2017. december 06.

A szolgáltató szektor a legszabályozottabb a régióban

Az idei Grayling AcTrend Report hat kelet-közép-európai országban 2016. augusztus 1-je és 2017. augusztus 1-je között elfogadott törvényeket vette górcső alá.

Három év után csökkent a régióban elfogadott törvények száma

A kutatás egy mérsékelt, 5,3 százalékos visszaesést állapított meg a tavalyi évhez képest az összes elfogadott törvény mennyiségére vonatkozóan, amely a vizsgált tizenkét hónapos időszak egészére nézve 1040 elfogadott törvényt tesz ki a kelet-közép-európai régióban. A korábbi évek eredményeihez hasonlóan a legaktívabb országok ezúttal is Románia (280 törvény), Lengyelország (220) és Magyarország (200) voltak. A legnagyobb esést Bulgáriában tapasztalták, ahol a törvényhozást a választásokat követő elhúzódó politikai instabilitás gátolta rendes működésében, amely 46 százalékkal vetette vissza az elfogadott törvények számát. Mérsékelt növekedést mutatva ugyanakkor Magyarország (+7,5%) és Szlovákia (+33%) fokozódó törvényhozási aktivitást produkált.

A szolgáltatások a legszabályozottabb szektor a kelet-közép-európai régióban

Az elfogadott 1040 törvény 45 százaléka, 468 gyakorolt közvetlen hatást a gazdaságra, míg több mint harmada (36%) általánosságban érintette az üzleti szektort. Az előző évekhez képest, melyek során a pénzügyi szektort érte a legtöbb törvényi szabályozás, 2016-2017-ben a parlamentek által elfogadott törvények közül a legtöbb (14%) a szolgáltatói szektort célozta, míg a pénzügyi szféra (10,4%) a negyedik helyre szorult vissza a listán. Regionális szinten az infokommunikációs és az energiaszektor volt a legkevésbé érintett.

Négyből három törvény kormányzati előterjesztésből születik

A legaktívabb képviselők a korábbi évekhez hasonlóan a románok (az elfogadott törvények 36 százaléka képviselői indítvány) és bolgárok (26%), míg Lengyelországban számottevő mértékben, 30 százalékkal esett a képviselői indítványként elfogadott törvények száma. A nagy eltérés fő oka az, hogy az ezt megelőző vizsgálati időszakban megrendezett választások előtt tapasztalt törvényhozási hajrához képest a korábbi szintre állt vissza a képviselői aktivitás. A román képviselők által benyújtott és elfogadott törvényjavaslatok száma három éve folyamatosan növekvő tendenciát mutat, még a választásokat követő időszakban is, amely leginkább a törvényhozók és az üzleti és kereskedelmi szféra közötti növekvő bizalom jele. Ugyanakkor a képviselőjelöltek által indítványozott törvényjavaslatok száma még mindig jelentősen elmarad a kormányzati indítványokétól.

A sürgősségi eljárás bevett gyakorlattá vált Szlovákiában

A kelet-közép-európai régióban elfogadott, a gazdaságra hatással bíró törvények 17,7 százalékát fogadták el sürgősségi eljárással. Ez némileg kevesebb, mint az ezt megelőző időszakban. Romániában továbbra is előszeretettel alkalmazzák ezt az ügymenetet: a törvények 54,7 százaléka a kormány sürgősségi rendeletének segítségével került elfogadásra. Magyarországon a kormányzó pártok a legmélyrehatóbb reformjaik elfogadásakor használták ezt az eszközt, ma már kevésbé alkalmazzák, leginkább csak ad hoc alapon, belföldi politikai kampánycélok alá rendelve.

Bulgáriában a 2016-2017-es időszakban az összes törvényt rendes eljárás keretében fogadták el, míg Szlovákiában, ahol a 2015-2016-os intervallumban volt ez tapasztalható, a sürgősségi eljárással elfogadott törvények száma 10 százalékra ugrott.

Tavaly óta csökkent a sajtóvisszhang

Míg a törvények 48,5 százaléka a generált jelentős médiavisszhangot a régióban az előző év során, az aktuális időszakban ez a szám 33,1 százalékra esett vissza. A legnagyobb zuhanást Szlovákiában (42%) és Lengyelországban (28%) mértük. Egyedüli jelentős kivételként Csehországban nőtt a média érdeklődését felkeltő törvények aránya, amely jelentős részben annak köszönhető, hogy 2017 választási év az országban, amely általánosságban növeli a sajtó politikai hírek iránti érzékenységét.

„Mindig érdekes megfigyelni, miképp befolyásolják a választások vagy egy EU-elnökség a döntéshozók munkáját. Az elmúlt tizenkét hónap leforgása alatt Bulgáriában, Romániában, és Csehországban is választásokat tartottak, melyek általában véve komoly hatással voltak az elfogadott törvények számára és a törvényhozási folyamatokra egyaránt. Figyelemmel tekintünk előre az elkövetkezendő hónapokra, amikor a magyarok az urnákhoz járulnak, Csehország elnököt választ, Bulgária pedig az Európai Tanács soros elnöki tisztségét fogja betölteni.” – osztotta meg gondolatait a tanulmánnyal kapcsolatban Peter Fecko, a Grayling CEE ügyvezető igazgatója.