Kövess minket!

Médiapiac

Befektetések a jövőbe

A Pannon Lapok Társasága (PLT) lezárta konszolidációs időszakát, a költségek csökkentése helyett már a bevételek növelése a cél. Keresik azokat az új területeket, amelyekre időt és pénzt érdemes áldozni. Szabó Miklóssal, az ügyvezetés elnökével beszélgettünk.

Kívülről nézve úgy tűnik, a Pannon Lapok Társasága túl van egy konszolidációs perióduson, és most már az üzletfejlesztésre koncentrál.

Jól látja. A konszolidáció éve 2012 volt, bár néhány ilyen jellegű intézkedés átnyúlt 2013-ba. Azóta arra koncentrálunk – természetesen a költségeket nem felejtve –, hogy egy prosperáló médiacéget hozzunk létre. A költségeket rendbe tettük, most az árbevétel növelése a cél. A reorganizáció sikeresnek bizonyult, már csak néhány lépést kell megtennünk. Amit most csinálunk, azt leginkább a jövőbe való befektetésnek lehet nevezni, keressük azokat az új területeket, amelyekre érdemes időt és pénzt áldozni.

Legutóbb arról hallottunk, hogy megvásárolták az Északi Part című regionális magazint.

Az Északi Part esetében együttműködünk a lap alapítójával, aminek keretében a kiadói jog hozzánk került. A nyugati világban azt látjuk, hogy a színes, olvasmányos időszaki kiadványok jó része lokális termék, találhatók a piacon lakberendezési, gasztro-, női magazinok regionalizált változatban. Számunkra sem új ez a modell, évek óta jelentetünk meg például szakácskönyveket, amelyek – bár rengeteg van belőlük – rendkívül sikeresek, az olvasók egyre csak küldik az újabb receptjeiket. Ez a modell bármelyik lokális, hiperlokális médiatermék, kiadvány esetében sikeres lehet.

Az Északi Part regionális magazin, amelyet úgy illesztünk be a kiadói stratégiánkba, hogy továbbra is velünk marad az alapító, aki a termék kitalálója és egyben motorja. A régi kiadványainkhoz képest más a nyomdatechnika, a papírminőség, de a lényeg ugyanaz, ez egy helyi dolgokra reflektáló magazin, amelyhez infrastruktúrát és hatékony értékesítési csatornát biztosítunk, a saját árushelyeinket, valamint a hirdetésértékesítési apparátusunkat. A friss szám július elején látott napvilágot, és őszig terjesztjük, addig, amíg vannak a Balaton-felvidéken Budapestről és máshonnan érkező nyaralóvendégek. A hirdetésértékesítés is jól alakult, egy ilyen szép kiállítású lap jó belépési pont azoknak a hirdetőknek, akik más kiadványainkat már használták, és most egy prémium magazinban is helyet akarnak kapni.

Elkezdtük tanulni a magazin műfaját helyi verzióban. Olyan kiadvány megjelentetésére törekszünk, amely jól illeszkedik a mi világunkba. Bizonyos témákra akár új magazinokat is alapítunk.

Szabó MiklósNézze meg Szabó Miklós teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A PLT portfóliója már eddig is széles volt, napilapok, ingyenes kiadványok, Szuperinfók, eseményszervezés, koncertek, megyekártya. A napilapkiadás azért még hosszú távon core business marad?

Egészen biztosan. A kiegészítő ágazatokra is úgy tekintünk, mint profittermelési csatornákra. Növekedni elsősorban a napilapüzletágban kell, az eredmény túlnyomó része innen származik, az ezen felüli bővülés jöhet az egyéb területekről.

Milyen állapotban vannak ma a regionális lapok?

Minden termék esetében alapkérdés: befektetek-e, vagy a költséget vágom? Nekünk még közelebb kell kerülnünk az olvasóinkhoz a gyakorlatban is. Ez a törekvés határozza meg a tevékenységünket. Egyre több és hatékonyabb értékesítési csatornát kell kialakítanunk mind a hirdetés, mind a lapeladás területén.

Most a lapeladás átstrukturálásával foglalkozunk, egy alulról felfelé építkező rendszert szeretnénk megvalósítani.

A lapterjesztésben hamarosan megvalósuló, alulról felfelé építkező rendszer a szerkesztőségek számára is adott?

A szerkesztőségeink már korábban nagy átalakításon mentek keresztül. Nem akartuk úgy építeni az online jövőt, hogy az független legyen a printtartalomgyártástól. Az elkülönült print- és online szerkesztőség a mi koncepciónk szerint szakmailag és gazdaságilag egyaránt vállalhatatlan.

A közös szerkesztőséget az érthetőség kedvéért digitális szerkesztőségnek hívjuk, és ez digitális tartalmat állít elő.

Ha nyerni akarunk a lokális piacon, be kell fektetni az emberekbe, azokat kell foglalkoztatni, akik a lokális infókat a leggyorsabban összegyűjtik. Arra törekszünk, hogy a mi vidékünkön legyen vágyott pálya riporternek lenni a PLT-nél.

Hogyan lehet bekerülni a PLT-lapok szerkesztőségeibe?

A legegyszerűbb mód civil tudósítóként dolgozni. Belőlük többtucatnyi van, jelentős részük profi szakember, és vannak a szó legszorosabb értelmében vett civilek, tanárok, lelkészek, boltosok, akik tenni akarnak valamit a településükért, például azzal, hogy hírt adnak a fontosabb történésekről. Természetesen többen jelentkeznek spontán, mint ahány kollégát fel tudunk venni a szerkesztőségek állományába. Egy helyi portál munkatársának vagy egy bloggernek karriert jelent, ha bekerül a profik közé.

Létezik egy speciális külsős kategória, azoké, akiknek maguktól eszükbe sem jutna publikálni. Ők azok az emberek, akiknek a helyi társadalom szövetében fontos szerepük van. Mondjuk egy egészségüggyel kapcsolatos kérdésben egy főorvost kell felkérni, hogy írjon róla, világítsa meg a hátterét, segítsen megérteni, feldolgozni az adott témát.

Tavaly tavasszal a Médiapiac 2014 konferencián részletes képet mutatott be, pontos számokkal a folyamatban lévő fejlesztésekről. Az ott elhangzottak alapján a hagyományos termékekbe, a lapokba, a nyomdatechnikába még mindig jelentős összegeket invesztálnak, de bőven allokálnak adatbázis-építésbe, call centerbe is. Hol tartanak ma ezek a fejlesztések?

Egész nyomdai beruházássorozaton vagyunk túl. A nyomdagép tíz éve van nálunk, egyébként húszéves. Ezeket a gépeket nem tíz-húsz évre gyártják, de a részterületeken folyamatos a technikai fejlesztés. Ha működtetni akarjuk a gépsort, amíg el nem kopik, végre kell hajtanunk ezeket a muszájberuházásokat, amelyek általában három éven belül meg is térülnek. A következő technikai ugrásig ilyen muszájberuházásunk már nem lesz.

Meglátjuk, e téren mit hoz a digitális jövő. Az IT-terület nagy falat volt, széttagolt rendszer bonyolult szoftvertérképpel, sok interfésszel. Ezt lecseréltük, vettünk Németországból egy, a mi üzemméretünkhöz ideális dobozos terméket, amit hozzáigazítottak az igényeinkhez. Még egy-két modullal dolgozunk, és összeáll a teljes rendszer. Van hardverütemtervünk is, tudjuk, melyik eszköz mikor éri el azt az életkort, amikor le kell cserélni.

A tervek szerint halad az adatbázis építése. A CRM-modult már kipróbáltuk az értékesítésben, most vezetjük be széles körben. Fontos, hogy egyre többet tudjunk az olvasóinkról. Rögzítjük – természetesen a vonatkozó törvények betartásával, az olvasók hozzájárulásával – a velük kapcsolatos eseményeket. Eddig a különböző információk más-más adatbázisokban voltak, most viszont már tudjuk, hogy mondjuk egy olyan olvasó, aki receptet küldött be nekünk, valószínűleg érdeklődni fog a gasztrotémák iránt, így érdemes lesz ilyen típusú ajánlattal megkeresni.

A call center folyamatosan nő, minden évben üzembe helyezünk néhány újabb munkaállomást. A bejövő hívások nagy részét ma már a call center fogadja, elsősorban minőségbiztosítási okokból. Ha egy újságírót keresnek, ne az érintett kolléga döntse el, hajlandó-e a visszahívni az olvasót. Ugyanez a helyzet a terjesztési reklamációkkal – ne az kezelje a problémát, akire panaszkodnak, ne a területvezetőn múljon, hogy megoldja-e a gondot, és az ügyfél kap-e erről visszajelzést. A call center speciálisan erre van kitalálva, és ehhez alakítottuk ki az érdekeltségüket is. Nekik az a jó, ha telefonálnak az ügyfelek.

Az előbb említett előadásában határozott jövőképet vázolt fel. Változtak azóta valamiben a prioritások?

A prioritásokat meghatároztuk, és nincs okunk változtatni rajtuk. Hiszünk a műfaj jövőjében. Nem csinálunk mást, mint befektetünk, és újabb piacokat tárunk fel az üzletünk számára, miközben teljesítjük azokat a profitelvárásokat, amelyeket a tulajdonos elénk tűz. Vezetőként az a kihívás, hogy a sok impulzusból, ami feléd jön, mit fogadsz, és mi az, amit hátrébb sorolsz.

Az idei évünk nagyon jól alakul, a hirdetésben folytatódik a tavaly elindult – trendtől eltérő – növekedés. A terjesztés terén inkább stagnálás vagy minimális csökkenés látszik, ezért nyúlunk hozzá a rendszerhez. A lapértékesítés is alulról felfelé építkező területté válik, mint korábban a hirdetés.

Mi szeretnénk lenni ennek a piacnak az éltanulói. Aki azon kesereg, hogy mi lesz a lapokkal, a kiadói világgal, az nem elég profi. Ez egy bonyolult rendszer, ha valami nem működik, rengeteg dologhoz lehet hozzányúlni, rengeteg paramétert lehet átállítani, hogy eredményesebbek legyünk. A lapkiadás kiirthatatlan műfaj, szántszándékkal sem könnyű tönkretenni.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom