2010. december 31.

A zenének jó, a filmnek halál a médiatörvény

A médiatörvény jó a magyar zenének, halálos azonban a videótartalom számára – írja az e.szer.int blog.

A médiatörvény jó a magyar zenének, halálos azonban a videótartalom számára – írja az e.szer.int blog. A szerző szerint a magyar arányra vonatkozó kötelezettségek teljesítése jelentős terhet fog róni a műsorszolgáltatókra. Ennek pedig csak egyik eleme a hangkönyvtár-fejlesztés.

Azt vizsgálva, hogy van-e, és ha igen, milyen hatása az új szabályozásnak a magyar repertoár felhasználására, a zárószavazásra benyújtott egységes javaslatot elemzi a szerző. Az Artisjus felosztási adatai alapján összeállított jelentés szerint a hazai rádiók műsorában tavaly már csak 21% volt a magyar zene aránya, így a 35 százalékos kvóta jelentős bővülést hozhat.

Tegyük hozzá, hogy az Artisjus felmérése és a törvény nem pontosan ugyanazt érti magyar zene alatt. Érdemes megjegyezni, hogy a jogszabály szerinti 35 százalékos magyar arány pontosan megegyezik a két országos földfelszíni frekvenciával rendelkező kereskedelmi rádió (NeoFM és ClassFM) pályázatában vállalt aránnyal, ezek a műsorszolgáltatók tehát pusztán a változás miatt nem fognak több magyar zenét sugározni - írja.

A médiatörvény másik jelentős változtatása, hogy a rádiók nagyszámú "friss" megjelenést kötelesek sugározni (az összes magyar felvétel negyedének öt évnél frissebbnek kell lennie) – említi meg, hozzátéve, hogy a médiatörvény a magyar zene fogalmát meglehetősen tág körben és számos esetben csak nehezen értelmezhető módon határozta meg.

A magyar arányra vonatkozó kötelezettségek teljesítése jelentős terhet fog róni a műsorszolgáltatókra. A teher egyik része a műsor szerkesztésével függ össze: a korábbinál lényegesen több izgalmas, a közönség ízlésének megfelelő magyar zenét kell majd felkutatni és bevezetni a hazai rádiós piacra.

Ezzel párhuzamosan azonban jelentősen kell majd fejleszteni a rádiók hangfelvétel-adatbázisát is, a mai tapasztalatok szerint ugyanis a rádiók zöme nem rendelkezik olyan adatsorral, amely alapján üzembiztosan megállapítható, hogy adott felvétel magyarnak minősül-e vagy sem. "A másik oldalról ugyanakkor ismereteim szerint a Hatóság sem rendelkezik olyan adatbázissal, amely alapján a magyar kvóta teljesítésére vonatkozó kötelezettség teljesítését ellenőrizhetné" - fogalmaz.

A törvény 20. paragrafusa önálló magyar kvótát állapít meg a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatók számára is, amely szerint az adott naptári évben elérhetővé tett műsorszámok egybeszámított időtartamának több mint negyedét magyar műveknek kell kitennie. A törvény célja szerint a törvény hatálya alá az a videó szolgáltatás tartozik, amely gazdasági jellegű, szolgáltatása a televíziós médiaszolgáltatásokkal versenyben áll. Ezek szerint ide tartoznak majd a video-on-demand szolgáltatást nyújtó vállalkozások.

Mint írja, a magyar mű fogalma ez esetben is megfelel a fentieknek, továbbá ilyennek számítanak azok a művek is, amelyek a mozgóképről szóló törvény szerint magyarnak minősülnek. Az említett törvény szerint az a film minősül magyarnak, amely egy speciális pontrendszer szerint legalább 75 pontot elér, amelyből például a szerzők 24 pontot, az előadók 15-öt, a forgatás helyszínei pedig 16-ot érnek.

Ebből pedig az következik, hogy egyetlen, a magyar médiatörvény hatálya alá tartozó lekérhető audiovizuális szolgáltató sem törekedhet majd a teljes világrepertoár elérhetővé tételére, mivel évente - sajnos - meglehetősen kevés olyan új film készül, amely magyarnak minősül.

Miközben a hazai filmek jelentős kulturális értéket képviselnek, ez a szabályozás lényegében lehetetlenné teszi a széles közönség számára érdekes – jellemzően külföldi sikerfilmeken alapuló – katalógus kialakítását, amely egyet jelent a piaci veszteséggel, amely pedig egyet jelent a területen eddig is hiányzó üzleti befektetések további visszafogásával. Ha a népszerű tartalmak bármilyen okból nem jelenhetnek meg egy szolgáltatásban, úgy az internetezők továbbra is az illegális forrásokat fogják várhatóan használni a friss megjelenések beszerzésére.

Teltházzal debütált az első hazai Influencer Festival

11 órája

Tartalomgyártás, platformok közötti átjárás, közösségi média menedzsment, be- és kikövetés, social kampánytervezés, influencer portfólióépítés – ezek voltak a hívószavak az első hazai Influencer Festival előadásain.

Kezdő youtuberek számára hirdet pályázatot a BugTV

18 órája

A BugTV, a Klikkmánia cégcsoport YouTube marketinggel és csatorna menedzsmenttel foglalkozó üzletága „I. BugTV – Youtuber akarok lenni!″ címmel pályázatot hirdet a jövő videós tehetségei számára.