Médiapiac
Az RTL vezére végzett a Médiaipari toplista élén
Egy évnyi szünet után ismét az RTL vezére végzett az élen a médiaipar ötven legbefolyásosabb vezetőjének a listáján, miközben a német hátterű televíziós csoport mellett a Magyar Telekom is jelentősen erősödött tavaly óta.
Tizenkettedik alkalommal készítette el a Marketing&Média kommunikációs szaklap a magyar médiaipar legbefolyásosabb embereinek top ötvenes rangsorát. Az eddigi listákon egy kivételével mindig RTL-es vezető végzett az első helyen, az egyetlen kivételt a tavalyi toplista jelentette, aminek élén az azóta elhunyt Andy Vajna végzett. Simon Krisztián, a Marketing&Média főszerkesztője a listát értékelve elmondta, hogy amíg 2008 és 2014 között sokszor szinte papírforma volt, hogy Dirk Gerkens, az RTL Klub akkori vezérigazgatója az első, azóta már nem ilyen egyértelmű a helyzet, Vidus Gabriellának nehezebb dolga van, mint elődjének. A főszerkesztő hozzátette, hogy az idén is többesélyes volt az első hely, benne volt a pakliban, hogy a zsűri szavazatai alapján a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) ötletgazdája, a Mediaworks Zrt. elnök-vezérigazgatója, Liszkay Gábor fut be az első helyre – írják.
A top tíz
- Vidus Gabriella – RTL Magyarország
- Liszkay Gábor – Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány
- Gulyás János – Wavemaker, MRSZ
- Vaszily Miklós – TV2 Csoport
- Rékasi Tibor – Magyar Telekom
- Kolosi Péter – RTL Magyarország
- Varga Zoltán – Central Médiacsoport
- Dr. Bayer József – Ringier Axel Springer
- Guttengéber Csaba – Atmedia
- Bíró Pál – Google Magyarország
A szakmai zsűri értékelése alapján a tavalyi második helyezés után Vidus Gabriella, az RTL Magyarország első számú vezetője idén ismét az első helyen végzett. A Top 50 eddigi első helyezettjei közül ő az egyetlen, aki nem első számú vezetőként is a lista élére került korábban – ez volt az emlékezetes 2015-ös év, amikor Dirk Gerkenst már leváltották az RTL-nél, de Vidus még kereskedelmi igazgató volt. Papírforma szerint az akkori ideiglenes vezérigazgatónak, Andreas Rudasnak kellett volna nyernie, de 2015 tavaszán a piac már biztosnak vette Vidus Gabriella kinevezését. A második helyen Liszkay Gábor, a KESMA ötletgazdája, a Mediaworks Zrt. elnök-vezérigazgatója végzett (tavaly 20.), míg a harmadik helyre Gulyás János, a Wavemaker ügyvezetője ért be. A tavaly még csak ötödik helyen álló szakember előrelépésében szerepet játszhatott, hogy immár a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetségének (MAKSZ) elnöki posztját is betölti. Simon Krisztián vele kapcsolatban kiemelte, hogy az eddigi tapasztalatok alapján a lista első három helyén jellemzően nem szoktak ügynökségi vezetők végezni, legutóbb erre a 2009-es Top 50-ben volt példa, amikor Simon Zsolt futott be a harmadik helyre, akkor még a Mediaedge:cia – a Wavemaker jogelődje – ügyvezetőjeként. Érdekes párhuzam, hogy ekkor Simon is MAKSZ-elnök volt.
Negyedik helyre Vaszily Miklós, a TV2 vezére került (tavaly 34.), míg ötödik helyen – új szereplőként – Rékasi Tibor a Magyar Telekomtól, hatodik helyen pedig Kolosi Péter végzett az RTL-től (tavaly 8.). A hetedik helyen ezúttal Varga Zoltán a Centrál Médiacsoporttól (tavaly 3.), míg a nyolcadikon Dr. Bayer József a Ringier Axel Springertől áll (tavaly 9.). A kilencedik helyre Guttengéber Csaba került az Atmediától (tavaly 25.), míg a lista tizedik helyére, a tavalyihoz képest egy helyet javítva Bíró Pál, a Google Magyarországtól ért be.
A Marketing&Média toplistáinak alakulását böngészve kiderül, hogy idén a Top 50 szereplőinek a negyede cserélődött ki. Simon Krisztián főszerkesztő ennek kapcsán kiemelte, hogy a magyar médiapiac változásait szemlélve az elmúlt hónapokban sokaknak lehetett az az érzése, hogy ennél jóval nagyobb átrendeződés is benne van a pakliban. Elég csak a TV2 Csoportnál még jelenleg is zajló változásokra, vagy a KESMA indulására gondolni. Utóbbi miatt esett ki a tavalyi szereplők közül Mészáros Lőrinc és Matolcsy Ádám, miután átadták médiapiaci érdekeltségeiket az alapítványnak. Az állami megbízásokat teljesítő kommunikációs ügynökségek piacán is koncentráció volt tapasztalható, hiszen ezt a területet már a Lounge csoport uralja. Ezen fejlemények miatt az idén megfordult az a trend, ami az elmúlt esztendőkben meghatározta a Top 50 összetételének a változását, mégpedig az, hogy egyre több politikához közeli szereplő bukkant fel a listán. A Marketing&Média első 50-es összeállításában még csak mutatóban voltak, majd a számuk az elmúlt két évben tíz fölé duzzadt, idén azonban nyolc-kilencre csökkent, a fent vázolt koncentráció miatt.
Eltűntek a listáról
A főszerkesztő szerint a politikához közeli szereplők felbukkanása mellett még látszik egy olyan trend, amit a Top 50 jól visszajelez a médiapiaci változásokból, ez pedig a főszerkesztők eltűnése, azaz a befolyásuk csökkenése. Hosszú éveken át, ha az élbolyt nem is veszélyeztették, de menetrendszerűen felkerült az 50-es listára néhány főszerkesztő. Ebből a szempontból 2011 volt a csúcsév, amikor hatan is bekerültek a legbefolyásosabbak közé. Ehhez képest az idei a második év, amikor egyetlen sincs a toplistán. Amennyiben alaposan megnézzük a névsort, akkor mindössze egyetlen tartalmi területet felügyelő embert láthatunk, méghozzá a 33. helyen Kotroczó Róbertet, az RTL Magyarország hírigazgatóját (tavaly 24.). Szintén a toplistáról kikopottak közé tartoznak a piackutató cégek vezetői. Éveken át többen is képviseltették magukat a Top 50-ben, olyannyira, hogy például 2010-ben a listán szereplők 10 százalékát adták, 2013 óta viszont egyetlen piackutató sem bukkant fel az 50-ben.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás