Van, amiben csak kullogunk a tengerentúliak után. De vajon miben járunk még náluk is előrébb?

Míg az amerikaiak a tévében nézik a híreket, mi magyarok a netről tájékozódunk inkább. A tartalomfogyasztási szokásokat illetően jó pár tekintetben felvesszük a versenyt a világhatalommal – derül ki egy friss kutatásból, amelyet egy magyar cég végzett az Egyesült Államokban és itthon. Cikkünkből kiderül, hogy mi az, amiben még az amerikaiaknál is előrébb járunk.

A kutatást a november eleji amerikai elnökválasztás miatt végezte el a legnagyobb hazai marketingkommunikációs cégcsoport, a Lounge Group, így a kérdések elsősorban az amerikai és magyar emberek tájékozódására és tartalomfogyasztására vonatkoztak.

Az első és legfontosabb tanulság, hogy bár a digitalizáció egyre inkább elmossa a határokat,

az óceán két oldalán nagyon eltérően fogyasztjuk a médiát. Van, amiben csak kullogunk az amerikaiak után, de van, amiben előzünk.

Lássuk, hogy állunk a különversenyben!

Sokatmondó adat, hogy az amerikaiak többsége, több mint fele a televíziót tekinti elsődleges hírforrásnak. Az országos csatornák, a helyi csatornák és a kábelcsatornák állnak a dobogó egyes fokain, a tengerentúlon minden más tömegtájékoztatási forma, mint a rádió, újságok, internet, csak ezek után következik. „Nálunk ez az arány jóval alacsonyabb, jelenleg az emberek harmada szerzi be elsősorban a televízióból a napi információt. A 18+ szavazóképes magyar lakosság általános médiafogyasztási szokásaiban szinte azonos az internetfogyasztás és a televíziófogyasztás mértéke, azonban kifejezetten hírforrásként már legnagyobb arányban az internetes híroldalakat fogyasztják – vetette össze a hazai állapotokkal Hidvégi Krisztina, a Lounge Group médiaiagazgatója.

Pedig tévénézésben felvesszük a versenyt az Egyesült Államok polgáraival. A statisztikai adatok szerint mi is a világ élbolyában vagyunk a napi négy és fél óra képernyőbámulással, akárcsak az amerikaiak. Amíg azonban a tengerentúlon tájékozódásra, addig nálunk leginkább kikapcsolódásra használjuk a tévét. Nem véletlen, hogy nálunk a képernyőidőn nagyjából felében szórakoztató programok futnak a családi készülékeken, vagyis szappanoperák, sorozatok és animációs filmek.

41-11 az állás a javunkra, amikor azt nézzük, száz emberből hányan tájékozódnak elsősorban internetes híroldalokról. Az okot aránylag könnyű megtalálni: az átlag magyar napi 3,2 órát lóg a neten. A harminc év alattiak ennél is többet, napi 4 órát. A leggyakoribb tevékenység pedig messzemenően az olvasgatás, böngészés, ezzel ugyanis a felhasználók kilenctizede üti el alkalomadtán a netidőt.

A magyarok tehát jóval több gondot fordítanak arra, hogy online felületről szedjék össze az információt és szélesebb körben tájékozódjanak.

Ami a közösségi média használatát illeti, az amerikaiak az Instagramot, a Snapchatet, a LinkedInt és pláne a Twittert lakosságarányosan többen használják, mint nálunk, jelentsen ez akár jót, akár rosszat. Utóbbin például minden negyedik USA-lakó ott van, míg nálunk minden tizennegyedik. De hogy miben vagyunk mégis jóval előrébb, mint az amerikaiak?

A Facebook használatában!

Bármerre indulunk is Magyarországon, száz emberből 86 megtalálható a legnagyobb közösségi oldalon. Az USA-ban sem kell nagyítóval keresni Zuckerberg oldalának felhasználóit, de ott csak hetven hasonszőrűt találni száz tetszőleges lakosból. Ami pedig a tartalmat illeti, nos, ha már elnökválasztás, a magyarok kétharmada bizony szokott közéleti tartalmakat is megosztani vagy kommentelni a közösségi médiában. Például Trumpról is, akit a magyarok többsége újra befutónak vár a novemberi elnökválasztáson, derült ki a Lounge Group kutatásából.

Az Egyesült Államokban szeptemberben 2000 fő bevonásával zajló felmérést a Lounge Group megbízásából a Cygnal LLC végezte. A magyar társkutatást 500 fő online megkérdezésével a Századvég Alapítvány végezte október elején, a minta összetétele kor, nem, településtípus alapján reprezentatív a magyar lakosságra. További adatok forrása: NMHH, Nielsen.com és statista.com.

Bortóképünk illusztráció, forrás: Pixabay