2011. december 19.

Alkotmánybírósági kifogások a médiatörvény ellen

A médiatörvénnyel és médiaalkotmánnyal kapcsolatos kifogások kapcsán a Médiatanács azt közölte: megerősítést kapott.

Három törvényt is alkotmányellenesnek ítélt az Ab. A médiatörvénnyel és médiaalkotmánnyal kapcsolatos kifogások kapcsán a Médiatanács azt közölte: megerősítést kapott.

Alkotmányellenes a médiatörvény és médiaalkotmány, illetve a büntetőeljárási törvény több rendelkezése, az egyházügyi törvényt pedig megsemmisítik - közölte hétfőn az Alkotmánybíróság (Ab). A testület honlapján olvasható határozat szerint az írott sajtó tartalomszabályozásával, az újságírók forrásvédelmével, a médiaszolgáltatók adatszolgáltatási kötelezettségével, illetve a Média- és Hírközlési Biztos intézményével kapcsolatos egyes rendelkezéseket talált alkotmányellenesnek az Ab.

 

Kivették az írott sajtót

Az Ab indoklása szerint a hatósági tartalomfelügyelet önmagában nem alkotmányellenes az írott sajtó esetében sem, "de a jogalkotónak fokozott figyelemmel kell lennie arra, hogy a különböző médiumok szabályozását eltérő alkotmányossági mércék határozzák meg. Az Alkotmánybíróság az emberi jogok, az emberi méltóság, a magánélet, illetve a nyilatkozatot tevő személy jogai érvényesülésének médiahatósági vizsgálatát – a jogrendszerben meglévő egyéb jogérvényesítési lehetőségek figyelembevételével – az írott sajtó esetében a sajtószabadság alkotmányellenes korlátozásának ítélte".

Annak érdekében, hogy az alkotmányellenesség jogkövetkezménye az audiovizuális média felügyeletét ne érintse, az Alkotmánybíróság nem az érintett tartalmi szabályok, hanem a törvény hatályának részleges, az írott sajtóra kiterjedő részének megsemmisítése mellett döntött. Mivel a megsemmisítéssel a nyomtatott és az internetes sajtótermékek a törvényben foglalt alkotmányos szabályok, köztük a sajtó-helyreigazítási eljárás hatálya alól is kikerülnek, az Ab a megsemmisítés időpontjaként 2012. május 31-ét határozta meg.

 

Erősebb forrásvédelmet kérnek

Ami a forrásvédelmet illeti, az Alkotmánybíróság megsemmisítette azt a rendelkezést, mely szerint az újságírót a bírósági és hatósági eljárásokban csak akkor illeti meg a forrásvédelem joga, ha az átadott információ közzétételéhez közérdek fűződött. A testület megítélése szerint ez a szabály alkotmányos indok nélkül nyitja tágra a sajtószabadság korlátozásának lehetőségét.

Az Ab emellett mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapított meg az információforrás felfedésére kötelezés egyébként alkotmányos indokaival – minősített adatok illetéktelen kezelése, nemzetbiztonsági érdek, bűnmegelőzés és bűnüldözés – összefüggésben. "Az újságíró kötelezése ezekben az esetekben is csak kivételesen, bírói kontroll mellett és akkor alkotmányos, amikor a hatóság a szükséges információkhoz egyéb módon nem juthat hozzá. Mivel a szabályozás nem tartalmazza ezeket a megszorításokat, ezért az Alkotmánybíróság felhívta a törvényhozót, hogy a hiányosságokat mind a médiaszabályozásban, mind az egész jogrendben pótolja" - áll a közlésben.

 

Visszafognák a hatósági adatéhséget

Az Alkotmánybíróság megvizsgálta a médiahatóság eljárásában a médiaszolgáltatókat terhelő adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó szabályozást is. Az Ab szerint a szabályozás hiányosságai miatt a médiahatóság olyan védett információkat – például ügyvédi titoknak minősülő adatokat – is megszerezhet, amelyek előzetes bírói kontroll nélkül a sajtószabadság és a jogorvoslathoz való jog sérelmére vezetnek. A testület megsemmisítette a médiatörvény 175. paragrafusát is, amely az egyes hatósági eljárásokban meglévő adatszolgáltatási kötelezettségen túl önálló "adatszolgáltatási eljárást" tett lehetővé a médiahatóság számára.

 

Sajtószabadságot korlátoz a biztos

Az Alkotmánybíróság a Média- és Hírközlési Biztos intézményét támadó indítványokat is elbírálta. Mint megállapította: a médiahatóság részeként működő, nem jogsértéseket, hanem érdeksérelmeket vizsgáló Biztos fellépése a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősül. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: "a sajtó tevékenységét részletes jogi előírások szabályozzák. E jogszabályi kötelezettségek érvényre juttatása érdekében a különböző hatóságok által indítható eljárások mellett nincs alkotmányos indoka annak, hogy a Biztos – pontosabban meg nem határozott – 'méltányolandó érdekek' sérelme vagy annak veszélye esetén fellépjen". A Biztos intézményének létrehozása ezért a sajtószabadságot alkotmányellenesen korlátozza - áll az Ab közleményében. Mivel a Biztos a sajtószabadságot nem érintő témákban, így hírközlési ügyekben is eljárhat, a rá vonatkozó szabályozást az Ab 2012. május 31-ével semmisítette meg, így a jogalkotónak e tárgykörben is van ideje a jogintézmény esetleges újraszabályozására.

 

Megerősítve érzi magát a Médiatanács

"Az Alkotmánybíróság mai döntése megállapítja, hogy alkotmányos, ha a nyomtatott és az internetes sajtó tartalmára nézve a médiaszabályozás kötelezettségeket ír elő, és alkotmányos a sajtótermékek nyilvántartásba vételére vonatkozó előírás is. A döntés értelmében a sajtóval kapcsolatos hatósági feladatokat továbbra is Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács látja el" - reagált az NMHH Médiatanácsa az Ab határozatára.

Egy mondatban megemlítették: az Ab "a médiaalkotmány és a médiatörvény néhány rendelkezésének pontosítását, illetve kiegészítését írja elő a jogalkotó számára". Egészében az Ab határozata nem befolyásolja az NMHH Hivatalának és Médiatanácsának eddigi gyakorlatát - von konklúziót a hatóság.