Médiapiac
A terjesztés a királynő
A Kreatív Média 2017 konferenciáján leggyakrabban felmerülő kérdés az volt, hogy vajon még mindig a tartalom-e a király? A szakmai konszenzus szerint ez talán így lehet, de a terjesztés már mindenképpen felzárkózott fontosságban. Szubjektív összefoglalónk a kerekasztal-beszélgetésekről.
A főszerkesztők beszélgetésén mindenki olvasottsági adatokat citált, az azonban egyértelművé vált, hogy a valódi tömegmédia ma már inkább az online, semmint a print, bár előbbiben a sokféle mérés továbbra is káoszt okoz. Ahol egyszerre van jelen a két formátum – mint például a HVG esetében-, ott egyre erősebbek az integrációs törekvések. A versenyhelyzet is erősödik: a Blikk „most fog olyan típusú versenytársat kapni, amilyen a többieknek már van”, egyes megyékben már átfedés mutatkozik a regionális lapok között, a nagy portálok némelyikénél felmerül a vásárolt forgalom gyanúja, míg a Hír TV esetében az irányváltás okozott némi cserélődést a nézőközönségben, de az elvesztett kormánypárti rajongókat bőven pótolta a 40 százaléknyi új, zömmel ellenzéki néző.
A migrációs válság egy érdekes tartalmi hatással is járt: a külpolitikai témák újra elkezdték érdekelni az olvasókat. Erre a közéleti médiumok könnyebben csatlakozhattak, míg a szenzációkba érdekelt bulvársajtó – részben a hirdetők érzékenységétől tartva, részben belátva saját felelősségét – csak óvatosan tudott a témával foglalkozni, a helyi lapokon pedig továbbra is erős volt a nyomás, hogy kizárólag a régióban érdekes vetületekkel foglalkozzanak, hiszen „a halál lenne számukra, ha a világgal kezdenének foglalkozni”.
A nagy „ügyek” kapcsán felmerült, hogy a visszhangjuk általában a vártnál kisebb, a médiumok nem kapják fel egymás sztorijait, egy-két nap alatt elül a botrányok többsége. A Blikknél arra hivatkoztak, hogy a széles olvasótábor politikailag szükségszerűen megosztott, ezért nem mernek ilyen témákhoz nyúlni, viszont a saját oknyomozásról még nem tettek le. A HVG-nél hisznek abban, hogy még lehet „ügyeket nyomni”, ennek kapcsán az együttműködés lehetőségét is felvetették, hiszen jelenleg az egyes szerkesztőségek hermetikusan elzárva működnek.
A Google vagy a Facebook az igazi mumus?
Az üzletfejlesztési vezetők beszélgetésén számos kihívás felmerült. Közös pontok a mobilos forgalom nehéz monetizálhatósága, a politika piaci befolyásának erősödése, valamint az idei év hektikus változásainak, szervezeti átalakulásainak követése. A jövő évtől stabilizálódást és a piaci bevételek növekedését várják. A hirdetők részéről egyre jelentősebb az igény a tartalmi együttműködésekre, viszont itt merült fel először, hogy a content mellett az erőforrások felét a terjesztésre és az analitikai eszközökre kellene fordítani. A résztvevők nem tudták megkerülni a globális versenytársak kérdését sem. A Google saját megközelítésében nem ellenfél, még csak nem is médium, hanem forgalomterelő. Szerintük a piac fejlődik, legfeljebb nem azok a cégek növekednek, mint néhány éve. Ettől függetlenül az új és az erre nyitott régi szereplők számára létrehoztak egy tartalmi innovációs alapot is. A 444 szerint a valódi problémát a forgalmat durvábban terelő és a monetizálását megnehezítő Facebook okozza. De a bevételi modellekben sok újat senki nem tudott felmutatni az elmúlt években, talán a search, az in-app purchase és a játékokban történő vásárlás kivételével. A 8-9 éve még életképtelen élő online közvetítésben viszont egyre inkább fantáziát láttak a beszélgetők, és a többségnek már volt is sikertörténete. Ami a televíziós piacot illeti, a TV2-nél még látnak teret a kábelportfólió bővítésére, de 2017 a stabilizálás éve lesz, míg az RTL teljesnek tekinti a portfólióját. Ezzel együtt az eseteges felvásárlásokat egyik csatornánál sem zárták ki kategorikusan.
Lenyomja-e a hirdetői és amatőr tartalom a profikat?
Az értékesítési vezetők beszélgetésén is felmerült, hogy a koncentrálódás és az élesedő verseny okozta árcsökkenés mellett már a tartalmak keresik a disztribúciós platformot, a hagyományos irány megfordult. A hirdetői tartalom igénye azonban egyelőre még inkább csak a konferenciákon jelenik meg, a mindennapokban egyelőre jól működnek – és olcsók – a hagyományos reklámok. A televíziós piacon „tartalom nélkül meg is haltál”, igaz, a magyar nyelvű csatornák jelentős része „a kutyát sem érdekli” és csak csomagban értékesíthetők. Az RTL-nek ezzel a kijelentésével többen vitába szálltak, mondván, a nézettség háromnegyedét az 5% alatti csatornák képezik – igaz, éles a határvonal a tizedszázalékos adók és a közepes versenyzők ligája között. Az RTL-nél a digitális térre újragondolt koncepciókban, illetve a talent együttműködésekben látják a fejlődési lehetőséget. Ami a YouTube-ot illeti, jól összeválogatott vlogger-csoportokkal – mint ahogy a CM Sales teszi – már el lehet érni a nagy televíziók reachét, ugyanakkor a platform legnagyobb tartalomgyártója még mindig a Bertelsmann-csoport. A márkázott tartalmak is sok kérdést vetettek fel: mikor fogjuk úgy túltolni, hogy már irritálja a nézőt, megérheti-e a gyártás a hirdetőknek, lesz-e valódi súlya a felhasználói tartalomnak vagy mindig a profik kezében marad az irányítás?
A piacon a politikai befolyásra fellépő munkaerőhiány, az ügyfelek oldaláról a beszerzői szemlélet terjedése, valamint a gyors technológiai változások megértése és követése jelenti a legnagyobb kihívást. Az MEC már várja azt a pillanatot, amikor széles körben elterjed, hogy nem médiát, hanem közönséget vásárol a hirdető, ugyanakkor számítanak rá, hogy a vásárolt forgalom a digitális média után más csatornákon is megjelenik majd. A rádiós piacon lehet, hogy rövid távon nyernek a versenytársak a Class FM kiesésével, de már középtávon is kihívás lesz, hogy elkerüljék a hirdetők bizalomvesztését és a médiumnál tartsák a reklámpénzeket.
Tényleg annyira problémás az új generáció?
A médiás HR vezetők és a Profession.hu képviselőjének beszélgetésén természetesen megkerülhetetlen téma volt a munkaerő-probléma, illetve a motivált és komoly munkabírású, ugyanakkor kellő alázattal bíró fiatalok észlelt hiánya. A média ma már kifelé egy „nem látható” szegmens, a pályakezdőknek nincs képe róla, miközben az egyes cégeknek is sokat kell tenni azért, hogy vonzóak legyenek az értékes pályázók számára. A szerkesztőségekben az online hatására a hagyományos munkarend és ütemezés felborul, és kihívást jelent, hogy a fiatalok úgy rázzák fel a szervezeteket, hogy közben nem rombolják le a hierarchikus struktúrákat.
Mire költhetnénk a reklámadót?
A vezérigazgatók kerekasztalán az RTL részéről elhangzott, hogy most csökkent először jelentősen a tévénézésre fordított idő, és már csak ezért sem halogatható sokáig az integrált mérés bevezetése, míg a JC Decaux a kreatív outdoor megoldások iránt megnövekedett igényt kielégíteni képes kínálatban látja a kihívást. A print egyelőre tényleg nem halt meg, viszont az MTVA szerint a nagy nemzetközi szereplők nyomulása az online piac tönkretétele után már az egész médiapiacot fenyegeti. A többiek szerint erre lokális szinten nem lehet megoldást találni, viszont a reklámadó-pénzeket szívesen fordítanák fejlesztésre. Az AMC az egészségesebb reklámpiaci árazásra vár, és ebben az RTL is partner lenne, de már másfél évtizede csak beszélünk a túl olcsó televízióról. A számos új csatorna esetében a szélesedő-színesedő kínálatot támogatják, a kiszorítósdit viszont nem, és ebben óriási a disztribútorok felelőssége is. Ami a hirdetői tartalmakat illeti, itt elsősorban a reklámozóktól várnák a befektetéseket és az érettebb hozzáállást, de például az RTL-en jól működnek a tenderen kiválasztott szponzorfinanszírozott tartalmi blokkok.
Azt, hogy a hirdetők hogyan látják a médiapiac egészségi állapotát, elég jól szemlélteti a következő párbeszéd:
„Szívesen mondanám, hogy van rá gyógyszerünk.” (Paplanos Péter, Teva)
„Orsiéknak (ti. Molnár Orsolya, Heineken) van.”
A nagyvállalatok a maguk részéről a hatékonyság-alapú döntésekkel, minden szereplő versenyben tartásával és a mindennapos korrekt szakmai munkakapcsolat fenntartásával járulhatnak hozzá a médiapiac normalizálódásához.
A Telekomnál 2016-ban a digitális költések már meghaladták a tévés büdzsét. A print erősödésére utaló jeleket nemigen látnak és félő, hogy a rádióról le fognak szokni. Az outdoor inventory esetleges szűkülése érzékenyen érintené őket, különösen a regionális kampányok esetében. A Heinekennél továbbra is a televízió az alap, de már az idősebb célcsoportok esetében is megjelenik a kiegészítő online elérés. A kreatív márkázott tartalmakra nyitottak lennének, de nem érzékelik, hogy a média ehhez megfelelő minőségű anyagokkal járulna hozzá.
A prezentáló médiacégektől az ügyfelek – akár megalapozó kutatással – a vállalatra szabott prezentációt és konkrét, kreatív javaslatokat, adatvezérelt gondolkodást és mérhetőséget várnak, valamint azt, hogy a tenderen elhangzó ígéreteknek később a napi munka során is feleljenek meg.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én