A személyreszabhatóság a streamingszolgáltatások titkos fegyvere. A YouTube ajánlásaiban már megszokhattuk az egyéni tartalmakat, de a Netflix és a hozzá hasonló tartalomszolgáltatók új szintre emelik a perszonalizációt. Vajon milyen módszerekkel igyekeznek a legmegfelelőbb tartalmat eljuttatni a felhasználókhoz, és hogyan növelik ezáltal a népszerűségüket? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Médiapiac 2020-as második számában.

A 21. században minden az individuumról szól. A személyreszabhatóság megjelenik az online hirdetésekben, a honlapok funkcióiban, nem csoda hát, ha a YouTube vagy az olyan streamingoldalak, mint amilyen a Netflix is, egyéni ajánlatokkal várják a felhasználóikat.

A személyre szabott tartalmaknak három fajtája van. Az első ahhoz mérten tesz ajánlást, hogy az adott pillanatban mit keres az ember, és minden kattintással pontosítja az ajánlatokat. A második a felhasználókat csoportokra bontja hasonló érdeklődéskör szerint, és így kínálja nekik a tartalmakat. A harmadik pedig az egyéni érdeklődés alapján szűr, és ehhez olyan tetszésnyilvánítási lehetőségeket is alkalmaz, mint amilyen például a lájk gomb.

A YouTube algoritmusának ez utóbbi jelentős részét képezi. Ez a videómegosztó az egyik legrégebbi és legismertebb audiovizuális tartalmakat kínáló portál, és mint ilyen igyekszik a felhasználók kedvében járni, olyan tartalmakat ajánlani nekik, amelyeket nagy valószínűséggel kedvelni fognak.

Nemcsak a személyes ízlésre alapoz azonban, törekszik arra is, hogy olyan videókat mutasson, amelyek népszerűek. Egy kutatás azt találta, hogy a YouTube által ajánlott videók 64 százalékának nagyobb a nézettsége egymillió megtekintésnél, és az 50 leggyakrabban felkínált videó átlagos nézettsége 456 millió.

Az algoritmus előnyben részesíti a friss videókat is, hogy a felhasználó minél újabb tartalmakkal találkozhasson, de ilyen esetekben nem tud a nézettségre támaszkodni, ezért gyakran olyan készítőktől ajánl videót, akiktől korábban már láttunk audiovizuális tartalmakat, esetleg akiket követünk, vagy akiknek általában magas a nézettségük.

Netflix – az egyénre alakítva

Ezzel szemben a streamingoldalak nagy része – a Netflixszel az élen – sokkal jobban törekszik arra, hogy az egyéni ízlést szolgálja ki. Így bár az ajánlott filmek közé mindig bekerülnek friss sorozatok, saját produkciók is, az ajánlott lista javarészt olyan sorozatokat kínál a felhasználóknak, amelyek a korábbi választásaik alapján valószínűleg érdekelni fogják őket.

Minden egyes kattintás, szünet vagy az, ha valamit nem néz végig az ember, jelzés a rendszernek a preferenciáiról. Emellett a Netflix évi rendszerességgel 250 A/B tesztet futtat. A tesztek lényege, hogy kismértékben eltérő élményt nyújtanak a felhasználóknak, és figyelik a reakcióikat. Részint ez az oka annak, hogy két netflixes user felhasználói élménye akár teljesen különböző is lehet.

A tesztek során random módon kiválasztanak százezer embert, és kialakítanak egy ugyanennyi főből álló kontrollcsoportot. Aztán az alanyokat különböző hatásoknak teszik ki, és ha az egyik hatás lényegesen jobb fogadtatást kap, akár az egész felületen is alkalmazhatják. Ilyen például, amikor a Netflix különböző nyitóképekkel szerepelteti ugyanazt a sorozatát, és az a verzió fog gyakrabban felugrani, amelyik több kattintást hoz.

Egy felhasználó átlagosan 40-50 sorozatot lapoz végig, amíg végül megnyit egyet a Netflix felületén. Az ajánlott sorozatok listája pedig userenként különböző, nincs két azonos. A listák összeállítását egy tanulni képes MI-rendszer igazgatja.

A Netflix ajánlásaiban az is fontos szerepet kap, hogy mikor jelentkezik be az ember. Például éjszaka a streamingoldal rövidebb videókat kínál fel, vagy olyan filmeket tesz elénk, amelyeket egyszer már elkezdtünk nézni. Így nemcsak arra törekszik, hogy a jó sorozat vagy film kerüljön elénk, hanem arra is, hogy azzal a megfelelő időben találkozzunk, ezáltal igyekszik a lehető legkényelmesebbé tenni a válogatást és szó szerint kitalálni az felhasználók gondolatát, akik azzal hálálják meg a figyelmet, hogy visszatérnek.

A perszonalizáció kulcsa éppen ez – a rendszer figyel arra, hogy az egyén, a felhasználó mire vágyik, és ez a figyelem újra és újra visszacsábítja a nézőket.

Címkék: média netflix