Médiapiac
Az agyunk minőségi lapokat venne
Különleges, a médiapiacot és a marketingszakmát egyaránt meglepő kutatás látott napvilágot a közelmúltban. Az agy reakcióit vizsgáló elemzés szerint nagyon nem mindegy, hogy a márkák milyen környezetben jelennek meg: az elménk jobban díjazza a nyomtatott sajtó minőségi tartalmait, mint a közösségi médiát.
A brit kereskedelmi és marketingtestület, a Newsworks, illet ve a minőségi tartalom-előállítókat tömörítő Association for Online Publishing (AOP) legújabb tanulmánya megállapítja, hogy a szavak és a részletek feldolgozásáért felelős bal oldali agyfélteke 42 százalékkal hatékonyabban rögzíti az információkat, ha az olvasók prémium szerkesztőségi oldalakon látják a hirdetéseket, mint ha közösségi oldalakon találkoznak velük.
Bár a jobb oldali agyféltekében az úgynevezett memóriakódolás – a feldolgozás emocionális és globális aspektusa – mind a prémium oldalak, mind pedig a közösségi média esetében stabil, a kutatás azt is kimutatta, hogy a prémium oldalakon megjelenő hirdetések 9 százalékkal itt is erősebb válaszreakciókat generálnak.
Természetesen mindkét agyfélteke esetében a minőségi oldalak közül elsősorban a szerkesztett és ezen belül a nyomtatott sajtó tartalmai viszik a prímet. A Neuro-Insight nevű, idegtudományi kutatásokkal foglalkozó cég által készített elemzés azt vizsgálta, miért és hogyan működik a szerkesztőségi médiatartalmak esetében a minőségi kontextus. A vizsgálatok során az agy hirdetésekre adott válaszainak pszichológiai hatásaira fókuszáltak. Így a kutatás során azt mérték, hogy az agyban milyen válaszok születnek, ha ugyanaz a hirdetés másfajta környezetben jelenik meg.
 |
Utazás a koponyák körül
Ennek megfelelően az idegtudományi kutatók a következő agyi területek „viselkedését” vették górcső alá:
- Hosszú távú memória működése – A döntéshozatallal és a vásárlási szándékkal korreláló memóriakódolás kulcsfontosságú. Mind a bal agyfélteke (részletek és nyelv), mind a jobb agyfélteke (a feldolgozás globális aspektusai) esetében végeztek méréseket.
- Elkötelezettség – Az az indikátor, ami megmutatja, hogy az emberek mennyire vonódnak be. Általában a személyes relevanciával bíró anyagok váltják ki.
- Érzelmi intenzitás – Azt mutatja, hogy a begyűjtött tapasztalatok és információk milyen erős érzelmi hatásokat képesek kiváltani.
Az eredmények még a kutatókat is meglepték. Az adatok szerint mind a bal, mind a jobb oldali agyfélteke esetében elmondható, hogy a prémium szövegkörnyezetben megjelenő hirdetéseket hosszabb ideig nézik (+17 százalék). Sőt, ezek a reklámok 29 százalékkal nagyobb arányú elköteleződést és memóriakódolást eredményeznek, mint a közösségi médiában – például a Facebookon és a YouTube-on – megjelenő hirdetések. Következésképpen a minőségi szövegkörnyezetben látott hirdetések erősebb és kifejezetten pozitív emocionális választ eredményeznek.
A közösségi médiáról már jó ideje azt tartják, hogy képes közvetlenül, intenzíven és rendkívül gyorsan megragadni a felhasználók figyelmét. Úgy fest, a Neuro-Insight kutatása révén egy újabb dologról derült ki, hogy csupán városi legenda, nem sok valóságalapja van. A vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy távolról sem hoz létre olyan mértékű elköteleződést, és nem „égeti be” a márkát úgy a memóriánkba, mint azt feltételezték róla, amire viszont a prémium szövegkörnyezet igenis képes.
Amikor a netes böngészés során előkerülő hirdetéseket vizsgálták, a kutatók azt tapasztalták, hogy a szörfözéshez képest még a közösségi média is jobban teljesít – nem beszélve a prémium szövegkörnyezetről. Nem lényegtelen tehát, hogy milyen a hirdetések környezete: önmagában a social media nem garancia, nagyon fontos a posztolt szerkesztőségi tartalom milyensége is. A kettő kombinációja viszont már jó megoldás: felerősítik egymás és az elhelyezett reklám hatását.
A közösségi média holisztikus, vizuális és teljes brandimpressziót nyújt, a prémium kontextus pedig gazdagabb asszociációt eredményez, és szemé lyes kötödést alakít ki a márkához, ami összességében jobb me mória kódolást eredményez.
– jegyezte meg az elemzéssel kapcsolatban az AOP insightvezetője, Anthony Jones.
Mélyre ástak
Ahhoz, hogy a kutatás jelentőségét értékelhessük, tudni kell, hogy a hagyományos megközelítés eddig nem nagyon számolt azzal, hogy a különböző médiatípusok teremtette atmoszféra milyen hatást vált ki. A szakemberek hajlamosak voltak figyelmen kívül hagyni, hogy milyen környezet segíti elő jobban az üzenet befogadását.
 |
A Newsworks és az AOP által megrendelt kutatás viszont a steady-state topography (SST) módszert alkalmazta, amely másodpercről másodpercre méri az agy elektromos aktivitását, hogy tájékoztatást adjon a hirdetések által kiváltott kognitív funkciókról. A vizsgálatba egyébként 139 alanyt vontak be a 18–60 évesek köréből, lefedve ezáltal szinte a teljes társadalmat, a médiafogyasztók széles spektrumát. A kutatás tehát reprezentatívnak tekinthető.
A Neuro-Insight szakemberei egyébként háromlépcsős megközelítést alkalmaztak a vizsgálat során. Az alanyok először asztali gépen vagy mobilon szörföltek, közben találkoztak különféle márkák hirdetéseivel. Majd megnézték azt is, hogyan reagálnak, ha ugyanazt a hirdetést különböző szövegkörnyezetben látják: mi van akkor, ha a közösségi médiában, és mi történik abban az esetben, ha minőségi, szerkesztőség által előállított tartalom mellett találkoznak a reklámmal.
Ezt követően a kutatásba bevont személyeknek különféle oldalakat kínáltak fel, amelyek közül ők választhatták ki azokat, amelyeket általában nézni, olvasni szoktak, méghozzá azon az eszközön, amin keresztül jellemzően követik e tartalmakat. Végül a minőségi tartalmakat kínáló oldalon és a közösségi médián keresztül útifilmeket vetítettek nekik. A kísérlet során mérték a résztvevők agyi válaszait, valamint videóra vették a viselkedésüket. Mindez lehetővé tette a NeuroInsight kutatói számára, hogy az agyi reakciókat minden pillanatban rögzítsék. Az analízis során a különböző környezetben megjelenő hirdetésekre adott válaszok átlagos szintjét vették alapul – így jutottak ezekre a meglepő eredményekre.
A Newsworks elnök-vezerigazgatója, Vanessa Clifford a következőket mondta a kutatásról:
 |
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció