Médiapiac
Az ágyba és a wc-re is magunkkal visszük az iPad-et
Európai kutatást készített a Sanoma Media a táblagép használatáról. A sok hasonlóságon túl különbségek is vannak: pl. mi kattantunk rá leginkább az iPad2-re. Sőt, az oroszok mellett a magyarokra is igaz, hogy a többi vizsgált piachoz képest kétszer olyan arányban használják az Apple kütyüjét munkahelyi fő számítógépként.
Hat piac (Belgium, Hollandia, Finnország, Magyarország, Németország és Oroszország) adatai alapján úgy tűnik, hogy a táblagép birtoklásában és használatában számos közös elem fordul elő, de bizonyos területeken markánsak az eltérések. Összességében minden esetre az oroszok a legnagyobb iPad-rajongók, vannak olyan háztartások, ahol négy (!) is van. Abban ugyanakkor például a magyarok vezetnek, hogy nálunk vannak jelen legnagyobb arányban a második generációs iPad-ek: az összes Apple-tábla 58 százaléka.
A Sanoma-felmérésben szereplő országokban az iPad-ek kétharmadát (67%) a tulajdonos mellett más személyek is rendszeresen használják. E téren a legvalószínűbb “társbérlő” a házastárs, illetve az esetek több mint harmadában a gyerekek. Az iPad-et leginkább otthon használják, ezt követi második helyen a szabadság/utazás alatt történő használat, utóbbiban főleg a finnek jeleskednek.
Előzi az asztali számítógépet és a laptopot
Mára a felmérés szerint a laptopot és az asztali számítógépet megelőzve az iPad vált a leggyakrabban használt otthoni számítógéppé a vizsgált piacokon: a megkérdezettek 73 százaléka válaszolta, hogy laptopját vagy asztali gépét már kevesebbet használja, míg a megkérdezettek 38 százaléka mondta ugyanezt mobiltelefonjáról.
A munkahelyi használat tekintetében a laptop és az asztali gép még mindig vezető helyen áll, ám Oroszországban és Magyarországon a többi országhoz képest kétszer nagyobb arányban használják az iPad-et munkahelyi fő számítógépként.
Ágyban, evés közben, mellékhelyiségben
Az iPad-et leginkább este a nappaliban (83%) és reggel (70%) használják a megkérdezettek. Az üres órák eltöltésére, illetve az ágyban elalvás előtti használat aránya közel azonos (66 ill. 67%). Érdekes, hogy oroszok és a magyarok használják legtöbbet elalvás előtt az iPad-jüket. A válaszadók harmada a gépet még a wc-re is magával viszi, ez inkább a férfiakra jellemző. A munkába bejárás alatt pedig leginkább a finnek és az oroszok használják iPad-jüket.
Akár napi négy órát
A megkérdezettek mintegy kétharmada válaszolta azt, hogy egyre gyakrabban használja iPad-jét. Majdnem mindenki (94%) naponta többször is használja a táblagépét, és a válaszadók mintegy fele 0,5-2 órát tölt naponta a gép előtt. A vezető helyen e téren is az orosz, illetve mellettük német felhasználók állnak: ők napi több alkalommal összesen akár 4 órát is használják gépüket.
Többet játszanak a nők
Az iPad-et leginkább hírolvasásra, netezésre, webes keresésekre és levelezésre használják a válaszadók. A hírolvasás kivételével ezek mind alapfunkciók.
A második használati kategóriába a közösségi oldalak és fórumok látogatása, a játékok, magazinok, TV, videók és fotók nézegetése tartozik. Érdekes módon a nők többet játszanak, mint a férfiak.
A használati gyakoriság szerinti harmadik csoportba tartozik az online vásárlás, az ár-összehasonlítás és az internetes banki szolgáltatások használata.
Több mint hat fizetős alkalmazás
A válaszadók mintegy harmada több mint 50 alkalmazást töltött már le gépére. E tekintetben a vezető helyen a többieket messze megelőzve Németország (54%) és Magyarország (41%) áll. Általánosságban elmondható viszont, hogy a nők kevesebb alkalmazást töltenek le, mint a férfiak. Ezzel együtt a válaszadók több mint fele már legalább hat fizetős alkalmazást töltött le.
Milyen az európai iPad-használó?
A válaszadók 80 százaléka férfi és 20 százaléka nő volt. A két nem között gyakorlatilag nincs különbség az iPad használatával és az azzal történő munkával kapcsolatos tapasztalatok terén. A válaszadók átlagéletkora 39 év volt. Az átlagos iPad használó rendszerint felsőfokú végzettséggel, egyetemi diplomával rendelkezik. Ez az arány Oroszországban a legmagasabb (89%). A megkérdezett háztartások több mint kétharmadában ez igaz volt a házas vagy együtt élő, gyermekes illetve gyermektelen párokra is. A válaszadók mintegy 60 százaléka vallotta magát átlag feletti – akár az átlagot többszörösen is meghaladó – jövedelműnek.
A kapcsolódó infografika elérhető alább csatolt dokumentumként!
A kutatásról
2011. június elejétől augusztus elejéig a Sanoma Media online felmérés keretében vizsgálta az iPad használati szokásokat azokon Hollandiában, Finnországban, Oroszországban, Magyarországon, Belgiumban és Németországban. A Sanoma Media alkalmazásaiban elhelyezett bannerek útján összesen 3 673 felhasználó osztotta meg véleményét és tapasztalatait az iPad használatával kapcsolatban.
Médiapiac
A Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás – bár néha olyannak tűnik
Így használd a közösségi médiás profilodat – II. rész: Sokkal többet szabad annak, aki kritizál vagy parodizál.
Sokan sok mindent közzétesznek a közösségi médiában, ám a megjelenő tartalmakat nem mindig lehet szabadon elvinni, átvenni. A Facebook és a többi információs közösségi médiafelület tehát nem olyan, mint az utcai lomtalanítás, onnan nem lehet mindent hazavinni, ami csak tetszik. Bizonyos esetekben azonban mégis. Hogy mikor, arról a médiahatóság adott útmutatást.
Mind többször hallani, hogy a közösségi média egyre inkább az álhírek, a hitvány információk és performanszok gyűjtőhelyévé silányul. Ennek ellentmond, hogy megannyi olyan tartalom lelhető fel a különféle platformokon, amelyeket utóbb – bármilyen céllal – idéznénk. De milyen szabályok kötik azt, aki részben vagy egészben átvenné mások bejegyzését? A kérdést a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakemberének, Fáczán Gábornak tette fel a Médiapiac.com.
Előnyben a humorista
A szervezet Online Platformok Főosztályának vezetője azzal kezdte: attól függ, milyen minőségű tartalomról van szó. Ha szerzői alkotásról, vagyis például zenéről, videóról, irodalmi műről, úgy a szerzői jog szabályai alapján feltételezni lehetne, hogy minden esetben engedélyt kellene kérni az eredeti alkotás szerzőjétől, hogy posztolni lehessen a tartalmakat. – Ugyanakkor – mutatott rá a főosztályvezető – akadnak bizonyos kivételek.
A felhasználók mások posztjait engedély nélkül is felhasználhatják, ha kritikát fogalmaznának meg azzal kapcsolatban, ha paródiát készítenének, de akkor is, ha véleményüket fejeznék ki vagy tudósítanak, beszámolnak róla. A kutatás is olyan eset lehet, amikor nem kell beszerezni a bejegyzés eredeti szerzőjének engedélyét.
A főosztályvezető megemlítette, a kérdés kapcsán maga a Facebook is ad iránymutatást arról, miként érhető el, hogy a felhasználó által közzétett tartalom ne sértsen szerzői jogot. Eszerint attól, hogy egy tartalmat megvásárolt az adott felhasználó, vagy az interneten talált egy képet, amit posztolni szeretne, még megsértheti a szerzői jogot. A platform ezért azt tanácsolja, hogy védett tartalom megosztása előtt általában véve tanácsos írásos engedélyt kérni a szerzőtől. – Egy ismert sportolóról készült kép közzététele előtt érdemes tájékozódni, hogy az adott felvétel élvez-e szerzői jogi védelmet. Ha igen, engedélyt kell kérni a fotó eredeti posztolójától – húzta alá Fáczán Gábor.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett, sokan idejük igen jelentős részét töltik ezen a felületen. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, fénykép.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Átadták a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat díjait
A 42. Magyar Sajtófotó Pályázat MÚOSZ Nagydíját Mohos Márton, az André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes vehette át csütörtökön Budapesten, a pályázat képeiből rendezett kiállítás díjátadóval egybekötött megnyitóján.
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Nagydíját Mohos Márton (24.hu) Fokozódó nyomás a magyar-szerb határon című sorozatával nyerte el, a legjobb emberközpontú dokumentarista fotográfiáért járó André Kertész Nagydíjat pedig Erdős Dénes (The Associated Press) A lakhatás alapjog című sorozata érdemelte ki. A fotóriporteri életműdíjat Balogh László vehette át.
A kiállítást Karikó Katalin nyitotta meg. A Nobel-díjas kutatóbiológus fontosnak nevezte a fotóriporterek munkáját és a képeket, amelyek üzenetet hordoznak. Karikó Katalin szerint a fotózás és a tudományos kutatás abban hasonlít egymásra, hogy az emberek látják az eredményeket, de nem tudják megnevezni, hogy azt ki hozta létre, kinek a munkája áll mögötte.
