Médiapiac
Az új erőtér
Az új erőtérrel nem az a cél, hogy felhalmozzuk, hanem hogy becsatornázzuk.
„Semmi sem lineáris már!” A kedvenc mondásom, ezt kiterjeszthetjük mindenre: a közösségi média adattulajdonlás- és használat szabályozási kérdéseitől (amire egy eklatáns példa a ’Cambridge Analytica’ botrány), a politikai szereplők és konglomerátumok kommunikációján át az egyéni felhasználók digitális térben követhető és monetizálható tevékenységéig.
Gondoljunk a platformok (Amazontól, a Facebookon és a TikTok-on át az önvezető autók ipari internet platformjáig), a felhasználók, reklámozó cégek és a szabályozó szervek (EU, USA és nemzeti kormányok) viszonyrendszerének hierarchikus változására – kié az adat, mi minősül biztonságos adatkezelésnek és annak integritását hogyan lehet megőrizni transzatlanti ügyletek mentén (EU-USA Privacy Shield augusztusi hatályon kívül helyezése). Központi kérdés, hogy kinek a feladata és milyen hatáskörrel biztosítani az állampolgárok védelmét a közösségi média platformokon a gyűlöletbeszédtől, a manipulációtól és a politikai vagy katonai célú pszichológiai befolyásolástól.
És mivel semmi sem lineáris, ezek kölcsönhatása és a digitális térben megfigyelhető folyamatos változás az igazán érdekes. A digitális tér adta hozzáférhetőségből, ’összekapcsoltságból’ és transzparenciából adódóan az egyén viszonya a hatalommal és az önértelmezése az egyes társadalmi csoportokon belül is megváltozik.
A hatalom is változik, új erőterek képződnek és vívódnak egymással. A politikai töltetű tüntetések egymást érik a világban – már gimnazista diákok is szervezőivé válnak (gondoljunk csak a Greta Thunberg jelenségre), politikai szövetségek átformálódnak (például Brexit, a szubszidiaritás elvének erősödése az Európai Unióban a koronavírus járvány idején), konglomerátumok tűnnek el és értelmezik újra tevékenységüket az ipari átalakulások következtében (többek között a GE és a Blackberry), a digitális térhódítás által pedig új iparágak, új munkák (úgyis mint az AI, nanorobotika, kripto valuták) és soha nem látott kihívások (mint a fake news és adatszabályozási kérdések) születnek.
Ezt a változást azonban sokan vagy vadul romanticizálják vagy vészesen alábecsülik. Ennek a komplex átalakulásnak egyik fontos eleme két erőhatás egymásnak feszüléséből ered – ahogyan a klasszikus értelemben vett hatalom és az új erőtér egymás mellett, egymásból táplálkozva és egymás útját keresztezve kölcsönhatásba lép.
A hatalom olyan, mint a pénz. Keveseké. Féltve őrzött. A kiváltságosoknak rengeteg áll rendelkezésére. Zárt, megközelíthetetlen és egy vezéralak köré központosul. Könnyen foglyul ejt.
Az új erőtér olyan, mint az áram. Sokak által létrehozott, nyitott és részvét alapú. Feltölt és osztódik. Mint a víz és az elektromosság akkor a leghatékonyabb, amikor hagyjuk áramlani. Az új erőtérrel nem az a cél, hogy felhalmozzuk, hanem hogy becsatornázzuk.
A digitális kommunikáció és a közösségi médiumok által meghatározott digitális térben a választópolgárok aktív szerepvállalókká váltak, közelebb érzik magukhoz a közügyeket és a politikai kezdeményezéseket, mint valaha. Ezekkel kapcsolatban is ’fogyasztóként’ viselkednek, hozzászoktak, hogy minden tartalmat személyre szabottan és készen kapnak a platformokon keresztül és hogy a ’visszajelzésük’, részvételük azonnali eredményt hoz számukra és számít, változtatni tud.
Hol tud a régi erőt képviselő politikai elit az új erőtérben elhelyezkedni, megvívni az új erőtérből merítő politikai erőkkel, hogyan tud az új erőtérben szocializálódott (digital natives) vagy annak bizonyos működési mechanizmusait elsajátító és követő (digital immigrants) állampolgárokkal kapcsolatot teremteni?
Az alábbiakban a politikai kommunikáció világából veszünk sorra néhány példát a közösségi média és a politikai viszonyrendszerére az új erőtért tükrében, Amerikából, az Európai Unió intézményrendszereiből, és a magyar politikai életből.
Amerikai példák:
Donald J. Trump – amerikai elnök
Párt: Republikánus
Célközönség: 331 millió USA állampolgár szavazóképes csoportja
Követőinek száma közösségi média csatornánként:
@realdonaldtrump Twitter: 85 millió követő
@POTUS Twitter: 31,3 millió követő
@realdonaldtrump Instagram: 21,8 millió
Donald Trump Facebook profil: 29 millió
POTUS Facebook profil: 3,6 millió
LinkedIn: –
Kommunikációja: régi hatalom és az új erőtér együttesen érvényesül
Az amerikai elnökválasztások (negyed)évében érdekes megnézni, ahogyan a republikánus Donald J Trump átírja a diplomáciai szabályokat és a média-hatalom viszonyrendszerét a Twitteren keresztül, azáltal, hogy gyakorlatilag direkt kommunikációt folytat az állampolgárokkal és a médiumokkal Tweet-jein keresztül a személyes profilján keresztül (@realDonaldTrump, ami nem egyezik az amerikai elnök hivatalos profiljával @POTUS). Kommunikációja maga az autenticitás megvalósulása, Twitteren hadat üzen, fenyegetőzik, megkérdőjelez és előre vetít. Választók posztjait gyakran megosztja és bárkivel virtuális beszélgetésbe kezd. Kommunikációja inkluzív és kétirányú.
I didn’t know there would be even a question about this! https://t.co/QVZn2A7PYc
— Donald J. Trump (@realDonaldTrump) September 14, 2020
Nézzük a demokrata, idén novemberben második ciklusáért kampányoló Alexandria Ocasio-Cortez kommunikációját.
Párt: Demokrata
Célközönsége: 331 millió USA állampolgár szavazóképes rétege (elsődlegesen a New-Yorki 14. választókerület).
Követőinek száma közösségi média csatornánként:
Instagram: 6,5 millió
Twitter: 8,5 millió
Facebook profil: 1,4 millió
LinkedIn: –
LinkedIn kampány profil: 8,8 ezer követő
Kommunikációja: Új erőtérre építő úgynevezett ’grassroot’ mozgalom
A demokrata Alexandria Ocasio-Cortez alulról építkező mozgalmat hirdetett a közösségi media profiljain keresztül és sikeres kampányával 2018-ban valaha legfiatalabb nőként került be az amerikai kongresszusba. Idézet a kampányfilmjéből: ‘New York 14-es választókerületében nem arról van szó, hogy demokrata vagy republikánus lesz e a jelölt, a politikai elit és az átlagemberek közötti különbséget kell felszámolnunk!’ A 2020-as kampány büdzséjének 80%-a is kis adományokból származik.
Sikerének hátterében nemcsak politikai érzéke és tehetsége, Amerikai Egyesült Államokban megfigyelhető diverzitásra való törekvése, hanem az új erőtér kibontakozása is áll. A politikai elit által kontrollált hierarchikus rendszerek megbontásra tett kísérlete sikerrel járt. A ’mindennapi emberek’ összefogását és támogatását mozgalommá formálta és így, nemcsak a köztudatba tudott berobbanni, hanem a kongresszusba is. Ajánlom a Netflix-en a történetéről szóló dokumentum sorozatot a Knock down the House-t.
Rep @AOC: “I do not need Rep. Yoho to apologize to me. Clearly he does not want to. Clearly when given the opportunity he will not & I will not stay up late at night waiting for an apology from a man who has no remorse over calling women & using abusive language towards women.” pic.twitter.com/XKymFh3Oyf
— CSPAN (@cspan) July 23, 2020
Európai Példák:
Ursula von der Leyen – Európai Bizottság elnöke
Pártcsalád: Európai Néppárt
Célközönsége: 445 millió EU állampolgár szavazóképes csoportja
Követőinek száma közösségi média csatornánként:
Instagram: 105 000
Twitter: 367 200
Facebook profil: –
LinkedIn: 8342
Kommunikációja: Régi hatalom modellje mentén
‘Az EU’ vagy ‘Brüsszel’ kicsit olyan, mint egy ‘fekete doboz’ sokaknak. Manfred Weber, az Európai Néppárt Képviselőcsoport elnöke, aki korábban az Európai Bizottság vezető pozíciójára pályázott, azzal kampányolt, hogy ‘véget kell vetni a zárt ajtók mögötti döntéshozatali mechanizmusoknak és közelebb kell hozni az Európai Unió intézményrendszerét az európai állampolgárokhoz’. Ez nagyon igaz, és mind az Európai Parlament és az Európai Bizottság kommunikációja is ebbe az irányba változik.
Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyen-nek a közösségi média kommunikációja beállított és színpadias, a régi erőtér megtestesítője. Érdekes megfigyelni, hogy az Európai Bizottság kommunikációs igazgatóságának teljes apparátusa rendelkezésére áll, mégis egy külsős kommunikációs céget bízott meg közösségi média profiljának kezelésére, (mindezt saját költségre). Ez figyelemre méltó, különös tekintettel arra, hogy az Európai Unióban (főleg a kelet Európai térségben) legnagyobb penetrációval rendelkező Facebook platformon nincs profilja, az üzleti szférát felölelő LinkedIn-en található profilját szeptemberben kezdték el építeni. Kommunikációja így az úgynevezett ’brüsszeli buborék’ megszólítására (jellemzően az EU intézmények, EU ügynökségek és az ezekkel foglalkozó újságírók által használt platformra) a Twitter-re és a Z generációt megmozgató Instagram-ra fókuszál.
Az európai unió állampolgárainak bevonását kezdeményező kampány az #AskThePresident, Twitter-en és Instagram-on fut, ami a fenitek alapján eleve determinálja, hogy hány állampolgárhoz juthat el.
How does the European Union work? What does it do for you? Or what is the European Commission doing to combat coronavirus?
I would be happy to answer your questions about the EU.
Just record a short video with your question and tweet it to me with #AskThePresident. pic.twitter.com/ErB8rmnz2J
— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) September 4, 2020
Európai Bizottság alelnök, Energiapolitikáért felelős biztos Maroš Šefčovič
Pártcsalád: Szociáldemokrata
Célközönsége: 445 millió EU állampolgár szavazóképes csoportja
Követőinek száma közösségi média csatornánként:
Instagram: 2728
Twitter: 49 600
Facebook profil: 24 645
LinkedIn: 467 000
Kommunikációja: Régi hatalom és az új erőtér együttesen
Szakpolitikusként Maroš Šefčovič szlovák diplomata nemcsak az állampolgárokkal, hanem az üzleti szféra szereplőivel is interaktív kommunikációt épít, Facebook és LinkedIn live alkalmakkor a beküldött/felmerülő kérdésekre válaszol. Figyelemre méltó a LinkedIn követőinek száma.
Kiemelkedő advokátokra az Európai Bizottság által létrehozott platformnak a ’Have your say-nek’, ami egy nyílt konzultáció különböző témákban, nyitott minden európai uniós állampolgár számára. Érdemes megnézni milyen széles körű témákban lehet véleményt nyilvánítani: https://ec.europa.eu/info/law/better-regulation/have-your-say
Magyar példák:
Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke
Párt: Fidesz
Célközönsége: 9 700 000 magyar állampolgár szavazóképes csoportja (a kettős állampolgárokat nem ideértve).
Követőinek száma közösségi média csatornánként:
Instagram: 78 200
Twitter: –
Facebook profil: 858 000
LinkedIn: –
A miniszterelnök közösségi média oldalaira a profi képek és a tájékoztató üzenetek jellemzőek, némi humorral és magyar kultúrát szimbolizáló elemekkel. Alacsony arányban, de szerepelnek személyes elemek, életképek.
Varga Judit Magyarország igazságügyi minisztere
Párt: Fidesz
Célközönsége: 9 700 000 magyar állampolgár szavazóképes csoportja (a kettős állampolgárokat nem ideértve).
Követőinek száma közösségi média csatornánként:
Instagram: 18 100
Twitter: 4823
Facebook profil: 80 000
LinkedIn: –
Kommunikációja: Régi hatalom modellje mentén
Here we are, at the long-awaited moment of truth, after the #HU government terminated the state of danger. What is revealed is how vulnerable the #RoL toolbox of international organisations is to political abuse. That should concern all of us. My op-ed ???????? https://t.co/7qNNbkmzcE
— Judit Varga (@JuditVarga_EU) June 24, 2020
A miniszter asszony közösségi média kommunikációja két pillérre épül, a Twitter-en a nemzetközi és az EUs intézményrendszer felé való kommunikációja szakpolitika fókuszú, Instagram kommunikációja pedig személyes brand építésre fókuszál és napló szerű.
Gyurcsány Ferenc
Párt: DK
Célközönsége: 9 700 000 magyar állampolgár szavazóképes csoportja (a határon túliakat nem ideértve).
Követőinek száma közösségi média csatornánként:
Instagram: 46 400
Twitter: 4823
Facebook profil: 258 000
LinkedIn: 4
Kommunikációja: Régi hatalom modellje mentén
A DK vezetőjének közösségi média kommunikációja a Z generáció megszólítását és elkötelezését állítja a középpontba, a leendő első szavazók táborának kiaknázása érdekében. Figyelemre méltó, ahogyan a mozgósítani tudja a Z generációs közönséget és ahogyan az ’ellenzéki kommunikáció’ elemeit mém-szerűen beemeli a napi postjai közé.
Médiapiac
Kamu folytán került ellenséges tűz alá a Megafon
Avagy a Média1 esete a szakmaisággal. Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Médiaszövetség.
„Kínos és árulkodó hibába szaladt bele a baloldali Média1, amikor egy paródiaoldalon közzétett képernyőképből kreált valósnak tekintett, a jobboldali média működését lejáratni próbáló hírt” – mutat rá portálunkhoz eljuttatott csütörtöki közleményében a Magyar Nemzeti Médiaszövetség (MNMSZ).
Mi is történt?
Egy blog, amely főként a jobboldali sajtó lejáratására fókuszál, olyan fotót tett közzé, amely a Megafon egy állítólagos bakijára hívta fel az olvasói figyelmét. A mémben minden alap nélkül úgy állították be Kötter Tamást, mint a Magyar Péter-ügy kapcsán egy központi akaratot levezényelni próbáló médiaszemélyiséget.
Ezt tálalta valós hírként a „Véletlenül a központból jövő utasítást is kiposztolta a Megafon egyik tagja, amikor Magyar Pétert támadta” című cikkében a Média1. Az azóta helyesbített bejegyzésről végül a Telex rántotta le a leplet.
Fokozott felelősség az újmédia korában
Az eset kapcsán az MNMSZ közleménye arra figyelmeztet, hogy a politikai elfogultság nem írhatja felül a szakma alapvető szabályait, és hogy az újságírás etikai normáinak betartása mellett az újságírók feladata forrásaik alapos vizsgálata is. „Különösen fontosnak tartjuk ezt az újmédia korában, amelyben már szinte minden képet, hangot és állítást lehet manipulálni. Ezekben az időkben határozottan felértékelődik a szakmai normákra szigorúan hagyatkozó professzionális szerkesztőségek munkája” – teszi hozzá az újságírószervezet közleménye.
Az MNMSZ hangsúlyozza, hogy az írott szónak teremtőereje van, és kifejezi reményét, hogy „ennek felelősségét még a baloldali médiazsoldosok is érzik”. Hozzáteszik, hogy szövetségük eltökélt szándéka érvényt szerezni a szakmai normáknak a változó médiavilágban is, ezért „erre szólít fel minden, magát újságírószervezetnek tituláló alakulatot”.
Az újságíró-szövetség egyúttal szolidaritását fejezi a hamisan hírbe hozott Megafon egész csapatával.
Médiapiac
Megújul az M2 Petőfi TV
Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.
Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.
A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.
A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.
A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.
A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.
Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.
Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.
Íme az újdonságok
Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.
Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.
A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.
Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.
Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.
A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.
Médiapiac
Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen
Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.
Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:
az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.
A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.
Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.
Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.
A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.
“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.
Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.
Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.
Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.
Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.
Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én