Kövess minket!

Médiapiac

Az új erőtér

Az új erőtérrel nem az a cél, hogy felhalmozzuk, hanem hogy becsatornázzuk.

„Semmi sem lineáris már!” A kedvenc mondásom, ezt kiterjeszthetjük mindenre: a közösségi média adattulajdonlás- és használat szabályozási kérdéseitől (amire egy eklatáns példa a ’Cambridge Analytica’ botrány), a politikai szereplők és konglomerátumok kommunikációján át az egyéni felhasználók digitális térben követhető és monetizálható tevékenységéig.

via GIPHY

Gondoljunk a platformok (Amazontól, a Facebookon és a TikTok-on át az önvezető autók ipari internet platformjáig), a felhasználók, reklámozó cégek és a szabályozó szervek (EU, USA és nemzeti kormányok) viszonyrendszerének hierarchikus változására – kié az adat, mi minősül biztonságos adatkezelésnek és annak integritását hogyan lehet megőrizni transzatlanti ügyletek mentén (EU-USA Privacy Shield augusztusi hatályon kívül helyezése). Központi kérdés, hogy kinek a feladata és milyen hatáskörrel biztosítani az állampolgárok védelmét a közösségi média platformokon a gyűlöletbeszédtől, a manipulációtól és a politikai vagy katonai célú pszichológiai befolyásolástól.

És mivel semmi sem lineáris, ezek kölcsönhatása és a digitális térben megfigyelhető folyamatos változás az igazán érdekes. A digitális tér adta hozzáférhetőségből, ’összekapcsoltságból’ és transzparenciából adódóan az egyén viszonya a hatalommal és az önértelmezése az egyes társadalmi csoportokon belül is megváltozik.

A hatalom is változik, új erőterek képződnek és vívódnak egymással. A politikai töltetű tüntetések egymást érik a világban – már gimnazista diákok is szervezőivé válnak (gondoljunk csak a Greta Thunberg jelenségre), politikai szövetségek átformálódnak (például Brexit, a szubszidiaritás elvének erősödése az Európai Unióban a koronavírus járvány idején), konglomerátumok tűnnek el és értelmezik újra tevékenységüket az ipari átalakulások következtében (többek között a GE és a Blackberry), a digitális térhódítás által pedig új iparágak, új munkák (úgyis mint az AI, nanorobotika, kripto valuták) és soha nem látott kihívások (mint a fake news és adatszabályozási kérdések) születnek.

via GIPHY

Ezt a változást azonban sokan vagy vadul romanticizálják vagy vészesen alábecsülik. Ennek a komplex átalakulásnak egyik fontos eleme két erőhatás egymásnak feszüléséből ered – ahogyan a klasszikus értelemben vett hatalom és az új erőtér egymás mellett, egymásból táplálkozva és egymás útját keresztezve kölcsönhatásba lép.

A hatalom olyan, mint a pénz. Keveseké. Féltve őrzött. A kiváltságosoknak rengeteg áll rendelkezésére. Zárt, megközelíthetetlen és egy vezéralak köré központosul. Könnyen foglyul ejt.

Az új erőtér olyan, mint az áram. Sokak által létrehozott, nyitott és részvét alapú. Feltölt és osztódik. Mint a víz és az elektromosság akkor a leghatékonyabb, amikor hagyjuk áramlani. Az új erőtérrel nem az a cél, hogy felhalmozzuk, hanem hogy becsatornázzuk.

A digitális kommunikáció és a közösségi médiumok által meghatározott digitális térben a választópolgárok aktív szerepvállalókká váltak, közelebb érzik magukhoz a közügyeket és a politikai kezdeményezéseket, mint valaha. Ezekkel kapcsolatban is ’fogyasztóként’ viselkednek, hozzászoktak, hogy minden tartalmat személyre szabottan és készen kapnak a platformokon keresztül és hogy a ’visszajelzésük’, részvételük azonnali eredményt hoz számukra és számít, változtatni tud.

Hol tud a régi erőt képviselő politikai elit az új erőtérben elhelyezkedni, megvívni az új erőtérből merítő politikai erőkkel, hogyan tud az új erőtérben szocializálódott (digital natives) vagy annak bizonyos működési mechanizmusait elsajátító és követő (digital immigrants) állampolgárokkal kapcsolatot teremteni?

Az alábbiakban a politikai kommunikáció világából veszünk sorra néhány példát a közösségi média és a politikai viszonyrendszerére az új erőtért tükrében, Amerikából, az Európai Unió intézményrendszereiből, és a magyar politikai életből.

Amerikai példák:

Donald J. Trump – amerikai elnök

Párt: Republikánus

Célközönség: 331 millió USA állampolgár szavazóképes csoportja

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

@realdonaldtrump Twitter: 85 millió követő

@POTUS Twitter: 31,3 millió követő

@realdonaldtrump Instagram: 21,8 millió

Donald Trump Facebook profil: 29 millió

POTUS Facebook profil: 3,6 millió

LinkedIn: –

Kommunikációja: régi hatalom és az új erőtér együttesen érvényesül

Az amerikai elnökválasztások (negyed)évében érdekes megnézni, ahogyan a republikánus Donald J Trump átírja a diplomáciai szabályokat és a média-hatalom viszonyrendszerét a Twitteren keresztül, azáltal, hogy gyakorlatilag direkt kommunikációt folytat az állampolgárokkal és a médiumokkal Tweet-jein keresztül a személyes profilján keresztül (@realDonaldTrump, ami nem egyezik az amerikai elnök hivatalos profiljával @POTUS). Kommunikációja maga az autenticitás megvalósulása, Twitteren hadat üzen, fenyegetőzik, megkérdőjelez és előre vetít. Választók posztjait gyakran megosztja és bárkivel virtuális beszélgetésbe kezd. Kommunikációja inkluzív és kétirányú.

Nézzük a demokrata, idén novemberben második ciklusáért kampányoló Alexandria Ocasio-Cortez kommunikációját.

Párt: Demokrata

Célközönsége: 331 millió USA állampolgár szavazóképes rétege (elsődlegesen a New-Yorki 14. választókerület).

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 6,5 millió

Twitter: 8,5 millió

Facebook profil: 1,4 millió

LinkedIn: –

LinkedIn kampány profil: 8,8 ezer követő

Kommunikációja: Új erőtérre építő úgynevezett ’grassroot’ mozgalom

A demokrata Alexandria Ocasio-Cortez alulról építkező mozgalmat hirdetett a közösségi media profiljain keresztül és sikeres kampányával 2018-ban valaha legfiatalabb nőként került be az amerikai kongresszusba. Idézet a kampányfilmjéből: ‘New York 14-es választókerületében nem arról van szó, hogy demokrata vagy republikánus lesz e a jelölt, a politikai elit és az átlagemberek közötti különbséget kell felszámolnunk!’ A 2020-as kampány büdzséjének 80%-a is kis adományokból származik.

Sikerének hátterében nemcsak politikai érzéke és tehetsége, Amerikai Egyesült Államokban megfigyelhető diverzitásra való törekvése, hanem az új erőtér kibontakozása is áll. A politikai elit által kontrollált hierarchikus rendszerek megbontásra tett kísérlete sikerrel járt. A ’mindennapi emberek’ összefogását és támogatását mozgalommá formálta és így, nemcsak a köztudatba tudott berobbanni, hanem a kongresszusba is. Ajánlom a Netflix-en a történetéről szóló dokumentum sorozatot a Knock down the House-t.

Európai Példák:

Ursula von der Leyen – Európai Bizottság elnöke

Pártcsalád: Európai Néppárt

Célközönsége: 445 millió EU állampolgár szavazóképes csoportja

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 105 000

Twitter: 367 200

Facebook profil:

LinkedIn: 8342

Kommunikációja: Régi hatalom modellje mentén

‘Az EU’ vagy ‘Brüsszel’ kicsit olyan, mint egy ‘fekete doboz’ sokaknak. Manfred Weber, az Európai Néppárt Képviselőcsoport elnöke, aki korábban az Európai Bizottság vezető pozíciójára pályázott, azzal kampányolt, hogy ‘véget kell vetni a zárt ajtók mögötti döntéshozatali mechanizmusoknak és közelebb kell hozni az Európai Unió intézményrendszerét az európai állampolgárokhoz’. Ez nagyon igaz, és mind az Európai Parlament és az Európai Bizottság kommunikációja is ebbe az irányba változik.

Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyen-nek a közösségi média kommunikációja beállított és színpadias, a régi erőtér megtestesítője. Érdekes megfigyelni, hogy az Európai Bizottság kommunikációs igazgatóságának teljes apparátusa rendelkezésére áll, mégis egy külsős kommunikációs céget bízott meg közösségi média profiljának kezelésére, (mindezt saját költségre). Ez figyelemre méltó, különös tekintettel arra, hogy az Európai Unióban (főleg a kelet Európai térségben) legnagyobb penetrációval rendelkező Facebook platformon nincs profilja, az üzleti szférát felölelő LinkedIn-en található profilját szeptemberben kezdték el építeni. Kommunikációja így az úgynevezett ’brüsszeli buborék’ megszólítására (jellemzően az EU intézmények, EU ügynökségek és az ezekkel foglalkozó újságírók által használt platformra) a Twitter-re és a Z generációt megmozgató Instagram-ra fókuszál.

Az európai unió állampolgárainak bevonását kezdeményező kampány az #AskThePresident, Twitter-en és Instagram-on fut, ami a fenitek alapján eleve determinálja, hogy hány állampolgárhoz juthat el.

Európai Bizottság alelnök, Energiapolitikáért felelős biztos Maroš Šefčovič

Pártcsalád: Szociáldemokrata

Célközönsége: 445 millió EU állampolgár szavazóképes csoportja

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 2728

Twitter: 49 600

Facebook profil: 24 645

LinkedIn: 467 000

Kommunikációja: Régi hatalom és az új erőtér együttesen

Szakpolitikusként Maroš Šefčovič szlovák diplomata nemcsak az állampolgárokkal, hanem az üzleti szféra szereplőivel is interaktív kommunikációt épít, Facebook és LinkedIn live alkalmakkor a beküldött/felmerülő kérdésekre válaszol. Figyelemre méltó a LinkedIn követőinek száma.

Kiemelkedő advokátokra az Európai Bizottság által létrehozott platformnak a ’Have your say-nek’, ami egy nyílt konzultáció különböző témákban, nyitott minden európai uniós állampolgár számára. Érdemes megnézni milyen széles körű témákban lehet véleményt nyilvánítani: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say

Magyar példák:

Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke

Párt: Fidesz

Célközönsége: 9 700 000 magyar állampolgár szavazóképes csoportja (a kettős állampolgárokat nem ideértve).

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 78 200

Twitter:

Facebook profil: 858 000

LinkedIn:

A miniszterelnök közösségi média oldalaira a profi képek és a tájékoztató üzenetek jellemzőek, némi humorral és magyar kultúrát szimbolizáló elemekkel. Alacsony arányban, de szerepelnek személyes elemek, életképek.

Varga Judit Magyarország igazságügyi minisztere

Párt: Fidesz

Célközönsége: 9 700 000 magyar állampolgár szavazóképes csoportja (a kettős állampolgárokat nem ideértve).

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 18 100

Twitter: 4823

Facebook profil: 80 000

LinkedIn: –

Kommunikációja: Régi hatalom modellje mentén

A miniszter asszony közösségi média kommunikációja két pillérre épül, a Twitter-en a nemzetközi és az EUs intézményrendszer felé való kommunikációja szakpolitika fókuszú, Instagram kommunikációja pedig személyes brand építésre fókuszál és napló szerű.

Gyurcsány Ferenc

Párt: DK

Célközönsége: 9 700 000 magyar állampolgár szavazóképes csoportja (a határon túliakat nem ideértve).

Követőinek száma közösségi média csatornánként:

Instagram: 46 400

Twitter: 4823

Facebook profil: 258 000

LinkedIn: 4

Kommunikációja: Régi hatalom modellje mentén

A DK vezetőjének közösségi média kommunikációja a Z generáció megszólítását és elkötelezését állítja a középpontba, a leendő első szavazók táborának kiaknázása érdekében. Figyelemre méltó, ahogyan a mozgósítani tudja a Z generációs közönséget és ahogyan az ’ellenzéki kommunikáció’ elemeit mém-szerűen beemeli a napi postjai közé.

Médiapiac

Erőset mondott az alkotmánybíró a médiahelyzetről

A közügyek alakításáról ugyanis a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

Közzétéve:

Juhász Imre alkotmánybíró, fotó: MTI/Balogh Zoltán

Minden államnak védenie kell saját sajtóviszonyait a külföldi befolyástól – erről beszélt a Magyar Nemzetnek adott interjúban Juhász Imre. Az alkotmánybíró úgy fogalmazott:

„A sajtó nem önmagáért van, a média felületet kell hogy biztosítson a közügyek megvitatásához. Az államnak pedig garantálnia kell, hogy bárki szabadon kifejthesse véleményét, illetve hogy a sajtótermékek szabadon működhessenek, továbbá azt, hogy az állampolgárok megfelelő információkhoz juthassanak.”

Az alkotmánybíró szerint mindez felfogható szuverenitási kérdésként is, hiszen a közügyek alakításáról a hozzájuk eljutó ismeretek alapján döntenek a választók.

– Ennek megfelelően minden valamire való államnak alkotmányos szinten kellene védenie a saját sajtóviszonyait, miként azt a magyar alaptörvény teszi

– összegzett Juhász Imre.

A nemzeti ünnep apropóján készült, a sajtószabadság napjainkbeli kérdéseit érintő interjúban az alkotmánybíró beszélt egyebek mellett a minőségi újságírást leginkább veszélyeztető jelenségekről, a közbeszéd milyenségéről és arról, hogy már 1848-ban kiderült: médiaszabályozást alkotni nem is olyan egyszerű.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom

Médiapiac

Magyarországon egyedülálló választási műsorral készül a TV2

A TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a csatorna terveiről beszélt a Mandinernek adott interjúban.

Közzétéve:

Mandiner-archív

– A magyar semmiben nem különbözik a külföldi médiahelyzettől. A kritikus hangok a politikai lobbistáktól érkeznek, akiktől aztán végképp távol áll a pártatlanság. Mindig azt szoktam mondani, hogy a TV2 és az RTL Klub híradójának is van egy sajátos hangvétele, de nekünk egyetlen értékmérőnk van, és egyetlen közegnek szeretnénk megfelelni: a nézőnek. Ez a stratégia minket igazol: tavaly az összes korcsoportban a Tényeket, a Tények pluszt, valamint a reggeli műsorunkat, a Mokkát választották a legtöbben az országban. Mi nem foglalkozunk a kívülről ordítozókkal, a munkánkat szeretnénk végezni a legmagasabb minőségben, a szakmaiságot leginkább szem előtt tartva – hangsúlyozta a TV2 hírigazgatója, Szalai Vivien a Mandinernek adott interjúban.

Szalai Vivien kitért arra is, az egész éves átlagot nézve mindhárom kiemelt korcsoportban a teljes napon és főműsoridőben egyaránt a Tv2-t nézték a legtöbben. A csatorna sikerének titkáról a hírigazgató azt mondta:

– Egyszerű hasonlattal élve: egy nagy múltú cukrászdába azért járnak a vendégek, mert évtizedek óta ugyanazt a minőséget kapják – lehet azon vitatkozni, hogy lehet-e másképp készíteni a krémest, a lényeg, hogy azt választják az emberek, mert ismerik és szeretik. A hírműsoraink esetében is pontosan ez az elv működik. Ráadásul az utóbbi években ingyenreklámot is kaptunk. Az, hogy az ellenzék lejárató kampányt folytatott a hírműsorainkkal szemben, visszafelé sült el, mivel ezzel karaktert adott nekünk. Mindemellett egy szakmailag és emberileg kiváló csapat jött össze az elmúlt években, fantasztikus műsorvezetői, szerkesztői és riporteri gárdával dolgozunk, a munkatársak végtelenül tehetségesek és szorgalmasak, nyitottak az innovációra, szeretnek tanulni, és rendkívül lojálisak a munkahelyükhöz és a kollegáikhoz, ami nagy érték – mondta a lapnak.

Arra a gondolatra,hogy idővel minden médium az online felületre helyeződik majd, ez pedig a televíziózás és a nyomtatott sajtó végét jelenti majd, Szalai Vivien elmondta:

– Emlékszem, évekkel ezelőtt volt egy heves vitám a témában. Ezzel határozottan nem értettem egyet akkor és most sem. A magyar ember sok tekintetben jobban rabja a szokásoknak, és kevésbé fogékony az innovációra – mi is ezt tapasztaljuk annál a korosztálynál, amely a Tényeket nézi, és általánosságban szerkesztett tartalmat fogyaszt bármilyen formában. Egyébként egy meglepő jelenség is felütötte a fejét. Mégpedig, hogy A TV2 mindig erősebb volt a 18–59-es, tehát a valamelyest idősebb korosztályon belül, mint az RTL. Egyébként téves az a vélekedés, hogy az RTL Híradóját elsősorban a fővárosiak, a Tényeket pedig a vidéki közönség nézi – mindkettőt alapvetően a vidéki közönség választja, a különbség, hogy minket inkább a kisebb városokban élő és a valamelyest idősebb nézők.

De ez is megváltozott: elkezdtünk erősödni a 18–49-es korosztályban, sőt erősebbek lettünk, mint a 18–59-es korcsoportban, ami minden nemzetközi trenddel szembemegy, hiszen a szerkesztett tévés tartalmat a fiatal korosztály elvileg már kevésbé fogyasztja

– mondta a hírigazgató.

Ettől függetlenül online is erősen jelen van a csatorna: a Tények.hu is jó eredményeket ér el az utóbbi időben.

Ennek az évnek fontos feladata, hogy továbbfejlesszük az online felületünket, hiszen a szerkesztett tartalmat fogyasztó közönség mellett ki kell szolgálnunk a fiatalabb generációt is

– hangsúlyozta.

A választási időszak kapcsán arról beszélt, ez az időszak nyilvánvalóan rengeteg pluszmunkával, felkészüléssel, odafigyeléssel jár, hiszen egyre több a néző ilyenkor, felértékelődik a hírek szerepe.

Nagyszabású, Magyarországon egyedülálló választási műsorral készülünk, rengeteg exkluzív riporttal, szakértőkkel és számos technikai újítással

– árulta el.

A teljes interjú ITT olvasható.

Tovább olvasom

Médiapiac

Kiemelkedő munkatársait díjazta a közmédia

Nyolc kategóriában adtak át elismeréseket csütörtökön Budapesten, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) székházában.

Közzétéve:

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója beszédet mond a a díjak átadóján, fotó: MTI/Purger Tamás

A közszolgálati tartalomgyártás területén kimagasló szakmai tevékenységet végzők elismerésére alapított díjak átadásán Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója emlékeztetett: egy évvel ezelőtt ilyenkor már javában ünnepelték a Petőfi-bicentenáriumot, és gőzerővel készültek az atlétikai világbajnokságra, valamint Ferenc pápa látogatására.

Figyeltek arra is, amikor Nagy-Britanniában új király lépett trónra, vagy Marco Rossi magyar állampolgárságot kapott. Tudósítóik ott voltak a mentőcsapatokkal a törökországi és szíriai földrengéseknél, továbbá háborús övezetekben is. De jelen voltak Stockholmban is, ahol két magyar tudós vehetett át Nobel-díjat – mindketten a közmédia „Év Embere” díjazottjai – tette hozzá.

Altorjai Anita, a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

A Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója felidézte: négy évvel ezelőtt éppen bezárkózni készült a világ, és egy új vírus nevét tanulta meg, amely azóta már mintegy hétmillió áldozatot szedett. A közmédia akkor is tette a dolgát, bár nekik is voltak veszteségeik, akiknek emlékét megőrzik, hasonlóképp a közelmúltban elhunyt alkotókhoz, művészekhez.

Altorjai Anita néhány örömteli pillanatot is felelevenített, köztük Hobo életműdíj-átadóját, Kordáék viccelődéseit, vagy az MR-szimfonikusok koncertjeit, amelyek mind a közmédia emlékezetes pillanatai voltak.

A díjazottakat méltatva a vezérigazgató úgy fogalmazott: szakértelmükkel, hivatástudatukkal, elkötelezettségükkel példát mutatnak nemcsak a kollégáknak, hanem a jövő újságíróinak is. „Ők óramutatók a nemzetünk életében”

– jelentette ki.

Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója köszöntőjében kiemelte: valamennyi díjazott vitathatatlan eredményeket ért el és kimagasló teljesítményt nyújtott. Hangsúlyozta továbbá, hogy bár a 2023-as év nem volt könnyű, a közmédia mind tartalomban, mind vállalati, intézményi szinten jelentős eredményeket ért el, miközben folyamatosan törekedett a megújulásra is.

„Nem könnyítette a helyzetünket sem a világpolitikai helyzet, sem a szomszédunkban dúló háború” – fogalmazott a vezérigazgató, hozzátéve:

a feszített tempó ellenére „mindenki nagyon jó, nagyon sok és minőségi munkát végzett”.

Papp Dániel felidézte, hogy 2018-as hivatalba lépésekor elsődleges célja a vállalat modernizálása volt. Mint mondta, vezetőként a piaci cégekhez hasonló „modern, profi szemléletet” szeretett volna meghonosítani a közmédiában.

Ez azt is jelentette – folytatta –, hogy szerette volna elérni, „hogy figyeljünk egymásra, figyeljünk a munkavállalókra”.

„Nagyon fontos szempontnak tartom, hogy olyan munkahelyet teremtsünk, ahol bár hatalmasak az elvárások, de a cég is tud adni valamit a dolgozóinak”

– hangsúlyozta.

A vezérigazgató a jövőről úgy szólt: ez az év még nehezebb lesz. „Előttünk van két választás, egy uniós elnökség, sportszempontból pedig egy Európa-bajnokság és egy olimpia” – sorolta, kiemelve az együttműködés és a csapatmunka jelentőségét.

Papp Dániel, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) vezérigazgatója
Fotó: MTI/Purger Tamás

Papp Dániel végezetül gratulált a díjazottaknak, majd az MTVA valamennyi munkavállalójának megköszönte az egész éves teljesítményét. „Örülök, hogy csapatként működünk együtt” – jelentette ki.

A beszédek után a Titán, A Dal 2023 győztese lépett fel, majd Papp Dániel és Altorjai Anita nyolc kategóriában adott át díjakat.

Az Év Operatőre Nagy András lett.

Az Év Vágója díjat Kántor Zoltán kapta.

Az Év Rendezője elismerésben Bozsánovics Anita részesült.

Az Év Gyártási Szakembere díjat Vancsok Györgynek ítélték oda.

Az Év Riportere díjat Kucsov Renáta kapta.

Az Év Felfedezettjének Jámbor Flórát választották.

Az Év Szerkesztője Pap Tibor lett.

Az Év Műsorvezetője elismerést Morvai Noémi vehette át.

Tovább olvasom