Kövess minket!

Médiapiac

A szülők 76 százaléka szabályozza gyermeke eszközhasználatát

A Vodafone Family ajánlat, valamint a hozzá kapcsolódó legújabb okos megoldások, a nyáron bemutatott Kid Gyerekóra és a most debütáló Kid Mobilirányító a digitális korszak igényeire szabva igyekszik megkönnyíteni a Vodafone-os családok mindennapjait.

A technológia soha nem látott mértékű fejlődésével a szülőknek nem egyszerű nyomon követni a digitális világ változásait. A most felnövő generációhoz tartozók már a digitális kor gyermekei, számukra az internethasználat, a technológia, az online tér és az érintőképernyők az életük szerves részét képezik. Minden szülő nap mint nap szembesül azzal, hogy gyermeke egyre több időt tölt a képernyők előtt: de tudjuk-e, hogy ezalatt milyen alkalmazásokat használ? Kikkel van kapcsolatban? Ez csak néhány kérdés azok közül, amelyek felvetődnek a szülőkben, egy 21. századi család életében.

Ezt a témát járja körül a Vodafone által Magyarországon elsőként nyilvánosan bemutatott Screenagers c. dokumentumfilm, amely egyfajta gondolatébresztőként szolgál és felhívja a figyelmet arra, hogy felelősen kell kezelnünk a digitális eszközhasználatot, kiemelt figyelmet fordítva a biztonságra és a megfelelő informáltságra – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.

„Azt gondolom, az utóbbi években sokan indultak el a digitális családdá válás útján, így vannak már tapasztalatok, kialakult szabályok.

Ugyanakkor tizenéves gyermekek szülőjeként magam is tapasztalom, hogy a mai napig nehezen lehet megbízható és egyben hasznos támogató tartalmat találni”

– nyilatkozta Carra Anita, a Vodafone Magyarország Lakossági szolgáltatások üzletágának vezérigazgató-helyettese. – „A Vodafone célul tűzte ki, hogy tudásával és szolgáltatásaival segítse a családokat, hozzájárulva a digitális szakadék csökkentéséhez.”

Annak érdekében, hogy a lehető legmagasabb szintű törődést nyújthassa ügyfeleinek, és a leghasznosabb szolgáltatásokat tudja kínálni számukra, a Vodafone fontosnak tartotta, hogy egy kutatás keretén belül megvizsgálja a digitális eszközhasználati szokásokat a magyar családok körében.

A reprezentatív kutatásban 500 szülő véleményét kérdezték meg a 6-14 éves és a 15-18 éves korosztály digitális eszközhasználatával kapcsolatban. A kérdések többek között azt vizsgálták, hogy a szülők mit gondolnak gyermekük digitális tartalomfogyasztásáról, felvetettek továbbá a szabályozásra és fejlesztésre, valamint az internet veszélyeire vonatkozó kérdéseket. Ezen kívül olyan témákban is megkérdezték a szülők véleményét, mint a digitális eszközhasználat és az iskolai teljesítmény kapcsolata.

A kutatás eredményeiből kiderült, hogy az általános iskolást nevelő családok 44 százalékánál vannak kütyüzésre vonatkozó szabályok, amelyeket mindenki betart, és a családok 2/3-ánál tudatosan szerveznek a szülők közös programokat annak érdekében, hogy a gyerekek ne üljenek túl sokat a gép előtt.

A magyar szülők többsége felismerte, hogy felelős azért, mennyi időt töltenek gyermekeik a képernyők előtt, és 76 százalékuk szabályozza a képernyők előtt tölthető időt. A kisebb gyereket nevelő szülők ötöde érzi úgy, hogy nem mutat jó példát, mert sokat kütyüzik, sokat Facebookozik ő maga is, sőt, a szülők negyede elismeri, hogy esetenként ők maguk adják a kütyüt a gyerekek kezébe azért, hogy lefoglalják. A gyerekek minőségi időtöltésével kapcsolatban a kutatás igazolta, hogy akinek különórái vannak, azok kevesebb időt töltenek telefonozással.

Sok szülő rájött annak fontosságára, hogy nekik is ismerniük kell a virtuális világot, és igyekezniük kell képben lenni a digitális trendekkel. Fontos figyelniük arra, hogy gyermekük milyen játékokkal játszik, hiszen a kutatásból kiderült, hogy az általános iskolás korosztály több mint fele leggyakrabban egyedül szokott „telefonozni”. Ebben a tekintetben nem voltak fölöslegesek az elmúlt évek edukációs programjai: a szülők 3/4-e beszélgetett már a gyerekével az internethasználat veszélyeiről.

Annak ellenére, hogy a szülők felelőssége eldönteni, megengedik-e a gyereknek a YouTube használatát, vagy esetleg tiltják, a kutatás megállapította, hogy minden illúzió ellenére az általános iskolás korú gyerekek 72 százaléka rendszeresen nézi a videómegosztót.

A kutatás igyekezett megvizsgálni az internetmentes táborok hazai fogadtatását is: a kicsiket a szülők 68 százaléka, a nagyokat 52 százaléka küldené el internetmentes táborba. Ezenkívül a kutatás mintegy lehetséges megoldásként felmérte a szülők véleményét a „kütyühasználati megállapodásról”: A kicsiknél 44 százalék kötne ilyet, de a nagyoknál csak 23 százalék.

Érdekesség, hogy a nagyobb korosztály szülei esetében csak 1/3 gondolja úgy, hogy az okostelefon használatát az órai anyag részévé kell tenni, annak ellenére, hogy a digitális világ oktatásba történő integrációja elkerülhetetlen.

A kutatás rámutatott, hogy úgy lehet a gyermekeknek hatékony iránymutatást adni a digitális világban, ha elindul egy beszélgetés a szülők és a gyerekek között, és kialakul a bizalom.

Ehhez tanácsokat és a további eredményeket a következő hetekben, hónapokban a Digitális Család online magazin fogja feldolgozni, a témában készült első cikk ezen a linken érhető el. A két évvel ezelőtt létrehozott oldal célja, hogy hasznos és hiteles tartalmakkal, útmutatásokkal támogassa a szülőket, és csökkentse a digitális szakadékot a szülők és a gyermekek között. A szolgáltató ezzel a felülettel is segíteni szeretné a szülőket abban, hogy mindenki megtalálja a saját válaszait, és kialakítsa a legmegfelelőbb családon belüli szokásrendszert.

A film bemutatóját követően szakértők és a témában otthonosan mozgó érintettek segítségével egy kerekasztal-beszélgetésen bontották ki a témát Tari Annamária pszichológus, Steigervald Krisztián generációkutató, dr. Lénárd András, az ELTE digitális pedagógiai tanszékvezetője, egyetemi docense, Fegyverneki Gergő tanár, digitálispedagógia-szakértő és Trunk Tamás fiatal influencer.

A szolgáltató legújabb szolgáltatásait kifejezetten úgy alakítja ki, hogy figyelembe veszi a kor digitális szokásait, hosszú távú céljai között pedig szerepel a szülők támogatása abban, hogy a gyerekeket biztonságban tudhassák.

Az okos szülői gondoskodás jegyében kialakított ajánlatokon és kedvezményeken felül a Vodafone kiemelt figyelmet fordít a kontrollált eszközhasználat előmozdítására is. A Vodafone Family csomaggal rendelkezők számára a My Vodafone applikáción belül újonnan kialakított Vodafone Family menüből elérhető Kid Mobilirányító funkció lehetőséget ad arra, hogy magabiztosan kézben tarthassák gyermekeik mobilköltését és használatát. Az új funkció segítségével letilthatóak az emelt díjas és nemzetközi hívások, a mobilvásárlás és korlátozható az adathasználat.

A Vodafone hisz abban, hogy a digitális eszközök használata sok előnyt tartogat, ugyanakkor a technológiai változásokhoz alkalmazkodni kell, foglalkozni kell a témával és minél több szempontból vizsgálni. A vállalat azon dolgozik, hogy partnerként is jelen legyen a családok életében, és lépésről lépésre segítse őket eligazodni a gyorsan fejlődő digitális világban, hozzájárulva ahhoz, hogy a gyermekek kiegyensúlyozott, egészséges tartalomfogyasztókká váljanak a digitális világban, és hogy megtanulják, hogyan tudnak mindebből előnyt kovácsolni.

 

Médiapiac

Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről

A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

Közzétéve:

Juhász Imre alkotmánybíró, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:

„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”

Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi

– összegzett Juhász Imre.

A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2

A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.

Közzétéve:

Mandiner-archív

– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.

Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:

– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.

Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:

– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.

De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja

– mondta a hírigazgató.

Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.

Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is

– hangsúlyozta.

A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.

Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással

– árulta el.

A teljes interjú ITT olvasható.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia

Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.

Közzétéve:

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a a díjak átadóján, fotó: MTI/Purger Tamás

A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.

Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.

Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.

A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”

– jelentette ki.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.

„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:

a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.

Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.

Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.

„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”

– hangsúlyozta.

A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.

A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.

Az Év Operatőre Nagy András lett.

Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.

Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.

Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.

Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.

Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.

Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.

Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.

Tovább olvasom