Kövess minket!

Médiapiac

Az óvatos innováció a kifizetődő

A video-on-demand szolgáltatások terjedése egyszerre jelent kihívást és lehetőséget a televíziótársaságok számára. Régiónk egyelőre a tapogatózás fázisában van. Ezt erősítette meg az SPT Networks Central Europe kutatása is, melynek eredményeiből alább szemezgetünk.

A kutatás három országra fókuszált: a magyar mellett a román és a lengyel piacon kérdezték meg az internetezőket arról, hogy hol, mikor és milyen módon fogyasztanak – lineáris, VOD- és egyéb – videotartalmakat. Hogy értsük a nézési szokásokat és trendeket, érdemes először megvizsgálni, hogy mit mondanak az eddig mért adatok e fogyasztókról. Az internetpenetráció aránya Magyarországon messze a legnagyobb (72 százalék), ám a gyorsaság szempontjából a románok megelőznek minket, ami azért fontos, mert a sávszélesség jelentősen meghatározza a letöltési/streaming élmény minőségét és ezáltal a fogyasztói szokások alakulását.

Az már a Zymetria kutatócégnek az SPT Networks Central Europe számára készített 2015-ös kutatásából derült ki, hogy a román és a magyar piac inkább kábeles, míg Lengyelországban a fizetős műhold a vezető technológia. DVD-készülékkel vagy Blue-ray-lejátszóval sokan rendelkeznek, HD-tévével viszont a lengyelek kivételével viszonylag kevesen. Vélhetően valamelyest túlbecsülték a felhasználók a saját országuk háztartásainak okostelevízió-ellátottságát (a legalacsonyabb, magyar arány 32 százalék), más felmérésekből pedig az is tudható, hogy – az okostelefonokhoz hasonlóan – ezen eszközök okosságát sem használják ki maradéktalanul a használóik. Nem csak az okostévé esetében igaz azonban, hogy a fogyasztók már aktívan érdeklődnek és ismerkednek a legújabb médiatechnológiákkal, ám még nem teljesen értik az előnyöket, így a funkciók használata inkább részlegesnek mondható, derül ki Lakinger József régiós brandigazgatónak a szavaiból, aki segítségünkre volt az eredmények értelmezésében.

Lakinger JózsefNézze meg Lakinger József teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A kutatók felrajzoltak egy affinitás-pókhálót is, amelyből az derül ki, hogy mindhárom vizsgált piac válaszadói leginkább tévékészüléken szeretnek videotartalmakat nézni, de nagyon erős a YouTube szerepe is. Az adatokból az látszik, hogy a DVD jelentősége lassan csökken, a VOD és a televíziós mobilalkalmazások azonban még nem igazán tudták áttörni a közönség ingerküszöbét. A fogyasztók ilyen megkérdezésekkor szokásos „képmutatását” jelzi, hogy a – döntően illegális – netes letöltéseket jóval kevesebben vallották be, mint amilyen arány valószínűsíthető (más információk alapján 70 százalék körül lehet régiónkban). „Bár e téren azért már látszanak különbségek az egyes országok között, így például Lengyelországban érezhető, hogy az emberek több pénzt tudnak költeni videotartalmakra is, és szolgáltatói oldalról is nagyobb lelkesedés tapasztalható, mint máshol, a legnagyobb online portálok kifejezetten törekednek VOD-szolgáltatások indítására” – teszi hozzá Lakinger József.

Felmerül a kérdés, hogy miért fordulnak a fogyasztók az internetes letöltések felé? A motivációk között szerepel az újdonságokhoz való hozzáférés; a kockázatmentes (azaz ingyenes) kipróbálás egy még nem ismert tartalom (például sorozat) esetében; a régi filmekhez, tévéműsorokhoz való hozzáférés igénye; valamint az a türelmetlenség, hogy nem szeretnénk kivárni, amíg egy új mozifilm vagy külföldi televízió-műsor a lengyel/magyar/román piacon is megjelenik. (Nem véletlen, hogy bizonyos tartalmak esetén egyre inkább megközelítik a premieridőpontokat a tévétársaság bemutatói az egyes piacokon.) A magyar felhasználók szerint további érv, hogy más is ezt csinálja, azaz a család és a barátok körében növekszik a letöltők aránya.

Feltették azt a kérdést is a vizsgálatban rész vevőknek, hogy a VOD-használat mögött milyen motivációk húzódnak meg. Ilyen az, ha a fogyasztónak nincs lehetősége egy adott műsort más módon megtekinteni (például mert a konkurens csatornák egyszerre sugároznak két szappanoperát, választásra kényszerítve ezzel a nézőket), ez főleg a lengyel és a román piacra jellemző. Szintén ok lehet, hogy a nézők a helyi televíziós premier előtt szeretnének a tartalomhoz jutni, ez leginkább Lengyelországban fordul elő. Elsősorban a magyarokat mozgatja meg az új filmek, sorozatok megtekintése iránti vágy, míg a románok VOD-oznak a leglelkesebben a három nemzet közül akkor, ha olyan videotartalmakat akarnak megnézni, amelyeket nem ismernek.

