Kövess minket!

Médiapiac

„Az 5G az európai élvonalba röpítheti a magyar gazdaságot”

A fejlődés kulcsa a verseny- és beruházási kedvet felkeltő, kedvező adózási feltételeket biztosító gazdasági környezet – emelte ki az Infotér 2018 konferencián elhangzott beszédében Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója, aki a gigabitekre épülő intelligens jövőt is felvázolta a balatonfüredi esemény hallgatóságának – olvasható a lapunknak elküldött közleményben.

„A szellemvilágban nincsenek nagy országok és kis országok, nincsenek országhatárok; minden ország akkora amennyivel hozzájárul az emberi haladáshoz”

– idézte a tudományos innovációk jelentősége kapcsán a Nobel-díjas Szentgyörgyi Albert gondolatait Amanda Nelson, a Vodafone Magyarország vezérigazgatója. A bevételei alapján a világ legnagyobb mobilszolgáltatójának magyarországi vezetője a Balatonfüreden megrendezett Infotér 2018 konferencián elhangzott beszédében a gigabitekre alapozott jövőt vázolta fel a hallgatóságnak. Mint mondta, a fejlődés kulcsa a verseny- és beruházási kedvet felkeltő, kedvező adózási feltételeket biztosító gazdasági környezet.

„Az internetes szolgáltatások 5 százalékos forgalmi adó-kulcsa Magyarországon a legalacsonyabb Európában”

– hangsúlyozta Amanda Nelson, aki szerint ilyen feltételek mellett elérhető a kitűzött cél, nevezetesen, hogy Magyarország belátható időn belül az Európai Unió öt legversenyképesebb tagjának egyik országává váljon.

„Úgy vélem, a Vodafone kulcsszerepet játszik a gigabitekre épülő digitális társadalmak mielőbbi megvalósításában” – folytatta a vezérigazgató. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a televíziós és internetes kábelszolgáltatóként ismert UPC kelet-európai leányvállalatainak tavasszal bejelentett felvásárlása is ezt a célt szolgálja, ahogy a magyarországi Digitális Jólét Programjában való aktív részvétel is.

„A digitális oktatás támogatása az egyik legfőbb prioritásunk Magyarországon”

– folytatta Amanda Nelson. Az Emberi Erőforrások Minisztériumával és a Hejőkeresztúri Iskolásokért Közalapítvánnyal közösen kidolgozott, a hátrányos helyzetű gyermekek digitális analfabetizmusának megszüntetésére, valamint a kompetenciák növelésre életre hívott Digitális Iskola Program keretében eddig elkészült oktató és szórakoztató „tananyag” és az 1500 tablet a mai napig 27 általános iskola 8000 diákjának és 900 tanárának vált hasznára.

A Vodafone Magyarország vezérigazgatója kitért az okos városok néven is ismert smart cities koncepcióra. Mint elmondta, a nemzetközi Vodafone-csoport már építi az egész Európára kiterjedő NB-IoT hálózatát.

„Ez a technológia rávilágít a jövőbeli 5G hálózatok egyik legfontosabb jellemzőjére, a hatalmas kapacitások biztosítására, ami kulcsfontosságú az intelligens városfejlesztéséhez”

– így Amanda Nelson, aki szerint rendkívül biztató, hogy a magyar kormányzat az elsők között ismerte fel a mesterségesintelligencia-fejlesztések alapvető fontosságát, legyen szó elektronikus közigazgatásról vagy tudománypolitikáról.

„Megtisztelő, hogy részt vehetünk egy izgalmas gigabites jövő megteremtésében Magyarországon, ahol valósággá válnak az okos városok, okos vállalkozások, az okos otthonok, az okos egészségügy és az okos oktatás”

– összegezte a Vodafone küldetését a vezérigazgató.

Az Infotér 2018 Konferencián Hajzer Károly, a Belügyminisztérium informatikai helyettes államtitkára felszólalásában ennek kapcsán kiemelte, hogy „az elektronikus közigazgatási fejlesztéseknek köszönhetően, 2018-tól a gazdálkodó szervezeteknek kötelezően hivatalos elektronikus elérhetőséggel, Cégkapuval kell rendelkezniük, jelentős időt és költséget takarítva meg ezzel a kommunikáció során, mind a szervezetek, mind a hivatalok oldalán. A zökkenőmentes működés érdekében kimagasló biztonságú, korszerű infrastrukturális informatikai környezetet biztosítunk.

A Vodafone Magyarország 2018. szeptember 25-én Siófokon már bemutatta, mire képes az 5G. Az Esport Universum szervezésében a Vodafone budapesti székházában zajló HearthStone Magyar Kupa tartalmát a siófoki kihelyezett stúdióban valós időben vágták és kommentálták, az adás pedig ezt követően 5G tesztkapcsolaton keresztül került fel a világhálóra, ahol az érdeklődők a Twitch felületén, a Fusion TV csatornáján követhették az élő, HD minőségű videó streamet.

A Vodafone belépése a vezetékes szolgáltatások piacára

A Vodafone idén májusban vásárolta fel a Liberty Global összesen mintegy 18,4 milliárd euró cégértékű magyar, cseh, német és román leányvállalatait. A tranzakciót követően, a Vodafone-nak Magyarországon, a mobil piacon hozzávetőlegesen 25 százalék, a vezetékes szélessávú szolgáltatások piacán hozzávetőlegesen 24 százalék, a kereskedelmi televíziózás piacán pedig hozzávetőlegesen 19 százalék körüli részesedése lesz. A budapesti irodáiban és nemzetközi szolgáltató központjában 2600, miskolci ügyfélszolgálatán további 600 főt foglalkoztató cég az UPC Magyarország felvásárlásával a Vodafone Magyarország országos szinten a második olyan szolgáltatóvá válik, mely képes teljeskörű konvergens szolgáltatások, így a mobil mellett vezetékes telefon és internet, valamint televíziós szolgáltatás nyújtására, amennyiben az Európai Bizottság mint versenyhatóság engedélyezi az akvizíciót.

 

 

Médiapiac

Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről

A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

Közzétéve:

Juhász Imre alkotmánybíró, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:

„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”

Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi

– összegzett Juhász Imre.

A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2

A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.

Közzétéve:

Mandiner-archív

– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.

Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:

– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.

Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:

– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.

De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja

– mondta a hírigazgató.

Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.

Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is

– hangsúlyozta.

A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.

Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással

– árulta el.

A teljes interjú ITT olvasható.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia

Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.

Közzétéve:

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a a díjak átadóján, fotó: MTI/Purger Tamás

A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.

Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.

Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.

A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”

– jelentette ki.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.

„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:

a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.

Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.

Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.

„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”

– hangsúlyozta.

A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.

A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.

Az Év Operatőre Nagy András lett.

Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.

Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.

Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.

Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.

Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.

Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.

Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.

Tovább olvasom