Karikó Katalin felidézte, hogy az általános iskola ötödik osztályában a fotószakkör tagja volt, képeket hívtak elő, fixáltak, szárítottak, a tanár fényképezőgépével készítettek fotókat. Nyolcadikos korában az országos élővilág versenyen harmadik helyezést ért el és jutalmul egy Smena fényképezőgépet kapott, amellyel a családról, az iskoláról és a barátokról készített képeket. Ezt a gépet később a Szegedi Tudományegyetemnek ajándékozta – tette hozzá.
Karikó Katalin a megnyitón megkapta Koszticsák Szilárdnak, az MTI/MTVA fotóripoterének fotóját, amely a Nobel-díj átadása előtti napon készült róla és Krausz Ferenc fizikusról a svédországi magyar nagykövetségen.
Kőrösi Orsolya, a 42. Magyar Sajtófotó Kiállításnak helyet adó Capa Központ ügyvezető igazgatója emlékeztetett arra, hogy tavaly ünnepelte fennállása 10. évfordulóját a fotográfiai központ, és az alkalomból megnyílt a Robert Capa munkásságát bemutató állandó kiállítás is. Az első emelet termeit is felújították, így a sajtófotó-kiállítás is megszépült környezetben várja a látogatókat – mondta.
Kitért arra is, hogy jövő szerdán Burger Barna-emlékkiállítás nyílik a Természettudományi Múzeumban a 2017-ben elhunyt fotóriporter Kék vándor című könyvéből.
A Magyar Sajtófotó Pályázatra ebben az évben 250 fotográfus 2470 pályaművel, összesen 6801 képpel nevezett – hangsúlyozta Bánkuti András, a MÚOSZ Fotóriporterek Szakosztályának elnöke, hozzátéve: Az év fotói 2023 című évkönyv a kiállítás megnyitójával egy időben jelenik meg.
Bánkuti András átadta a sajtóban dolgozó fotóriporterek teljesítményét, életművét elismerő Arany Kamera-díjakat is, amelyet minden évben hárman kapnak meg. Idén Balázs Attila fotóriporter (MTI/MTVA), Révész Tamás fotóművész, fotóriporter és Szlukovényi Tamás fotóriporter, kurátor, a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat zsűrijének elnöke kapta meg az elismerést.
A csütörtöki eseményen átadták a sajtófotó pályázat tizennégy kategóriájának első három díját és számos különdíjat is, amelyeknek nyerteseit már februárban nyilvánosságra hozták.
A Magyar Sajtófotó kiállítás június 2-ig tart nyitva a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban.
Borítókép: A díjazottak a 42. Magyar Sajtófotó Pályázat eredményeit ismertető sajtótájékoztatón a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) székházában 2024. február 15-én
Médiapiac
VIP különkiadással indul a Zsákbamacska április 27-én
Új műsorvezető párokkal és új játékokkal tér vissza a TV2 képernyőjére a Zsákbamacska. A második évadban Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó garantálják a jó hangulatot.
Április 27-én szombaton VIP adással indul a Zsákbamacska második évada a TV2-n. Az évtizedek után tavaly visszatért műsor sikerét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a 2023-as év legnézettebb műsora volt a tavaly március 12-én adásba került Zsákbamacska nyitóepizódja mindhárom kiemelt korcsoportban (A18-59, A18-49, A4+).
A teljes lakosság körében ez 1,3 milliós átlag nézettséget (AMR) jelentett.
A mostani különkiadásban Demcsák Zsuzsa, Stohl András, Sydney van den Bosch, Ördög Nóra, Krausz Gábor, Lékai-Kiss Ramóna, Gáspár Győző és Gáspár Bea, valamint Tilla és a Kincsvadászokból ismert műtárgykereskedő, dr. Katona Szandra játszanak majd, és az első évadhoz hasonlóan jelmezben érkeznek. A fergeteges hangulatú adásban nem csak alkudozás lesz, hanem zrikálás is rendesen, még egy pofon is elcsattan a sztárok között – derül ki a TV2 közleményéből.
A megújult game-show április 29-én folytatódik minden hétköznap este, ezúttal is közel 60 féle játékot próbálhatnak ki a szereplők. A régi jól beváltak mellett olyan látványos és izgalmas próbatételek is lesznek, mint például az óriás társasjáték, ahol a játékos maga a bábu, aki lépked a pályán, de lesz pénzlapátolás bekötött szemmel, és egy különleges golyóderbi, ahol minden a száguldó golyókon múlik, na meg a szerencsén.
Szente Vajk és T. Danny, valamint Marics Peti és Pető Brúnó folyamatosan hozzák a buli hangulatot, de nemcsak ők, hanem a játékosok is, hiszen énekes, táncos performanszokból ezúttal sem lesz hiány. Ahogy értékes nyereményekből sem: több autó is gazdára talál az új évadban, de egyéb értékes tárgynyereményekkel és akár milliós pénznyereménnyel is hazatérhetnek a szerencsések.
A műsorvezetőket most is egy-egy hölgy segíti a vetélkedőben: Kárpáti Rebeka és Stana Alexandra.