Több mint tíz éve kezdték meg világhódító útjukat a fizetős, ám teljes mértékben jogszerű streamingszolgáltatások. Az audiovizuális szektorban az áttörést az amerikai Netflix, a zenepiacon pedig a svéd Spotify hozta el, ma már azonban se szeri, se száma a hasonló platformoknak. Ráadásul a Disney hatalmas dobásra készül, ami a geoblokkolás uniós feloldásával felforgathatja a piacot.

A cikk rövidebb változata a Médiapiac 2017/11-12. számában jelent meg. A lapot itt rendelheti meg.

Bár az elmúlt több mint egy évtized nem igazolta maradéktalanul a streaming szolgáltatások rentabilitását, tagadhatatlan, hogy a 21. század legfontosabb tartalomfogyasztási változását globális szinten a streaming hozta el. Jól mutatja mindezt, hogy napjainkban az Apple és az FX éves szinten egy, a Netflix pedig hatmilliárd dolláros költségvetésből készít audiovizuális tartalmakat; a Google/YouTube és a Facebook által tervezett sorozatok epizódonkénti átlagára pedig eléri a három millió dollárt. Jelenleg több mint 500 televíziós sorozat érhető el az Egyesült Államokban. Ebbe a környezetbe kíván belépni a Disney 2018-2019 során indítandó két új internetes csatornájával.

Kérdéses, hogy jót tesz-e ez a piacnak vagy épp ellenkezőleg, a kárára lesz majd.

 

A Disney még 2006-ban vette először fontolóra, hogy be kellene törni a streaming piacra, ám akkor még ellene szavazott a cég vezetősége (keresve a sokkal alkalmasabb időpontot). Ez 2010-ben, majd 2014-ben is elérkezettnek látszott, a TV Everywhere és a DisneyLife azonban csak moderált eredményeket ért. Az előbbi révén mobileszközökön lehetett a televíziós programokat megtekinteni, utóbbi pedig régi Disney filmeket, gyermekkönyveket, játékokat és zenéket kínált. A 13 dollár körüli havidíjas modellt a Disney csak Angliában vezette be, és ott is csak 437.000 előfizetővel büszkélkedhet. Szakértők szerint a modell átütő erejének elmaradása azzal is magyarázható, hogy a DisneyLife nem kínált új tartalmakat.

Idén nyáron a cég az internetes tartalomfogyasztás meghódítására tett újabb kísérletről döntött. Júniusban a Disney igazgatótanácsa a floridai Walt Disney World élményparkban két napon keresztül tárgyalt arról, hogy a digitális technológiák miként befolyásolták (alapvetően hátrányára) a cég hagyományos mozis, televíziós és élményparki szolgáltatásait, és hogy erre milyen választ kellene adni. A cég már 2016-ban egy milliárd dollárért megvásárolta a streaming technológiát kínáló, 850 főt foglalkoztató manhattani BamTech részvényeinek 33 százalékát, opciót tartva fenn további részvények vásárlására. Erre hivatkozással javasolta júniusban Robert A. Iger elnök-vezérigazgató, hogy további 1.58 milliárd dolláros befektetéssel a BamTech részvényeinek további 42%-át szerezze meg a Disney. A stabil és nagyon tapasztalt BamTech által nyújtott technológiai háttér lehetőséget teremthet arra, hogy a Disney, Iger szavaival élve, „nagyot és forrót robbantson” a televíziós üzletágában. (Ez az üzletág tavaly 24 milliárd dolláros forgalmat bonyolított.)

A Disney két új csatornát tervez indítani. Az egyik a sportok szerelmeseit célozza: „valamikor 2018 tavaszától” évi 10.000 olyan sportesemény (többek között jégkorong, baseball, tenisz és egyetemi sportok) internetes közvetítése kezdődne, amelyek egyébként nem érhetők el az ESPN sportcsatornán. A másik csatorna a hagyományos audiovizuális tartalmakat, a Disney több mint 400 egész estés filmből és rajzfilmből, illetve televíziós sorozatok több ezer epizódjából álló kollekcióját, valamint Pixar, Marvel és Lucasfilm/Star Wars filmeket kínálna 2019-től.

Nagyon fontos, hogy a Disney felmondja jelenlegi megállapodását a Netflix-szel és néhány további szolgáltatóval, s a saját tartalmait exkluzív jelleggel kínálná az előfizetőknek.

(Ez a döntés nem érinti az olyan műveket, amelyeknek a Netflix részben a producere. Ilyen például a 2017-es The Defenders.) A 2019-es időzítés sem véletlen. Abban az évben érkezik majd a Toy Story 4, egy élő szereplős Oroszlánkirály, valamint a Jégvarázs folytatása, ahogy a Star Wars sorozat második előzménytörténete (2018 végén) és a Csillagok háborúja harmadik folytatása (2019 végén) is nagyon jelentős szerepet kaphat majd az első időszakban.

 

Hiába hangoznak ezek a tervek izgalmasan, nagyon sok kérdést felvetnek azzal kapcsolatosan, hogy vajon jó befektetés-e a Disney számára a streaming piacra való berobbanás. Abban, hogy az új csatornák most érkeznek, nincs semmi meglepő. A cég profitja az elmúlt harmadik pénzügyi negyedévben „csupán” 2,37 milliárd dollár volt a tavalyi ugyanezen időpontban elért 2.6 milliárd dollár helyett. Elemzők szerint a csökkenés elsődleges oka, hogy több film (így a Verdák 3, a Karib-tenger kalózai: Salazar bosszúja vagy a Galaxis őrzői 2) sem hozta az elvárt bevételeket. Hasonlóan fontos, hogy folyamatosan csökken a vezetékes szolgáltatások előfizetőinek a száma is. Az amerikai piacon megkerülhetetlen ESPN előfizetőinek a száma az elmúlt egy évben két százalékkal, az utóbbi negyedévben viszont három és fél százalékkal csökkent.

 

Ugyancsak izgalmas kérdés, hogy a Disney jókor lép-e piacra, ha egyáltalán helyes ez a döntése. Iparági becslések szerint a Netflix előfizetőinek a száma 2019-re (amikor a Disney filmes portálja beindul) csak az Egyesült Államokban 64 millió, globálisan pedig 158 millió lehet.

A szolgáltatás beindítása és üzemeltetése komoly költségeket emésztett fel eddig is, és ez a jövőben sem fog megváltozni. Már említésre került a BamTech részvények 75 százalékának a felvásárlására fordított 2,58 milliárd dollár. Becslések szerint a marketing és a sportrendezvények közvetítésével kapcsolatos műsorok előállítása éves szinten egyaránt 150 millió dollárt emészt majd fel. Egyelőre bizonytalan, hogy milyen licencdíj ellenében közvetítheti majd az újonnan kiválasztott sporteseményeket az online sportcsatorna. Ezen felül a filmes tartalmak Netflixről történő kivonása az onnan érkező éves szinten 325 millió dolláros licencdíjak elvesztését jelenti, ahogy az egyéb Disney tartalmak felhasználásáért más streaming szolgáltatók által fizetett további 500 millió dollártól is várhatóan elköszönhet a cég az új szolgáltatás beindítása után.

 

Fontos kérdés, hogy a felmerülő költségeket és a kieső bevételeket a Disney képes lesz-e a havidíjakból fedezni. Nem véletlen, hogy ennek összege máig nem került meghatározásra. Várhatóan havi 5-9 dollár között mozog majd a filmes csatorna díja, ugyanakkor arra is figyelni kell, hogy a szolgáltatás ne kerüljön többe, mint a Netflix repertoárja, ellenkező esetben a Disney árképzése sokat árthatna az egyébként is túlzott profitéhségéről ismert cégnek. Ugyancsak megválaszolatlan eddig, hogy az új filmes streaming portál és a cég egyéb (hagyományos) értékesítési modelljei hogyan viszonyulnak egymáshoz. Más szóval hány hetet/hónapot kell majd várni a mozis vetítés és a stream megérkezése között. A tartalmakhoz való mielőbbi hozzáférés általános fogyasztói igény. Egyes elemzők szerint ugyanakkor a kábeles előfizetések száma jelentősen csökkenhet, ha a Disney-tartalmak gyorsan és korlátok nélkül elérhetők lesznek online.

Hasonlóan érdekes, de már iparági szintű kérdés, hogy csökkenti-e a Netflix értékét a Disney tartalmak kivonása a streaming úttörőjének a kínálatából. A válasz egyértelműen igenlő. Mégsem ez az igazán fontos, hanem az, hogy jó irány-e a streaming piac elaprózódása? Jelenleg nehéz volna ezt teljes megbízhatósággal megválaszolni. Egyértelmű előnye, hogy több gyártó is közvetlenebbül kínálhatná a tartalmát a végfelhasználókhoz, semmint egy „ömlesztett” Netflixen keresztül, és ezt sok rajongó pozitívan fogadhatja.

Az ugyanakkor nagyon kétséges, hogy a társadalom többsége jól reagálna-e arra, ha a különböző cégek filmjeinek a megtekintéséhez több előfizetéssel is rendelkezniük kellene.

(Összességében pedig sokkal többet fizetnének ily módon, mintha csak a Netflixre kellene előfizetniük.) Végső soron nehezen képzelhető el, hogy a korlátlan à la carte modellek háttérbe szorulnának, ahogy egyelőre a vezetékes szolgáltatások sem tűnnek végzetesen meggyengültnek.

 

Vajon véget ért-e már a streaming boom? Nem, sőt, csak most kezdődik a java.

Ami igazán meglepő, hogy a hagyományos gyártók mellett megfigyelhető a különböző technológiai óriások betörése a filmes piacra. A YouTube (Google), a Facebook, az Amazon és az Apple is konkrét terveket sző, ezen felül jelentős kínálattal rendelkezik az amerikai piacon az FX, az HBO Now, a CBS All Access, a Hulu, az AMC. A Disney lépése továbbá azt is eredményezheti, hogy az ugyancsak jelentős kábeles szolgáltató Viacom és Discovery is áttér a felhő alapú szolgáltatásokra.

A fentiekben leginkább az amerikai piacról esett szó, ám e folyamatok mindig csak az első lépcsőjét jelentik a globális terjeszkedésnek. A Disney már közölte, hogy nem kizárólag az Egyesült Államokra fókuszál majd. Ezért számunkra igazán az lehet érdekes, mikortól lesz elérhető a két csatorna az Európai Unió valamely tagállamában? (Addigra jó eséllyel az Egyesült Királyság már kilép az EU-ból, vagyis valószínűleg más angol ajkú, például ír, vagy más erős, például skandináv piacra kell elsődlegesen gondolni.) Ha ugyanis ez megtörténik, akkor a geoblokkolás tilalmának épp mostanában elfogadott uniós szabályozása révén a szolgáltatások egészében elérhetővé válhatnak valamennyi más tagállamban.

Röviden összegezve, a Disney lépése gazdaságilag érthető, nagy valószínűséggel eredményes is lesz. Ahogy azt Robert A. Iger is jelezte:

a bukás nem opció.

Ez persze egyelőre csak az elnök-vezérigazgató kincstári optimizmusa. A streaming piac sok problémával küzd, és ennek csak egyike a rentabilitás. A kábeles piacra gyakorolt hatásai kevésbé kiszámíthatók, a streaming alkalmazások elburjánzása pedig a fogyasztói attitűdök változását eredményezheti. A szerzői jog szemüvegén keresztül nézve érdemes egy további olvasatát adni a fejleményeknek. A jogellenes tartalomfogyasztás (elsősorban fájlcsere és engedély nélküli streamek) elleni leghatékonyabb orvosságot a reális (olcsó, könnyen elérhető, fogyasztóbarát és tartalmas) üzleti modellek jelenthetik. Ha a streaming világában jelenleg megfigyelhető robbanás ezen a téren is előrelépést hoz, akkor már megéri ez a konkurenciaharc.

 

(A szerző a Szegedi Tudományegyetem Állami és Jogtudományi Karának habilitált docense.)

 



Indul a TV2 Mokka nyár

2 napja

Vízparti környezetben, nyári hangulattal várja hétfőtől a nézőket a reggeli műsor.