Médiapiac
A vállalatvezetők könnyebben adnak ki szenzitív adatokat
Van olyan közmondás, miszerint „üzletet nem érdemes a szórakozással keverni”, azonban a Kaspersky Lab legfrissebb kutatása rávilágít, hogy sajnos jogosan tarthatnak a kiberveszélyektől a vállalatvezetők.
A tanulmány szerint az online társkeresők felhasználóinak 11 százaléka a cégtulajdonos vagy felső vezető, 20 százaléka középvezető a munkahelyükön. Miközben ezeket a felületeket használják, nagy mennyiségű bizalmas üzleti adatot is veszélyeztetnek egyúttal.
Sőt, a kutatás kimutatta, hogy minél magasabb pozícióban van valaki, annál nagyobb kedvvel oszt meg munkahelyi információkat. Továbbá a felhasználók 12 százaléka a profilján is közzéteszi munkahelyi adatait, míg a vezetők között ez az arány magasabb, 22 százaléka osztja meg ezeket az információkat. A válaszadók 10 százaléka vallotta be, hogy kiadott munkájáról vagy épp egy üzleti tranzakcióról szenzitív adatot, a vállalatvezetők itt is közlékenyebbek, 24 százaléka ismerte el, hogy üzleti titkokat elárult ismeretlennek. Összeségében a társkeresők 26 százaléka néhány nap után már szívesen kommunikál a munkahelyéről, míg a vezetők 38 százaléka. Ez nemcsak azért veszélyes, mert ismeretleneknek kiadják az üzleti adatokat, hanem súlyosabb következményekkel is járhat – például ipari kémek, kiberbűnözők, vagy egyszerűen illetéktelenek kezébe is kerülhetnek a privát adatok.
A munka és a magánélet határainak összemosása több okból is veszélyes lehet. Az egyik, amit a válaszadók 51 százaléka elismerte, hogy ugyanazt a készüléket és/vagy számítógépet használja a munkája során, amivel felkeresi az online társkereső honlapokat, azaz a vállalati dokumentumokat, a levelezést és akár még a céges jelszavakat is kockáztatja ezzel. A megkérdezettek 38 százaléka vallotta be, hogy készülékén céges levelezést tárol, így egy esetleges feltörés során minden ilyen tárolt adat veszélyeztetve van.
Ami még ennél is aggasztóbb, hogy az online társkeresőt használók nagy része nem gondoskodik készülékeinek informatikai vádelméről, vagy nem is veszik figyelembe, hogy milyen értékes adatokat tesznek elérhetővé a kiberbűnözők számára. A megkérdezettek mindössze 27 százaléka használ biztonsági megoldást, 33 százaléka fordít figyelmet arra, hogy kevés információt osszon meg és 16 százaléka semmilyen védelemre nem gondol, hiszen nem is érzi veszélyeztetve magát.
Miként a kutatások kimutatták, a számítógépes kockázatok több különböző helyről érkezhetnek. A vállalati vezetők mintegy 19 százalékának fertőzték meg kártékony programmal, vagy zsarolóvírussal készülékeit online társkereső felületen keresztül.
„Az online társkeresés anélkül is elég nagy kihívás, hogy az ember csalók áldozatává válna és veszélyeztetné cégét. Ami igazán nyugtalanító, hogy a cégvezetők milyen könnyedén elárulják a céges információkat, adatokat a digitális társkereső szolgáltatók felületein. Ennél már csak az aggasztóbb, hogy biztonsági védelem hiányában a vállalati adatokat könnyen hozzáférhetővé teszik a kiberbűnözők számára. A vállalati készülékek informatikai védelméről gondoskodni kell és javasoljuk a társkeresőknek, hogy ne tegyék közzé a céges adataikat az érdeklődőknek.” – mondta Vladimir Zapolyansky, a Kaspersky Lab KKV részlegének vezetője.
Annak érdekében, hogy megvédje vállalkozását a kiberbűnözőktől, a Kaspersky Lab széles választékát kínálja a legújabb kiberbiztonsági megoldásokon alapuló programoknak, amelyek egyedülálló kombinációi az emberi szakértelemnek, a gépi tanulásnak és könnyen kezelhetőek, telepíthetőek speciális IT ismeretek nélkül is.
Kis vállalkozásoknak a Kaspersky Small Office Security csomagot ajánljuk, amely megbízható védelmet nyújt a számítógépek, a szerverek és a mobil készülékek számára többek között malware, pénzügyi visszaélések, zsarolóprogramok és adatvesztés ellen.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás