2010. július 13.

Balti nyelvi zűrzavar

Nem kimondottan piaci módszerekkel rostálhatja meg a lett televíziós kínálatot egy új jogszabály.

Nem kimondottan piaci módszerekkel rostálhatja meg a lett televíziós kínálatot egy új jogszabály.

Az elektronikus tömegtájékoztatásról szóló törvény módosítása ugyanis büntethetővé tenné, ha a szabadon fogható földfelszíni műsorszolgáltatók nem felelnek meg bizonyos nyelvi követelményeknek. Például annak a passzusnak, hogy adásidejük legalább 65 százalékában államnyelven kell műsort sugározniuk. (Ez a rendelkezés korábban az országos vételkörzetű médiumokra vonatkozott, de most kiterjesztették a regionálisakra is.) A helyzet fonáksága, hogy a legfrissebb népszámlálási adatok szerint a 2,2 milliós ország lakóinak 59 százaléka lett, körülbelül fele ekkora az orosz közösség, amely jellemzően saját anyaelvén fogyaszt médiát.

Az új szabályozás azt jelentheti, hogy néhány adó inkább kikerül az ingyenesen elérhető csomagokból, csak ne kelljen pluszköltségekbe vernie magát. Merthogy – mondják bennfentesek – az átállás évi 10-20 millió forintnyi költséget is róhat csatornánként a cégekre, miközben jelentős összegekkel töltik fel a büdzsét, hiszen forgalmuk körülbelül 10 százalékát amúgy is 51 százalékig állami kézben lévő Lattelecom műsorszóró cégnek fizetik be. Más kérdés, hogy a két legnagyobb, az ügyben érintett helyi kereskedelmi csatorna 2013 végéig szóló szerződésben áll a műsorszóróval, így kérdéses, érdemes-e lépniük.

A tallinni médiahatóság máris kérte az államfőt, hogy ne írja a lá a törvénymódosítást.