2011. február 22.

″Az önszabályozás több, mint kódexek és megállapodásocskák″

Nemrégiben jelent meg egy neves intézet tanulmánya az európai reklám önszabályozásról. A dokumentum fontos, ám több kérdést felvet.

Nemrégiben jelent meg egy neves intézet tanulmánya az európai reklám önszabályozásról. A dokumentum fontos, ám több kérdést felvet, tudtuk meg Fazekas Ildikótól, az önszabályozó testületeket európai szinten tömörítő EASA elnökétől. Az egységes európai piac gondolata fontos, ugyanakkor nem lehet minden fogyasztót egy kaptafára kezelni.

Nemrégiben EU pályázat keretében viszgálta az európai reklám önszabályozást a firenzei European University Institute, Fabrizio Cafaggi professzor vezetésével. A tanulmánnyal kapcsolatos szakmai egyeztetésen részt vett Giuseppe Abbamonte is, aki a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokról szóló UCP irányelv kidolgozója volt.

A tanulmány megszületése, s az a tény, hogy uniós politikusok is foglalkoznak vele, azért fontos, mert "segít pozicionálni az önszabályozást" - mondta el portálunknak Fazekas Ildikó, az Önszabályozó Reklám Testület (ÖRT) főtitkára és az EASA elnöke. Ez is olyan lépés ugyanis, ami világossá teszi, hogy "az önszabályozás több, mint "kódexek ls megállapodásocskák".

A szakember ugyanakkor a - még nem végleges tartalmú - tanulmány kapcsán észrevételezte, hogy az "európai szemlélettel készült, és nem vette kellőképpen figyelembe az országok, de még inkább a fogyasztók közti különbségeket, amelyek a reklám esetén egyáltalán nem hanyagolhatók el". Kérdésünkre kiemelte: mindamellett fontos, hogy az önszabályozó szervek a korábbiaknál szorosabban együttműködjenek.

Az is érthető, hogy a tanulmány nézőpontját a "nagyon egységes Európa", azaz az egységes piac kívánalma határozza meg, de a piaci realitások azt mutatják, hogy nem lehet siettetni a kérdést. Az első egységes lépés egyébként éppen a 2008-as UCP direktíva volt.

A fogyasztók az egyes piacokon eltérő gazdasági, kulturális, szociológiai háttérrel bírnak, ennek megfelelően mindenhol más típusú problémák merülnek fel visszatérően. Ez fontossá teszi, hogy az önszabályozás kérdéseit finomhangolják.

Példákat sorolva Fazekas Ildikó elmondta: a franciáknál központi kérdés a környezetvédelem, így rengeteg az olyan reklám, ami valamilyen zöld álíltást fogalmaz meg, szemben példul hazánkkal. Vagy az olaszok kevésbé érzékenyek a csábos nők divatmagazinszerű megjelenítésére, mint más országok.

Szintén ide tartozó érdekesség, hogy míg számos helyen jól működik, hogy a hirdetők kampányindítás előtt előzetes véleményt kérnek az ottani önszabályozó testülettől, addig ez a németeknél nagyon lassan alakult ki. A II. világháborús cenzúra tapasztalatai ugyanis gyakorlatilag beleégették az emberekbe a gyanakvást.

Az Európai Unióban mára teljesen természetes, hogy a politikusok meghívják az EASA-t és társait a törvénykezés során, hogy kikérjék az önszabályozó testületek, szakmai szervezetek tapasztalatait, mondta el Fazekas Ildikó. Ez tehát azt jelenti, hogy egy-egy kezelendő kérdés esetében a törvények mellett reális alternatíva az önszabályozás.