A motivációk tehát nagyon hasonlóak ahhoz, amit az internetes letöltések esetében tapasztaltak a kutatók. Az látszik tehát, hogy a fogyasztók vágynak valamilyen hagyományosan nem fellelhető tartalomra, és megkeresik a hozzá vezető legkényelmesebb elérési utat, akár legális az, akár nem. Hozzátartozik a képhez, hogy a vonatkozó szabályokat e kelet-európai piacokon jóval kisebb hatékonysággal tartatják be a hatóságok, mint például az Egyesült Államokban vagy Németországban, ahol akár egy illegális letöltés után is a hatóság érdeklődésére számíthat a felhasználó.

A további adatokból az látható, hogy vannak már olyan fogyasztói csoportok, amelyek a VOD-ot a lineáris televíziónézés helyettesítőjeként kezdik használni, de egyelőre csak kismértékben, és más kutatásokból az is tudható, hogy a sportesemények és az élő műsorok még a legfejlettebb médiapiacokon is visszatartó erőt jelentenek a cord cuttinggal szemben. Emellett a hagyományos tévézést megtartó erő az a fogyasztói kényelmesség is, hogy nem feltétlenül kívánjuk tudatosan megválasztani a tartalmat, sok esetben egyszerűen csak le akarunk ülni a televíziókészülék elé, és valamit meg szeretnénk nézni. A magyar netezőknek egyébként 68 százaléka gondolja úgy, hogy napi szinten néz még televíziót, amely arány egészen közel áll a mért adatokhoz, és arra utal, hogy a tévénézés műfaja korántsem halott. Az már torzabb percepció, hogy a megkérdezettek saját elmondásuk szerint hétvégenként kétszer annyit televízióznak, mint hét közben, ami egészen biztosan felülbecslés, s e téren a lengyel és román válaszadók sokkal reálisabb képet ápolnak magukról (20-30 százalékos plusz).

A Zymetria 2015-ös kutatása keretében vizsgálták, hogy milyen különbségek vannak az egyes országok nézői szokásai között, ám a fő tanulság az volt, hogy sokkal jellemzőbbek a hasonlóságok. Így a tévékészülék dominál e piacokon a megszokott, kedvelt műsorok nézése esetén, amelyet a fogyasztók pihenésként és gyakran háttértevékenységként végeznek. A VOD tipikusan a tévépremier előtti megtekintés terepe, illetve itt pótolják a nézők azon tartalmakat, amelyekről lemaradtak. A mindhárom országban jellemző erőteljes YouTube-fogyasztás gyakran a hobbikhoz és az információszerzéshez kötődik, román specialitásként e piac nézői ugyanakkor háttérmédiumnak használják a videómegosztót (lásd „YouTube-diszkó”). E válaszok kapcsán Lakinger József megjegyezte: a magyar fogyasztókra erőteljesebben érvényes, hogy elvártnak gondolt válaszokat adnak, így feltehetőleg mi is gyakran használjuk a YouTube-ot szórakozásra, furcsa és/vagy vicces videók megtekintésére, ahogyan zenehallgatásra is, ám ezt kevésbé toljuk előtérbe, mint a magukat bulizós nemzetként leíró, bevállalósabb románok.

Összefoglalóan tehát azt mondhatjuk, hogy régiónk különböző piacain a fogyasztók a nagy vonalakat tekintve hasonlóan viselkednek. Általános jellemző, hogy az egyes platformok használata mögött más nézői motivációk húzódnak meg, és részben ezzel összefüggésben más típusú tartalmakat fogyasztanak rajtuk keresztül. Miközben a VOD egyre többek számára jelenti a választás szabadságát, még mindig a lineáris televíziónézés a döntő a régió internetezői körében. Aki VOD-szolgáltatás elindításában gondolkodik, annak el kell fogadnia azt a nehezítő körülményt, hogy a torrent mára népszokássá vált. „Egy tévétársaság számára ez azt jelenti stratégiai szempontból, hogy az erős lineáris felhozatalt egyre erősebb VOD-kínálattal kell kiegészíteni. Az óvatos innováció lehet a megfelelő hozzáállás, a lineáris modellt semmiképpen sem szabad eldobni, mert egyelőre üzletileg jól jövedelmező. A VOD kiváló terep a kísérletezésre, akár harmadik féltől származó, akár saját tartalomról van szó. A magyar AXN Now on-demand kínálatán belül egyébként a Hannibal az egyik legnépszerűbb produkció, amely nagyon erős niche-tartalom, emellett a Kártyavár, a Feketelista, a Breaking Bad és A hatalom hálójában szerepel a legnézettebb műsorok között” – teszi hozzá Lakinger József.

 

A kutatásról

A kutatást az SPT Networks Central Europe megbízásából a lengyel Zymetria készítette 2015 tavaszán három országban, a magyar, a lengyel és a román piacon. A felmérés mindhárom országban a tévé-előfizetéssel rendelkező 18–49 év közötti internethasználókra reprezentatív.

 

Médiapiac

Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon

Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.

Közzétéve:

Borítóképünk illusztráció, fotó: Pixabay

„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).

Mi is történt?

Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.

Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.

Fokozott felelősség az újmédia korában

Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.

Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.

Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.

Tovább olvasom

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom