2011. július 21.

Az okostelefonok hatása a hírfogyasztásra

A kétezres évek első évtizede különböző típusú, interneteléréssel rendelkező eszközök térhódítását hozta magával.

A kétezres évek első évtizede különböző típusú, interneteléréssel rendelkező eszközök térhódítását hozta magával. Manapság már elcsépeltnek tűnik az a kijelentés, mely szerint az infokommunikációs csatornákat tekintve a nyomtatott sajtó szerepe egyre inkább visszaszorul. A print médiumok szerepét több platform is megpróbálja átvenni, amelyek közül az egyik legesélyesebb eszköz a kis helyen elférő, mindig nálunk lévő okostelefon.

Magyarországon a legfrissebb hírek szerint az okostelefonok penetrációja 22 százalék. A jövőben a penetráció nagymértékű növekedésére számíthatunk, hiszen a legtöbb új mobiltelefon rendelkezik azokkal a jellemzőkkel, amelynek következtében a mobiltelefonok már nemcsak telefonálásra és SMS-ek küldésére használhatóak, hanem egyéb kommunikációs tevékenységek is elvégezhetőek segítségükkel. A kilencvenes években a mobiltelefonok megjelenése nagy hatással volt az életünkre, az okostelefonok pedig még ennél is nagyobb változást eredményezhetnek. Az NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft. kutatása arra a kérdésre kereste a választ, hogy az okostelefonok milyen befolyással bírnak az emberek életére, különös tekintettel a hírfogyasztásra.

 

Többször kevesebbet

A mindig kéznél lévő okostelefonnal a tulajdonosok egyre többször csatlakoznak a világhálóhoz, ahol – a laptopon, valamint az asztali PC-n történő internetezéssel összehasonlítva - egy-egy látogatás alkalmával kevesebb időt töltenek. A több csatlakozás következtében a vizsgált csoport 15-19 százaléka mégis úgy érzi, hogy növekedett a különböző internetes tevékenységekre szánt idő.

Az interneteléréssel rendelkező okostelefonok új teret nyitottak a hírfogyasztásnak. Az eszköz mobilitásának köszönhetően a friss híreket bárhol, bármikor elolvashatjuk; az interneten pedig már böngésznünk sem kell a hírek után, hiszen a különböző hírportálokhoz és lapokhoz kapcsolódó applikációk egyre inkább a hírek elsődleges beszállítóivá válnak.

Az okostelefonnal rendelkező 18-49 évesek 14 százaléka úgy érzi, hogy az eszköz birtoklása óta több időt szán internetes újságok, blogok olvasására. Az interneten megtalálható digitális hírforrások könnyen és gyorsan elérhetőek a mobilon keresztül, a legtöbb hír ráadásul ingyen áll az olvasók rendelkezésére – mindezen tényezők jelentősen hozzájárulnak az okostelefonon történő médiafogyasztás növekedéséhez.

 

Átalakulóban lévő hírfogyasztás

Az interneteléréssel rendelkező eszközök elterjedésével a print média egyre inkább visszaszorul. A digitális hírforrások népszerűségét fokozza, hogy azokhoz plusz funkciók is tartozhatnak: keresés, hírarchívum, képek, videók, megosztás, „lájkolás” – mindezek olyan extrák, amelyekkel az offline lapok nem tudnak versenyezni.

A különböző platformok közül az okostelefon nagyban befolyásolja a print média háttérbe szorulását: az okostelefonnal rendelkezők 18%-a érzi úgy, hogy kevesebb időt töltenek a nyomtatott napilapok, valamint nyomtatott hetilapok olvasásával, 14% pedig úgy véli, hogy a nyomtatott magazinok és havilapok olvasására szánt idejük is csökkent.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A táblagépek elterjedése még nagyobb mértékű visszaszorulást eredményezhet a jövőben, hiszen az eszköz a mobilitáson túl – elsősorban a nagyobb méretű kijelző miatt – élvezetesebb olvasást is nyújt a felhasználónak.

Az egyes platformokon nagy valószínűséggel különböző típusú híreket olvasnak majd a felhasználók: az okostelefon mobilitásban legyőzhetetlen, azonban kijelzőjének méretéből adódóan csak korlátozottan alkalmas részletesebb elemzések, hosszabb cikkek olvasására. Mindezekből arra lehet következtetni, hogy a felhasználók telefonon keresztül inkább a rövidebb híreket fogyasztják majd, szemben a táblagépekkel és a nagyobb méretű kijelzővel rendelkező eszközökkel, amelyeken már hosszabb terjedelmű írásokat is élvezhetően lehet olvasni.

A 18-49 éves, okostelefonnal rendelkező lakosság egyre inkább az online információforrások felé fordul, mert inkább azok tudnak megfelelni az elvárásaiknak. Kérdés, hogy mindez hová vezet: megszűnnek a nyomtatott lapok és teljes egészében átadják helyüket a különböző platformokra optimalizált digitális kiadványoknak? Tud esetleg egymás mellett élni a nyomtatott és a digitális hírforrás? Sikerül talán a jövőben visszahódítani a nyomtatott sajtótermékeknek az olvasóikat?

Merre tovább?

A különböző, internetezésre használható eszközök-, valamint a mobilinternet penetráció növekedése nagy valószínűséggel negatív hatással lesz a print médiumok olvasottságára, a digitális lapok azonban nem fogják egyhamar átvenni a nyomtatott sajtó szerepét. Az interneten elérhető tartalmak iránt egyre nagyobb igény mutatkozik, ez pedig azt vonja maga után, hogy a digitális sajtótermékek a jövőben kiegészítői lesznek a nyomtatott lapoknak.

A lapkiadóknak érdemes ezt szem előtt tartaniuk, hiszen az internetes híreket fogyasztók szegmense olyan fizetőképes csoport, amely a digitális tartalmakra hajlandó pénzt is áldozni. A kérdés az, hogy mely platformra érdemes leginkább szolgáltatásokat kínálni. Jelen pillanatban még nem tudható, hogy a különböző platformok versenyéből ki kerül ki győztesen, azaz mely eszköz tudja majd részben átvenni a print médiumok szerepét. A kiadóknak egyelőre érdemes minél több platformon jelen lenni, mert amelyik lapkiadó a kevésbé elterjedt platformot célozza meg, az jelentős mértékű hátrányba kerül a fogyasztókért vívott harcban.

A nyomtatott sajtótermékekhez képest a digitális tartalomért a nagy többség kisebb összeget fizetne ugyan, azonban a kiadóknak mégis bevételt jelenthet, ha sikerül lapjaik digitális változataival elérniük az internetes hírforrásokat preferálókat. Érdemes tehát pénzt áldozni a lapok digitalizálásába, mert a jövőben növekedni fog azok száma, akik a nyomtatott sajtótermékek helyett az interneten, különböző eszközökön keresztül olvassák majd kedvenc lapjaikat.

Az interneten könnyebben lesz „hűtlen” a fogyasztó, ezért minden szempontból tökéletes anyagot kell számukra felkínálni, amely az összes elvárt többletfunkciót is tartalmazza. Ezen kívül folyamatos igényfelmérésre, valamint visszajelzésekre van (lesz) szükségük a digitalizálásba belefogó kiadóknak, hiszen csak így tudják fejleszteni és eladhatóvá tenni a termékeiket.

Horváth Tibor

NRC Marketingkutató és Tanácsadó Kft

″Az Index marad, ami volt″

13 órája

Évek óta a frontvonalban érezzük magunkat. Mint egy világháborúban. Hol a Vörös Hadsereg söpör át rajtunk, hol a Wehrmacht, mi meg csak kapkodjuk a fejünket - kezdik a szolgálati közleményüket.