A Handelsblatt írása szerint ugyanis nem csupán a videószolgáltatókat kötelezné európai gyártású tartalomkínálatuk fejlesztésére a direktíva, de a mostaninál jóval megengedőbb lenne a reklámidő kérdésében is.

Az elgondolás lényege, hogy gyakrabban és hosszabban szakíthatnák meg adásukat hirdetésekkel az adók. Ennek részeként harminc- helyett húszpercenként kerülhetnének adásba reklámblokkok, mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi csatornákon. A lap szerint ezzel jelentősen megugorhat a főműsoridőben adásba kerülő reklámok hossza, hiszen ki ne ekkor adna hirdetéseket, ha a kvóta szerint ezek a műsoridő ötödét tehetik ki reggel 7 és este 11 óra között.

A cikk szerint szerdán mutatja be a 31 oldalas tervezetet Günther Oettinger digitális fejlesztésekért felelős biztos. A lap hangsúlyozza: a reklámliberalizáció nem kötelesség, hanem lehetőség, a tagállamok dönthetnek, hogy enyhítenek-e e téren saját szabályozásukon. Nagy-Britannia például jó előre jelezte, hogy nem kíván élni ezzel az opcióval.

A múlt héten portálunk is beszámolt arról, hogy milyen tartalomsorompót állítana az Európai Bizottság a Netflix és társai elé. A Reuters által akkor idézett elképzelés szerint közösségi szintű szabályban rögzítenék, hogy a filmkínálat mekkora hányadát kellene európai gyártású alkotásoknak kitenniük, külön kiválósági garanciákkal védve a katalógusba kerülő darabok minőségét. Az európai művek most a streaming-szolgáltatások kínálatának 27 százalékát teszik ki, de a Netflixnél csak 21 százalék ez az arány – ami vészesen közel van a tervezett egyötödös rátához. (És ez még mindig jóval visszafogottabb, mint a francia modell, ahol sikerült rákényszeríteni a Netflixet és társait, hogy katalógusuk hatvan százalékát európai művek adják.)

Az új szabályozás ráadásul nem kímélné azokat a cégeket sem, amelyek nem az Európai Unióban telepedtek le, de szolgáltatásuk ide irányul. Azaz leáldozna a mai rendszernek, amelyben az enyhébben adóztató államokba (például Hollandiába vagy Luxemburgba) bejegyeztetve a céget jelentős közterheket lehet megtakarítani. A Reuters adatai szerint az európai tévétársaságok büdzséjük 20 százalékát költik itteni alkotásokra, míg a lekérhető szolgáltatást nyújtó cégek esetében ez a mutató egy százalék körüli.

Világos, hogy a jelenlegi filmfinanszírozási rendszert kihívások érik a gyártás, az elosztás és aa fogyasztás gyors változásai miatt, amelyeket a digitális technológiák gerjesztenek – idézte a Reuters Günther Oettingert, az EU digitális ügyekért felelős biztosát.

A Handelsblatt által most szemlézett tervezet szerint emellett arra is köteleznék a videoplatformokat, hogy a kiskorúak védelme terén közelítsék rendszerüket a televíziókhoz, illetve hogy töröljék kínálatukból a gyűlöletbeszédet tartalmazó vagy az alkotmányos és emberi alapértékek ellen szóló tartalmakat.

Tizenhat dokumentumfilm készítését támogatják

18 órája

Tizenhat dokumentumfilm elkészítéséhez nyújt összesen 110 millió forintos támogatást e heti ülésén meghozott döntésével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa.