Médiapiac
Az internet hatása a gyermekekre és fiatalokra
A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) október 19-én negyedik alkalommal rendezte meg az Európai Unió „Safer Internet Program” (SIP) keretében nemzetközi konferenciáját.
A rendezvényen a gyermekek és fiatalok online biztonságával kapcsolatos kérdésekről, kiemelten a szextingről, a pedofíliáról és a gyűlöletbeszédről, a magánélet védelméről, a családnak, az iskolának, a médiának a tudatosításban betöltött szerepéről, új online trendekről és a közösségi média szerepéről hangzottak el előadások.
A témák aktualitását mutatja, hogy több mint 250-en hallgatták az előadásokat: egyetemi oktatók, hallgatók, szakemberek az oktatás, a média, a kormányzat, az ipar és a civil szféra területéről. A nap folyamán huszonkét előadás hangzott el, négy előadó érkezett külföldről (Lengyelország, Románia, Egyesült Királyság). A konferencia online követhető volt a www.gyermekmento.hu és a www.saferinternet.hu honlapokon, ahonnan hamarosan letölthető lesz az összes videó.
A teltházas konferenciát dr. Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat elnöke nyitotta meg, aki kiemelte, hogy idén azért választották ezeket a témákat, mert fontosnak tartották felhívni mind a gyerek, mind a felnőtt felhasználók figyelmét, hogy mennyire oda kell figyelni, hogy milyen tartalmakat osztanak meg magukról és másokról, hisz a világhálón mindig akadnak, akik visszaélhetnek ezekkel az adatokkal. Véleménye szerint szükség van legalább 20-30 évre ahhoz, hogy az akkor szülőkké váló generációnak teljesen természetes legyen a közösségi médiahasználat, akár azok buktatóinak felismerésével együtt. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat konferenciája ebben a megismerési folyamatban hivatott segíteni, a témákat jól ismerő szakemberek előadásaival.
Dr. Gyurkó Szilvi, a Hintalovon Alapítvány kuratóriumi elnöke és a Terre des hommes Magyarország tanácsadója előadásában elmondta, hogy az internetes pornóval az X, Y, Z generáció tagjai már gyermekkorukban jó eséllyel találkoznak. Európai adatok szerint a 7-10 éves korosztály 3. leggyakoribb keresőszava a ’pornó’, azonban gyerekek ezen felül kéretlen tartalomként is „belefutnak” explicit szexuális tartalmakba. Mindennek a hatása a testképre, az énképre, az önkifejezésre és a szexualitásra egyértelműen negatív. Ezt megelőzendő, az előadás az online szexedukáció fontosságát emelte ki, valamint a neten elérhető biztonságos, szexualitással összefüggő tartalmak iránti igényt.
Dr. Aczél Petra, a Budapesti Corvinus Egyetem Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézetének igazgatója ’Gyűlölök és szeretek – szélsőséges online érzelmek’ című előadásában arról beszélt, hogy a digitális közelség egyik jellemzője a szélsőségesség: az intenzív, felnagyított érzelmek kommunikációja. A személyiséget az online térben a személyesség helyettesíti, hozza létre. A személyesség pedig sodró, végletes érzelmekkel körvonalazható legjobban az információs zajban. Gyorsabban szeretünk, azonnal gyűlölünk. Kérdés, hova vezet az érzelmek extrémizmusa, a stílus radikalizálódása – ez fontos kihívása lesz a 3.0 világának.
Sterner Zoltán, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat biztonságosinternet-oktatója ’Bosszúpornó, megalázás és megfélemlítés az interneten’ című előadásában kitért arra, hogy a bosszúpornó szexuális jellegű tartalom, melyet nyilvánosan megosztanak online felületeken az egyén hozzájárulása nélkül, azzal a szándékkal, hogy megszégyenítsék vagy zavarba hozzák az illetőt. Az utóbbi években „divattá” vált az intim fotók és videók bosszúból történő közzététele a világhálón. Nem meglepő adat, hogy az áldozatok 90 százaléka nő. Előfordul, hogy az áldozat teljesen megváltoztatni kényszerül az addigi életét, hogy minimalizálja a bosszúpornó hatásait. Munkahelyet vált, kimarad az iskolából, elköltözik, rejtőzködik stb., hogy elkerülje a további szexuális zaklatást. A legnagyobb informatikai cégek saját kezükbe vették a probléma megoldását. A két keresőóriást (Google és Bing) működtető vállalatok, a Google és a Microsoft, valamint a legnagyobb közösségi hálózatokat üzemeltető cégek, a Facebook és a Twitter, ígéretet tettek a bosszúpornó elleni küzdelemre. Magyarországon az ilyen típusú bűncselekményeknek nincs önálló büntetőjogi minősítése és konkrét statisztika sem áll rendelkezésre. Az előadás végén Sterner Zoltán azt javasolta, hogy amennyiben egy párkapcsolat nem bírja ki az idő próbáját, és a partnerek szakítanak, érdemes eltüntetni minden olyan képet és videót, amely később kellemetlenül érintheti magát a felhasználót.
A konferencia egyik utolsó előadójaként Csekeő Borbála, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője a ’Szexting tizenéves korban – Miért népszerű, mik a veszélyei és mi a felnőttek felelőssége a témában’ című előadásában kitért arra, hogy a tizenévesek közösségi életének egyre nagyobb szelete zajlik az online térben. Az elmúlt évtizedben az internetes felületek jelentősen megváltoztatták mindazt, amit ismerkedésről, önkifejezésről, kapcsolatokról és intimitásról gondolunk. Akárcsak az online ismerkedés, az erotikus tartalmú képek, üzenetek küldése-fogadása is a fiatal generációk életének részévé vált. Előadásában kitért arra, hogy a szexting jelensége hogyan függ össze a serdülőkor normatív krízisével, az identitás alakulásával, a változó testképpel. Leginkább ezen keresztül lehet megérteni a tizenévesek motivációit, és megtalálni azokat az utakat, ahol a felnőttek tehetnek a szextinggel összefüggő veszélyek megelőzésért és a már elszenvedett rossz élmények kezeléséért.
A konferencián a digitális esélyegyenlőség és az internetbiztonság megteremtése érdekében tervezett közös fellépésről szóló együttműködési megállapodást írt alá a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat és a Vodafone Magyarország Alapítvány. Az együttműködésnek köszönhetően a 2015 decemberében elindított Vodafone Digitális Iskola Program folytatásaként néhány napon belül megkezdődik mintegy 6500 gyermek internetbiztonsági oktatása országszerte. A Vodafone Digitális Iskola Program a hátrányos helyzetű fiatalok digitális ismereteinek fejlesztése és a magyarországi oktatás digitális átalakításának ösztönzése érdekében jött létre, és az indulás óta eltelt alig 10 hónap során a Vodafone 1300 Vodafone Tab SpeedLTE táblagépet adományozott a résztvevő 25 iskolának, díjmentesen biztosítja az oktatási célú használathoz szükséges havi 3 GB adatforgalmi keretet, és közel 700 pedagógust részesített internetbiztonsági oktatásban.
„A mai napon aláírt együttműködés egy közös gondolkodás eredményeként az ország egész területén, hátrányos helyzetű térségekben működő iskolákhoz juttatja el a XXI. század online ismereteit a digitális esélyegyenlőség jegyében. Öröm számunkra, hogy csatlakozhatunk ehhez a programhoz, amelynek első lépcsőjeként az általunk évente oktatott 30 000 diákon túl, további 6500 diákhoz jutnak el a biztonságos internetezés legfontosabb ismeretei” – mondta el dr. Edvi Péter.
A konferencia a Safer Internet Program keretében valósult meg. A projekt célja az Európai Unió által közvetített értékrenddel összhangban, az internet és az új online technológiák használatának – különösen a gyermekek számára való – biztonságosabbá tétele, a jogellenes, valamint a felhasználó által nem igényelt tartalom elleni küzdelem hatékonyságának biztosítása.
A konferencia az Európai Kiberbiztonsági Hónap kampány programsorozatába illeszkedik.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én