Médiapiac
A személyreszabottság vonzereje
A személyreszabhatóság a streamingszolgáltatások titkos fegyvere. A YouTube ajánlásaiban már megszokhattuk az egyéni tartalmakat, de a Netflix és a hozzá hasonló tartalomszolgáltatók új szintre emelik a perszonalizációt. Vajon milyen módszerekkel igyekeznek a legmegfelelőbb tartalmat eljuttatni a felhasználókhoz, és hogyan növelik ezáltal a népszerűségüket? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a Médiapiac 2020-as második számában.
A 21. században minden az individuumról szól. A személyreszabhatóság megjelenik az online hirdetésekben, a honlapok funkcióiban, nem csoda hát, ha a YouTube vagy az olyan streamingoldalak, mint amilyen a Netflix is, egyéni ajánlatokkal várják a felhasználóikat.
A személyre szabott tartalmaknak három fajtája van. Az első ahhoz mérten tesz ajánlást, hogy az adott pillanatban mit keres az ember, és minden kattintással pontosítja az ajánlatokat. A második a felhasználókat csoportokra bontja hasonló érdeklődéskör szerint, és így kínálja nekik a tartalmakat. A harmadik pedig az egyéni érdeklődés alapján szűr, és ehhez olyan tetszésnyilvánítási lehetőségeket is alkalmaz, mint amilyen például a lájk gomb.
A YouTube algoritmusának ez utóbbi jelentős részét képezi. Ez a videómegosztó az egyik legrégebbi és legismertebb audiovizuális tartalmakat kínáló portál, és mint ilyen igyekszik a felhasználók kedvében járni, olyan tartalmakat ajánlani nekik, amelyeket nagy valószínűséggel kedvelni fognak.
Nemcsak a személyes ízlésre alapoz azonban, törekszik arra is, hogy olyan videókat mutasson, amelyek népszerűek. Egy kutatás azt találta, hogy a YouTube által ajánlott videók 64 százalékának nagyobb a nézettsége egymillió megtekintésnél, és az 50 leggyakrabban felkínált videó átlagos nézettsége 456 millió.
Az algoritmus előnyben részesíti a friss videókat is, hogy a felhasználó minél újabb tartalmakkal találkozhasson, de ilyen esetekben nem tud a nézettségre támaszkodni, ezért gyakran olyan készítőktől ajánl videót, akiktől korábban már láttunk audiovizuális tartalmakat, esetleg akiket követünk, vagy akiknek általában magas a nézettségük.
 |
Netflix – az egyénre alakítva
Ezzel szemben a streamingoldalak nagy része – a Netflixszel az élen – sokkal jobban törekszik arra, hogy az egyéni ízlést szolgálja ki. Így bár az ajánlott filmek közé mindig bekerülnek friss sorozatok, saját produkciók is, az ajánlott lista javarészt olyan sorozatokat kínál a felhasználóknak, amelyek a korábbi választásaik alapján valószínűleg érdekelni fogják őket.
Minden egyes kattintás, szünet vagy az, ha valamit nem néz végig az ember, jelzés a rendszernek a preferenciáiról. Emellett a Netflix évi rendszerességgel 250 A/B tesztet futtat. A tesztek lényege, hogy kismértékben eltérő élményt nyújtanak a felhasználóknak, és figyelik a reakcióikat. Részint ez az oka annak, hogy két netflixes user felhasználói élménye akár teljesen különböző is lehet.
A tesztek során random módon kiválasztanak százezer embert, és kialakítanak egy ugyanennyi főből álló kontrollcsoportot. Aztán az alanyokat különböző hatásoknak teszik ki, és ha az egyik hatás lényegesen jobb fogadtatást kap, akár az egész felületen is alkalmazhatják. Ilyen például, amikor a Netflix különböző nyitóképekkel szerepelteti ugyanazt a sorozatát, és az a verzió fog gyakrabban felugrani, amelyik több kattintást hoz.
Egy felhasználó átlagosan 40-50 sorozatot lapoz végig, amíg végül megnyit egyet a Netflix felületén. Az ajánlott sorozatok listája pedig userenként különböző, nincs két azonos. A listák összeállítását egy tanulni képes MI-rendszer igazgatja.
A Netflix ajánlásaiban az is fontos szerepet kap, hogy mikor jelentkezik be az ember. Például éjszaka a streamingoldal rövidebb videókat kínál fel, vagy olyan filmeket tesz elénk, amelyeket egyszer már elkezdtünk nézni. Így nemcsak arra törekszik, hogy a jó sorozat vagy film kerüljön elénk, hanem arra is, hogy azzal a megfelelő időben találkozzunk, ezáltal igyekszik a lehető legkényelmesebbé tenni a válogatást és szó szerint kitalálni az felhasználók gondolatát, akik azzal hálálják meg a figyelmet, hogy visszatérnek.
A perszonalizáció kulcsa éppen ez – a rendszer figyel arra, hogy az egyén, a felhasználó mire vágyik, és ez a figyelem újra és újra visszacsábítja a nézőket.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás