Médiapiac
Az okostelefonok hatása a hírfogyasztásra
A kétezres évek első évtizede különböző típusú, interneteléréssel rendelkező eszközök térhódítását hozta magával. Manapság már elcsépeltnek tűnik az a kijelentés, mely szerint az infokommunikációs csatornákat tekintve a nyomtatott sajtó szerepe egyre inkább visszaszorul. A print médiumok szerepét több platform is megpróbálja átvenni, amelyek közül az egyik legesélyesebb eszköz a kis helyen elférő, mindig nálunk lévő okostelefon.
Magyarországon a legfrissebb hírek szerint az okostelefonok penetrációja 22 százalék. A jövőben a penetráció nagymértékű növekedésére számíthatunk, hiszen a legtöbb új mobiltelefon rendelkezik azokkal a jellemzőkkel, amelynek következtében a mobiltelefonok már nemcsak telefonálásra és SMS-ek küldésére használhatóak, hanem egyéb kommunikációs tevékenységek is elvégezhetőek segítségükkel. A kilencvenes években a mobiltelefonok megjelenése nagy hatással volt az életünkre, az okostelefonok pedig még ennél is nagyobb változást eredményezhetnek. Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. kutatása arra a kérdésre kereste a választ, hogy az okostelefonok milyen befolyással bírnak az emberek életére, különös tekintettel a hírfogyasztásra.
Többször kevesebbet
A mindig kéznél lévő okostelefonnal a tulajdonosok egyre többször csatlakoznak a világhálóhoz, ahol – a laptopon, valamint az asztali PC-n történő internetezéssel összehasonlítva – egy-egy látogatás alkalmával kevesebb időt töltenek. A több csatlakozás következtében a vizsgált csoport 15-19 százaléka mégis úgy érzi, hogy növekedett a különböző internetes tevékenységekre szánt idő.
Az interneteléréssel rendelkező okostelefonok új teret nyitottak a hírfogyasztásnak. Az eszköz mobilitásának köszönhetően a friss híreket bárhol, bármikor elolvashatjuk; az interneten pedig már böngésznünk sem kell a hírek után, hiszen a különböző hírportálokhoz és lapokhoz kapcsolódó applikációk egyre inkább a hírek elsődleges beszállítóivá válnak.
Az okostelefonnal rendelkező 18-49 évesek 14 százaléka úgy érzi, hogy az eszköz birtoklása óta több időt szán internetes újságok, blogok olvasására. Az interneten megtalálható digitális hírforrások könnyen és gyorsan elérhetőek a mobilon keresztül, a legtöbb hír ráadásul ingyen áll az olvasók rendelkezésére – mindezen tényezők jelentősen hozzájárulnak az okostelefonon történő médiafogyasztás növekedéséhez.
Átalakulóban lévő hírfogyasztás
Az interneteléréssel rendelkező eszközök elterjedésével a print média egyre inkább visszaszorul. A digitális hírforrások népszerűségét fokozza, hogy azokhoz plusz funkciók is tartozhatnak: keresés, hírarchívum, képek, videók, megosztás, „lájkolás” – mindezek olyan extrák, amelyekkel az offline lapok nem tudnak versenyezni.
A különböző platformok közül az okostelefon nagyban befolyásolja a print média háttérbe szorulását: az okostelefonnal rendelkezők 18%-a érzi úgy, hogy kevesebb időt töltenek a nyomtatott napilapok, valamint nyomtatott hetilapok olvasásával, 14% pedig úgy véli, hogy a nyomtatott magazinok és havilapok olvasására szánt idejük is csökkent.
 |
A táblagépek elterjedése még nagyobb mértékű visszaszorulást eredményezhet a jövőben, hiszen az eszköz a mobilitáson túl – elsősorban a nagyobb méretű kijelző miatt – élvezetesebb olvasást is nyújt a felhasználónak.
Az egyes platformokon nagy valószínűséggel különböző típusú híreket olvasnak majd a felhasználók: az okostelefon mobilitásban legyőzhetetlen, azonban kijelzőjének méretéből adódóan csak korlátozottan alkalmas részletesebb elemzések, hosszabb cikkek olvasására. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a felhasználók telefonon keresztül inkább a rövidebb híreket fogyasztják majd, szemben a táblagépekkel és a nagyobb méretű kijelzővel rendelkező eszközökkel, amelyeken már hosszabb terjedelmű írásokat is élvezhetően lehet olvasni.
A 18-49 éves, okostelefonnal rendelkező lakosság egyre inkább az online információforrások felé fordul, mert inkább azok tudnak megfelelni az elvárásaiknak. Kérdés, hogy mindez hová vezet: megszűnnek a nyomtatott lapok és teljes egészében átadják helyüket a különböző platformokra optimalizált digitális kiadványoknak? Tud esetleg egymás mellett élni a nyomtatott és a digitális hírforrás? Sikerül talán a jövőben visszahódítani a nyomtatott sajtótermékeknek az olvasóikat?
Merre tovább?
A különböző, internetezésre használható eszközök-, valamint a mobilinternet penetráció növekedése nagy valószínűséggel negatív hatással lesz a print médiumok olvasottságára, a digitális lapok azonban nem fogják egyhamar átvenni a nyomtatott sajtó szerepét. Az interneten elérhető tartalmak iránt egyre nagyobb igény mutatkozik, ez pedig azt vonja maga után, hogy a digitális sajtótermékek a jövőben kiegészítői lesznek a nyomtatott lapoknak.
A lapkiadóknak érdemes ezt szem előtt tartaniuk, hiszen az internetes híreket fogyasztók szegmense olyan fizetőképes csoport, amely a digitális tartalmakra hajlandó pénzt is áldozni. A kérdés az, hogy mely platformra érdemes leginkább szolgáltatásokat kínálni. Jelen pillanatban még nem tudható, hogy a különböző platformok versenyéből ki kerül ki győztesen, azaz mely eszköz tudja majd részben átvenni a print médiumok szerepét. A kiadóknak egyelőre érdemes minél több platformon jelen lenni, mert amelyik lapkiadó a kevésbé elterjedt platformot célozza meg, az jelentős mértékű hátrányba kerül a fogyasztókért vívott harcban.
A nyomtatott sajtótermékekhez képest a digitális tartalomért a nagy többség kisebb összeget fizetne ugyan, azonban a kiadóknak mégis bevételt jelenthet, ha sikerül lapjaik digitális változataival elérniük az internetes hírforrásokat preferálókat. Érdemes tehát pénzt áldozni a lapok digitalizálásába, mert a jövőben növekedni fog azok száma, akik a nyomtatott sajtótermékek helyett az interneten, különböző eszközökön keresztül olvassák majd kedvenc lapjaikat.
Az interneten könnyebben lesz „hűtlen” a fogyasztó, ezért minden szempontból tökéletes anyagot kell számukra felkínálni, amely az összes elvárt többletfunkciót is tartalmazza. Ezen kívül folyamatos igényfelmérésre, valamint visszajelzésekre van (lesz) szükségük a digitalizálásba belefogó kiadóknak, hiszen csak így tudják fejleszteni és eladhatóvá tenni a termékeiket.
Horváth Tibor
NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás