók, apartmanok, vendégházak körében emelhető ki, mint fontos kommunikációs pillér.
Kapacitáskezelés
Az online felületek fontosságának növekedése végett a szálláshelyek is egyre több – egymástól független – közvetítőn és felületen keresztül töltik fel kapacitásaikat, a beérkező igények és foglalási szándékok kezelése is fontossá vált, már a kisebb szállástípusok esetében is. Az ilyen folyamatok kezelését egyszerűsíteni hivatott kapacitásmenedzsment rendszerek azonban ma még nem kellően elterjedtek, annak ellenére sem, hogy több magyar fejlesztésű szoftver is forgalomban van.
A kutatás szerint megkérdezett szálláshelyek csupán 26%-a használ ilyen folyamatkönnyítő eszközt, miközben a szállodák többsége már él a megoldás nyújtotta előnyökkel.
A jelenlegi 26% azonban várhatóan már idén is növekszik majd. Az interneten vásárló, közel 2 milliós tábor körében bevett szokás például a repülőjegyeket és a különféle belépőket is online, valós időben foglalni, fizetni, így ez az igény a közeljövőben fokozatosan megjelenik majd a szálláshelyet kereső, leendő vendégek körében is.
A szálláspiac tehát online értékesítés tekintetében fejlődő pályán van, az e-kereskedelem más területeihez hasonlóan egyre több emberhez jut el, ennek köszönhetően pedig a szálláshelyet üzemeltetők előtt is a korábbiaknál sikeresebb évek állnak.
A felmérést az eNET és a Magyar Hotel Monitor 2013. tavaszán készítette, több mint 6 ezermagyarországi szálláshelyet tartalmazó mintán, CAWI módszertan (számítógéppel támogatott online kérdőíves interjúk) segítségével.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás