A Pannon Lapok Társasága (PLT) lezárta konszolidációs időszakát, a költségek csökkentése helyett már a bevételek növelése a cél. Keresik azokat az új területeket, amelyekre időt és pénzt érdemes áldozni. Szabó Miklóssal, az ügyvezetés elnökével beszélgettünk.

Kívülről nézve úgy tűnik, a Pannon Lapok Társasága túl van egy konszolidációs perióduson, és most már az üzletfejlesztésre koncentrál.

Jól látja. A konszolidáció éve 2012 volt, bár néhány ilyen jellegű intézkedés átnyúlt 2013-ba. Azóta arra koncentrálunk – természetesen a költségeket nem felejtve –, hogy egy prosperáló médiacéget hozzunk létre. A költségeket rendbe tettük, most az árbevétel növelése a cél. A reorganizáció sikeresnek bizonyult, már csak néhány lépést kell megtennünk. Amit most csinálunk, azt leginkább a jövőbe való befektetésnek lehet nevezni, keressük azokat az új területeket, amelyekre érdemes időt és pénzt áldozni.

Legutóbb arról hallottunk, hogy megvásárolták az Északi Part című regionális magazint.

Az Északi Part esetében együttműködünk a lap alapítójával, aminek keretében a kiadói jog hozzánk került. A nyugati világban azt látjuk, hogy a színes, olvasmányos időszaki kiadványok jó része lokális termék, találhatók a piacon lakberendezési, gasztro-, női magazinok regionalizált változatban. Számunkra sem új ez a modell, évek óta jelentetünk meg például szakácskönyveket, amelyek – bár rengeteg van belőlük – rendkívül sikeresek, az olvasók egyre csak küldik az újabb receptjeiket. Ez a modell bármelyik lokális, hiperlokális médiatermék, kiadvány esetében sikeres lehet.

Az Északi Part regionális magazin, amelyet úgy illesztünk be a kiadói stratégiánkba, hogy továbbra is velünk marad az alapító, aki a termék kitalálója és egyben motorja. A régi kiadványainkhoz képest más a nyomdatechnika, a papírminőség, de a lényeg ugyanaz, ez egy helyi dolgokra reflektáló magazin, amelyhez infrastruktúrát és hatékony értékesítési csatornát biztosítunk, a saját árushelyeinket, valamint a hirdetésértékesítési apparátusunkat. A friss szám július elején látott napvilágot, és őszig terjesztjük, addig, amíg vannak a Balaton-felvidéken Budapestről és máshonnan érkező nyaralóvendégek. A hirdetésértékesítés is jól alakult, egy ilyen szép kiállítású lap jó belépési pont azoknak a hirdetőknek, akik más kiadványainkat már használták, és most egy prémium magazinban is helyet akarnak kapni.

Elkezdtük tanulni a magazin műfaját helyi verzióban. Olyan kiadvány megjelentetésére törekszünk, amely jól illeszkedik a mi világunkba. Bizonyos témákra akár új magazinokat is alapítunk.

Szabó MiklósNézze meg Szabó Miklós teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

A PLT portfóliója már eddig is széles volt, napilapok, ingyenes kiadványok, Szuperinfók, eseményszervezés, koncertek, megyekártya. A napilapkiadás azért még hosszú távon core business marad?

Egészen biztosan. A kiegészítő ágazatokra is úgy tekintünk, mint profittermelési csatornákra. Növekedni elsősorban a napilapüzletágban kell, az eredmény túlnyomó része innen származik, az ezen felüli bővülés jöhet az egyéb területekről.

Milyen állapotban vannak ma a regionális lapok?

Minden termék esetében alapkérdés: befektetek-e, vagy a költséget vágom? Nekünk még közelebb kell kerülnünk az olvasóinkhoz a gyakorlatban is. Ez a törekvés határozza meg a tevékenységünket. Egyre több és hatékonyabb értékesítési csatornát kell kialakítanunk mind a hirdetés, mind a lapeladás területén.

Most a lapeladás átstrukturálásával foglalkozunk, egy alulról felfelé építkező rendszert szeretnénk megvalósítani.

A lapterjesztésben hamarosan megvalósuló, alulról felfelé építkező rendszer a szerkesztőségek számára is adott?

A szerkesztőségeink már korábban nagy átalakításon mentek keresztül. Nem akartuk úgy építeni az online jövőt, hogy az független legyen a printtartalomgyártástól. Az elkülönült print- és online szerkesztőség a mi koncepciónk szerint szakmailag és gazdaságilag egyaránt vállalhatatlan.

A közös szerkesztőséget az érthetőség kedvéért digitális szerkesztőségnek hívjuk, és ez digitális tartalmat állít elő.

Ha nyerni akarunk a lokális piacon, be kell fektetni az emberekbe, azokat kell foglalkoztatni, akik a lokális infókat a leggyorsabban összegyűjtik. Arra törekszünk, hogy a mi vidékünkön legyen vágyott pálya riporternek lenni a PLT-nél.

Hogyan lehet bekerülni a PLT-lapok szerkesztőségeibe?

A legegyszerűbb mód civil tudósítóként dolgozni. Belőlük többtucatnyi van, jelentős részük profi szakember, és vannak a szó legszorosabb értelmében vett civilek, tanárok, lelkészek, boltosok, akik tenni akarnak valamit a településükért, például azzal, hogy hírt adnak a fontosabb történésekről. Természetesen többen jelentkeznek spontán, mint ahány kollégát fel tudunk venni a szerkesztőségek állományába. Egy helyi portál munkatársának vagy egy bloggernek karriert jelent, ha bekerül a profik közé.

Létezik egy speciális külsős kategória, azoké, akiknek maguktól eszükbe sem jutna publikálni. Ők azok az emberek, akiknek a helyi társadalom szövetében fontos szerepük van. Mondjuk egy egészségüggyel kapcsolatos kérdésben egy főorvost kell felkérni, hogy írjon róla, világítsa meg a hátterét, segítsen megérteni, feldolgozni az adott témát.

Tavaly tavasszal a Médiapiac 2014 konferencián részletes képet mutatott be, pontos számokkal a folyamatban lévő fejlesztésekről. Az ott elhangzottak alapján a hagyományos termékekbe, a lapokba, a nyomdatechnikába még mindig jelentős összegeket invesztálnak, de bőven allokálnak adatbázis-építésbe, call centerbe is. Hol tartanak ma ezek a fejlesztések?

Egész nyomdai beruházássorozaton vagyunk túl. A nyomdagép tíz éve van nálunk, egyébként húszéves. Ezeket a gépeket nem tíz-húsz évre gyártják, de a részterületeken folyamatos a technikai fejlesztés. Ha működtetni akarjuk a gépsort, amíg el nem kopik, végre kell hajtanunk ezeket a muszájberuházásokat, amelyek általában három éven belül meg is térülnek. A következő technikai ugrásig ilyen muszájberuházásunk már nem lesz.

Meglátjuk, e téren mit hoz a digitális jövő. Az IT-terület nagy falat volt, széttagolt rendszer bonyolult szoftvertérképpel, sok interfésszel. Ezt lecseréltük, vettünk Németországból egy, a mi üzemméretünkhöz ideális dobozos terméket, amit hozzáigazítottak az igényeinkhez. Még egy-két modullal dolgozunk, és összeáll a teljes rendszer. Van hardverütemtervünk is, tudjuk, melyik eszköz mikor éri el azt az életkort, amikor le kell cserélni.

A tervek szerint halad az adatbázis építése. A CRM-modult már kipróbáltuk az értékesítésben, most vezetjük be széles körben. Fontos, hogy egyre többet tudjunk az olvasóinkról. Rögzítjük – természetesen a vonatkozó törvények betartásával, az olvasók hozzájárulásával – a velük kapcsolatos eseményeket. Eddig a különböző információk más-más adatbázisokban voltak, most viszont már tudjuk, hogy mondjuk egy olyan olvasó, aki receptet küldött be nekünk, valószínűleg érdeklődni fog a gasztrotémák iránt, így érdemes lesz ilyen típusú ajánlattal megkeresni.

A call center folyamatosan nő, minden évben üzembe helyezünk néhány újabb munkaállomást. A bejövő hívások nagy részét ma már a call center fogadja, elsősorban minőségbiztosítási okokból. Ha egy újságírót keresnek, ne az érintett kolléga döntse el, hajlandó-e a visszahívni az olvasót. Ugyanez a helyzet a terjesztési reklamációkkal – ne az kezelje a problémát, akire panaszkodnak, ne a területvezetőn múljon, hogy megoldja-e a gondot, és az ügyfél kap-e erről visszajelzést. A call center speciálisan erre van kitalálva, és ehhez alakítottuk ki az érdekeltségüket is. Nekik az a jó, ha telefonálnak az ügyfelek.

Az előbb említett előadásában határozott jövőképet vázolt fel. Változtak azóta valamiben a prioritások?

A prioritásokat meghatároztuk, és nincs okunk változtatni rajtuk. Hiszünk a műfaj jövőjében. Nem csinálunk mást, mint befektetünk, és újabb piacokat tárunk fel az üzletünk számára, miközben teljesítjük azokat a profitelvárásokat, amelyeket a tulajdonos elénk tűz. Vezetőként az a kihívás, hogy a sok impulzusból, ami feléd jön, mit fogadsz, és mi az, amit hátrébb sorolsz.

Az idei évünk nagyon jól alakul, a hirdetésben folytatódik a tavaly elindult – trendtől eltérő – növekedés. A terjesztés terén inkább stagnálás vagy minimális csökkenés látszik, ezért nyúlunk hozzá a rendszerhez. A lapértékesítés is alulról felfelé építkező területté válik, mint korábban a hirdetés.

Mi szeretnénk lenni ennek a piacnak az éltanulói. Aki azon kesereg, hogy mi lesz a lapokkal, a kiadói világgal, az nem elég profi. Ez egy bonyolult rendszer, ha valami nem működik, rengeteg dologhoz lehet hozzányúlni, rengeteg paramétert lehet átállítani, hogy eredményesebbek legyünk. A lapkiadás kiirthatatlan műfaj, szántszándékkal sem könnyű tönkretenni.

Tizenhat dokumentumfilm készítését támogatják

18 órája

Tizenhat dokumentumfilm elkészítéséhez nyújt összesen 110 millió forintos támogatást e heti ülésén meghozott döntésével a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa.