Kövess minket!

Médiapiac

Bodoky Tamás: ″Nincs közös mese″

Komoly igény van oknyomozásra, tényekre, igazságra. Az emberek ugyanis haragszanak a politikára és a korrupcióra. Úgy érzik, hülyének nézik őket, és sajnálják, hogy a rendszerváltás nem sikerült. Ezért bár félnek, szívesen szivárogtatnak. Bodoky Tamást, a kétéves Átlátszó oknyomozó portál főszerkesztőjét kérdeztük.

Az interjú – rövidített formában – elsőként a Médiapiac szaklap július-augusztusi számában jelent meg.

Bodoky Tamás

Induláskor nem jósoltak nagy jövőt az oldalnak.

Nulla forintból kezdtük. Ez Magyarországon elképzelhetetlen. Mindenki le akart beszélni, ment az „áh, hülye vagy, ez eleve bukásra van ítélve”. De megmakacsoltam magam, és szinte házaltam az ötlettel. A Tilos Rádióban futó műsorunkba egyszer meghívtuk Tordai Csaba ügyvédet, neki is előadtam, ő belelkesedett és jogászként beszállt. Aztán alapítottunk egy nonprofit kft-t, létrehoztunk egy blogot, és azt kommunikáltuk az olvasóknak: ha szeretnék, hogy működjünk, adakozzanak. Fél évet adtam az ügynek. Azt mondtam, ha ennyi idő után nem élek meg belőle, abbahagyom. Hat hónap alatt hárommillió jött be, ezer, kétezer, ötezer forintonként. Hittem a koncepcióban, hogy adatigényléssel és szivárogtatással nagyot lehet dobni.

Indexes tapasztalataira alapozta ezt a hitet? Onnan épp egy úgymond kellemetlen cikke nyomán távozott.

A sávolyi motorversenypályát és a pátyi lakóparkot tervező vállalkozóról derítettem ki, hogy azért nem támadja a Fidesz a szocialista hátszelűnek tűnő projektet, mert a befektető támogatta Orbán futball őrületét. Kivitte a Real Madridhoz, főszponzora volt a Videotonnak. A cikket elfogadták, megjelent, de később eltűnt belőle egy bekezdés. A főszerkesztőtől magyarázatot sem akkor, sem azóta nem kaptam. Talán a tulajdonosnak okoztam kárt, és ezért nem akarta, hogy politikailag vagy gazdaságilag kínos témákat erőltessek. Bőven akadtak ügyek, amelyek tényleg nagyot szóltak, jelentős olvasottságot hoztak. Ezzel együtt az utolsó években már nem szerette a lapvezetés, amit csinálok.

Akkor miért hitte, hogy önállóan menni fog?

Nem sok választásom maradt, ha újságíró akartam maradni. Távozásom után a lapok enyhén szólva nem bombáztak állásajánlatokkal. Én meg nézegettem, mi megy külföldön. Láttam, hogy a mainstreamben dolgozó újságírók napi két-három cikket termelnek. Miközben az oknyomozók Amerikában, Németországban és más európai országokban is a Pro Publicához és a Center for Investigative Reportinghez hasonló nonprofit szervezeteket hoznak létre. Nem hirdetésből vagy a politikából élnek, hanem alapítványokhoz pályáznak. Mi is ezt tesszük: főleg a Soros Alapítványhoz, több programból kapunk pénzt, plusz érkeznek az olvasói adományok. Tavaly húsz-, idén harmincmillióból gazdálkodunk. Most év végéig megvan a pénzünk.

Nálunk nem szokás adakozni, főleg nem egy ismeretlen, vadiúj portálnak.

Mégis úgy tűnik, komoly igény van ránk. Az emberek haragszanak a politikára és a korrupcióra. Úgy érzik, hülyének nézik őket, azt gondolják, a rendszerváltás, úgy, ahogy van, félresikerült.

Önök kinyomozzák, feltárják a közéleti galádságot, megírják, nyilvánosságra hozzák, aztán lecsap a nagy magyar igazságszolgáltatás? Nem naivitás ezt hinni?

Nem. Ha például a Magyar Villamos Művek ügyében nem ütöttük volna a vasat, biztosan nem emelnek vádat Kocsis István, egykori MVM, később BKV vezérigazgató ellen. Eltussolták volna, ha nem születik róla ennyi cikk. Abban persze nem hiszek, hogy egy cikkünk miatt másnap megbukik a kormány. Magyarországon nem megy ez ilyen gyorsan.

Sőt. A Médiaszolgáltatás Támogató- és Vagyonkezelő Alappal (MTVA) kötött alvállalkozói szerződésekért például évek óta perelnek, volt első fok, másodfok. Sosem lesz vége.

Ezt pozitívumként értékelem, mert azt látom, hogy a bíróságok még mindig viszonylag függetlenül működnek. Az MTVA kitalálhat bármit, a bíróság szinte mindig nekünk adott igazat. Az Átlátszó három pillérre épül: az oknyomozó újságírásra, a kiszivárogtatásra és az információszabadságon alapuló mélyre ásós anyagokra. Ez utóbbi lényege, hogy bár Magyarországon jók a vonatkozó törvények, de senki nem tartja be azokat. Ha egy újságíró visszapattan egy hivatalról, marad a bíróság, de oda egészen kis százalékban fordulnak. Mi viszont a csapatunkban dolgozó ügyvédekkel végigvisszük az ügyeket, kikényszerítjük a közadatok kiadását.

Épp ezt hivatott megakadályozni a nem sokkal ezelőtti információszabadságról szóló törvénymódosítás. Miközben az illetékes miniszter, Navracsics Tibor az Átlátszó és más civil szervezetek meghívásával korrupcióellenes vitát, egyeztetést hirdetett, a parlament egyik pillanatról a másikra megszavazta az információszabadság szűkítését. Erre kivonultak a tárgyalásokról.

Álszent és arrogáns módon viselkedett a kormány: benevezett az Open Government Partnership programra, amely a kormányzati anyagok teljes körű nyilvánosságáról szól, majd két hét múlva szűkítették az információ szabadságról szóló törvényt. Ez nyílt beismerése annak, hogy titkolnak valamit. Meggyőződésem, hogy az Alkotmánybíróságon el fog bukni ez a törvénymódosítás.

Ami nem mellesleg az önök szempontjából a trafikügy eredményességét is veszélyezteti. A Németh Lászlóné vezette minisztérium már most postázza vissza az érintetteknek a vesztes pályázatokat. Így aztán önök hiába nyerik meg a több civil szervezettel közösen indított perüket, nem lesznek már a tárcánál kikért iratok.

Ez valóban nehéz ügy. De mi is gyűjtjük a vesztes pályázatokat. Igaz, hogy a Fidesz egyelőre nem törődik a botránnyal, de ne feledjük: a rendszerváltás óta a legtöbb kormánytól ehhez hasonló ügyek miatt fordultak el a választók. A földbérleti pályázatokkal is hasonló taktika szerint járnak el, tudatosan ki akarnak bújni az elszámoltatás alól. De mégis optimista vagyok. Már csak azért is, mert a kiszivárogtatás kiválóan működik.

Mert?

Mert az emberek félnek önmagukat felfedve a sajtóhoz fordulni. Attól rettegnek, ha kiderül, hogy újságíróval beszéltek, kirúgják őket. Ezért használjuk Wikileaks-es módszert: nem kérjük a feladó nevét, csak azt, küldje el az iratokat interneten. Olyan rendszert használunk ehhez, ami azonnal eltünteti az IP címet, így lehetetlen kideríteni a feladó személyazonosságát. Ily módon került hozzánk egyebek mellett az elhíresült, kézzel írt Dörner-pályázat az Új Színházra – amikor nyilvánosságra hoztuk, összeomlott a szerverünk, annyian akarták látni a dokumentumot. Mi ugyanis a cikkek mögé a vonatkozó dokumentumokat is odatesszük.

Mennyi bejelentés érkezik?

Heti három-öt. A fele értékelhetetlen, de a többi teljesen használható. Van személyes, telefonos és netes megkeresés. Amikor az MTVA-t az alvállalkozói szerződései miatt kezdtük bombázni, a cég viszont elzárkózott a tájékoztatástól, nem árulta el, kikkel és mennyiért szerződött, valaki kiszivárogtatta nekünk az alvállalkozókra lebontott 2012-es költségvetést.

Pártok barátkoznak, nyomulnak az Átlátszónál?

Ahhoz kicsik vagyunk, bár újabban érzem az ellenzék szívóhatását. Pedig mi politikailag pártatlanra pozícionáltuk magunkat. De mivel mindig a fennálló kormánynak vannak nyilvánosságra tartozó korrupciós ügyei, ezért úgy tűnhet, mintha véresszájú ellenzéki orgánum lennénk. A szocik most épp szeretnek, a fideszes kapcsolataim viszont szinte teljesen leépültek. Korábban meg pont fordítva volt: a Fidesz volt elkötelezett az oknyomozó újságírás és az emberi jogok iránt, a baloldal meg nem.

Az ön ügyvéd segítője, Tordai Csaba a Bajnai-kormány államtitkára volt, ma pedig az Együtt 2014-nek dolgozik. Ez nem pártfüggőség?

Tordai Csaba miatt érnek támadások. Próbáltam jobboldali ügyvédeket is megnyerni a portálunknak, de egy se jött, mondván, a saját köreikben hazaárulóvá válnak, amint szóba állnak velünk. Pedig Tordai pénzt nem hozott ebbe a projektbe, csak a szaktudását.

A nemzetközi példák mennyire meghatározók?

Olyan ez a nem mainstream függetlenség, mint a szabadúszás: nagyon küzdelmes. Sokkal nehezebb, mint beülni egy nagy szerkesztőségbe.

Van lehetőség a függetlenségre a végletesen megosztott magyar médiastruktúrában?

Újságként igyekszünk mindenkire lőni, miközben bármelyik cikkbe belemagyarázható, hogy az ellenség rendelte. Ezzel nincs mit tenni. Azzal a Magyar Nemzetbe is befértünk, hogy nemrég besétáltunk az öt éve eladott MSZP székházba, és szigorúan bizalmas iratokat találtunk szabadon. És akkor is, amikor megírtunk: a KEHI komoly hiányosságokat talált a Vajna előtti, Grünvalszky-féle filmfinanszírozásban a Magyart Mozgókép Alapítványnál. Egyszerű logika. Szörnyű, de sajnos nincs közös mese, nincs közös narratíva. Az oldalunkon épp azért nincs vélemény újságírás, mert a magyar sajtó kilencven százaléka ideológiai vagy politikai alapon teszi ezt. Szép szóvirágokban ír arról, miért hülye ez vagy az, de a tényekkel nem foglalkozik, pontosabban kizárólag azokat mutatja be, amelyek az ő álláspontját támasztják alá. Mi viszont ténybánya vagyunk, és célunk, hogy minél többet tényt tolhassunk a titkos világból a nyilvánosság elé.

Nagyon korrupt a magyar állam?

Iszonyúan, borzasztóan. Azért is mondjunk, hogy a magyar állam, és nem a pártok „watchdogja”, azaz őrkutyája vagyunk. Míg régen a közbeszerzéseknél egyéni mutyik alakították a végeredményeket, és egy döntéshozót kellett megkenni, hogy kire írjon ki pályázatot, most minden irányítottan, központi vezérléssel zajlik.

A minap volt hír Csányi Sándor OTP-s részvényeladása. Róla például lehet tényfeltáró cikket írni?

Amikor évekkel ezelőtt volt egy Sipos Anettel közösen írt anyagom arról, hogy a Csányi és Demján által épített Bankcenterben nagy APEH nyomozás volt, a cikk az Indexen nem jöhetett le. Végül a Narancsban jelent meg. Az Átlátszóban pedig végképp nincs semmilyen összeférhetetlenség.

Legfeljebb nem kap hirdetést.

Túl kicsi a portál ahhoz, hogy kicsinálják. Legfeljebb pár pályázati forrástól tudnak elvágni.

Az épp elég lehet.

Akkor befejezzük. Nem fogunk emiatt öncenzúrát gyakorolni. Amikor elsőként elkezdtünk simicskázni, az ügyvédünk megjósolta: figyel majd mindenki, elüt-e egy autó, és ha nem, akkor mások is nekiugranak Simicska Lajosnak. Ez így is történt.

Reptéri váróban kell ülni ahhoz, hogy az embert biztosan ne gázolja el kamion. Mit szól a Snowden-ügyhöz?

Aki kicsit is képben van, annak nincs kétsége, hogy a Google-höz és a Facebookhoz hasonló nagy rendszereket az amerikai titkosszolgálat régóta monitorozza. Az, hogy Snowden erre konkrét bizonyítékokat adott, más kérdés. Ahogy az is, hogy Wikileaks-en nyilvánosságra hozta, hazájában hogyan élnek vissza a demokráciával. Az viszont számomra is meglepő, hogy Oroszországban, Venezuelában vagy Kubában telepedne le, ha menedékjogot kapna. Hiszen ezek olyan rezsimek, ahol nyoma sincs a demokráciának, nem is kérdés hogy megfigyelik-e a lakosságot.

És itt?

Magyarországon is bármit és bárkit le tudnak hallgatni. Tíz éve írtam egy cikket arról, hogy az internetszolgáltatókhoz beszereltek egy rendszert, ami rögzíti és archiválja az átmenő forgalmukat, a telefontársaságoknak pedig saját költségükön kell a nemzetbiztonságiaknak hozzáférést biztosítaniuk a telefonbeszélgetésekhez. Snowden, Assange és a hozzá hasonlók tevékenységének van értelme, bár hatalmas személyes áldozatot hoznak. Ők rosszul járnak, de a társadalomnak hasznos, amit csinálnak.

Médiapiac

Megújul az M2 Petőfi TV

Friss arculattal, új műsorokkal jelentkezik a közmédia zenés ifjúsági csatornája.

Közzétéve:

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) gyártóbázisának épületei és a főváros III. kerületében, Óbudán, a Kunigunda útja 64. alatt, előtérben az M2 Petőfi TV logója, fotó: MTVA/MTI/Zih Zsolt

Az M2 Petőfi TV a Petőfi Rádió műfajgazdag, magyar kínálatához igazodó, sokszínű tartalommal várja nézőit, a fiatalok igényeire szabott, aktuális témákkal – közölte a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) Sajtó és Marketing Irodája szerdán az MTI-vel.

A csatorna új, saját gyártásában készült egyedi tartalmakkal, élő közvetítésekkel, fesztiválok, koncertek, szórakoztató programok bemutatásával, filmes és ismeretterjesztő adásokkal, a fiatalok mindennapjait érintő témákkal várja a nézőket.

A megújulás szoros együttműködésben valósul meg a Petőfi Rádióval, láthatóvá téve a rádiós műsorvezetőket.

A közlemény szerint a csatorna kiemelt célja, hogy napjaink magyar slágereinek, a fiatal feltörekvő, értékteremtő zenei teljesítményt nyújtó zenészeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítson a Petőfi Rádió tehetségkutató törekvéseivel szoros együttműködésben.

A tavaly októberben megújult rádióadónak már több ezer felvételt küldtek az új, valamint a széles körben még nem ismert előadók.

Tehetségük kibontakoztatásában, dalaik terjesztésében vállal hangsúlyos szerepet – műfaji megkötés nélkül – a magyar zenei médiumok között egyedüliként a két csatorna – emlékeztetnek a közleményben.

Mint hozzáteszik, a tehetséggondozás mellett fontos törekvésük a múlt könnyűzenei örökségének gondozása, hogy a hazai könnyűzene legendás alakjait közelebb hozzák az ifjúsághoz. A nézők ennek részeként több évtizede készült, zenei ritkaságnak számító archív koncertfelvételeket, interjúrészleteket is láthatnak.

Íme az újdonságok

Az elmúlt évekhez hasonlóan minden hétköznap 21 órától élő műsor várja majd a nézőket. Az Esti Kornél című műsorban különböző zenei formációk aktualitásait mutatják be, de előtérbe kerül az előadók színpadon túli élete, például kedvenc sportjuk, hobbijuk vagy karitatív tevékenységeik.

Az adások továbbá rávilágítanak arra is, hogyan kapcsolódik össze a zene egyéb művészeti és más területekkel. A műsorvezetők között a már jól ismert csatornaarcok szerepelnek, így Csitári Gergely, Pató Márton, Csapó Dóra, Hernandez Vivien, Matthesz Flóra és Tótfalusi Fanni.

A tévéadó újdonságai közé tartozik az élő műsor után következő zenés kívánságműsor. A Mit kíván? című műsor adásaiban válogatást adnak a Petőfi Rádió kívánságműsorának legnépszerűbb dalaiból, valamint zenei témákban megszólaltatják az utca emberét.

Szombat esténként 20 órától a Petőfi Rádióból ismert műsorvezetők, Mák Kata, Fekete László, Habóczki Máté, Szani Roland és Szikora Tamás várják a nézőket a Házibuli című zenés műsorral. Minden adás egy hazánkban népszerű zenei stílust, illetve sokakat foglalkoztató, a dalokban gyakorta megjelenő emberi érzelmet jár körbe különböző rovatokban.

Az adások után szombaton 22 órától koncert- vagy zenés filmet ad a csatorna.

A csatorna népszerű koncertműsora, az Akusztik továbbra is jelentkezik vasárnaponként 20 órától, valamint folytatódik az A38 hajó színpadán és a Kulisszák mögött – az A38 hajón, az A38 Archív és az A38 BESZTOF a zenei szerkesztők válogatásában, a legjobb hazai produkciókkal, érdekességekkel – olvasható a közleményben.

Tovább olvasom

Médiapiac

Vizsgálat indult az EU-ban az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta vállalat ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos.

Közzétéve:

MTI/EPA/Caroline Brehman

Margrethe Vestager brüsszeli sajtótájékoztatóján közölte:

az előzetes vizsgálatok eredményei szerint feltételezhető, hogy az érintett vállatok nem kezdték meg a hónap elején életbe lépett, átjárhatósággal és versennyel kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályozás szerinti kötelezettségek betartását.

A szabályozás szerint az “alapvető platformszolgáltatásokat” nyújtó, kapuőrnek nyilvánított vállatoknak fel kell számolniuk azokat a zárt technológiai rendszereket, amelyek a fogyasztókat egyetlen vállalat, főként saját termékeinek vagy szolgáltatásainak használta felé terelik. Kiemelte, a szabályozás előírja, hogy a vállalatoknak lehetővé kell tenniük, hogy “ingyenesen tereljék” a felhasználókat alkalmazásboltjain kívüli ajánlatokhoz.

Az Európai Bizottság szeptemberben hat szolgáltatót minősített kapuőrnek, az Alphabet, az Amazon, az Apple, a ByteDance, a Meta és a Microsoft céget.

Az uniós biztos szerint az Európai Bizottság “gyanítja”, hogy az érintett vállatok által bevezetett intézkedések nem tesznek eleget a DMA szerinti kötelezettségeiknek. Az uniós bizottság mélyreható vizsgálata során arra keres választ, hogy a Google és az Apple teljes mértékben betartja-e a DMA szabályait, amelyek megkövetelik a technológiai cégektől, hogy lehetővé tegyék, hogy az alkalmazásboltjaikon kívül elérhető ajánlatokhoz irányítsák a felhasználókat. Az uniós bizottság aggodalma szerint a két vállalat saját ajánlataikon kívüli választás esetén “különféle korlátozásokat” alkalmaz, beleértve egyebek mellett díjak felszámolását.

A gyanú szerint a Google nem tartja be azokat az előírásokat, amelyek megakadályoznák, hogy a technológiai óriáscégek előnyben részesítsék saját szolgáltatásaikat a riválisokkal szemben.

“Az Európai Bizottság aggodalmát fejezi ki amiatt, hogy a Google és az Alphabet keresőfelületeiken előnyben részesítik saját szolgáltatásaikat” – mondta.

Közölte továbbá: az előzetes vizsgálatok szerint az Apple alternatív alkalmazásboltokra vonatkozó új díjstruktúrája és az Amazon keresési találatokra vonatkozó rangsorolási gyakorlata szintén aggályokat vet fel. Az Apple intézkedései, beleértve a webböngésző keresési képernyőjének kialakítását, megakadályozhatják a felhasználókat abban, hogy gyakorolják a szabad szolgáltatásválasztás jogát saját rendszerén belül. Az uniós bizottság a Meta esetében a felhasználók adatainak kezelése és a díjköteles szolgáltatások fizetési feltételeivel kapcsolatosan vizsgálódik majd – tájékozatott.

Az Európai Bizottság közölte: vizsgálata során bizonyítékokat és információkat gyűjt a felvetődött gyanúk tisztázására, az eljárást 12 hónapon belül le kívánja zárni.

Jogsértés esetén a brüsszeli testület az érintett vállalat teljes, globális forgalmának 10 százalékáig terjedő bírságot szabhat ki. A bírságok ismételt jogsértés esetén akár 20 százalékot is elérhetnek.

Folyatódó jogsértések esetén az Európai Bizottság további lépéseket is tehet, például kötelezheti a vállalatot egy üzletág vagy annak egy részének eladására, vagy megtilthatja a rendszerszintű meg nem feleléshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását.

Borítókép: a Google amerikai informatikai óriáscég logója a Nemzetközi Szórakoztatóelektronikai Kiállításnak (CES) otthont adó épületen Las Vegasban 2023. január 10-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Komoly karriert futott be a közmédia Országjáró című műsora

Eddig is több díjjal jutalmazták a hat éve futó műsort – mondta Siklósi Beatrix, a Kossuth rádió csatornaigazgatója az M1 műsorában hétfőn.

Közzétéve:

Róka Ildikó szerkesztő, gyártásszervező (b) és Móczár István rendező, operatőr (k) átveszi a Duna Televízió és a Duna World csatornán futó Ízőrzők című műsornak járó Hungarikum Liget Média-díjat Lezsák Sándortól, a Magyar Országgyûlés alelnökétõl (j2), Lezsák Sándorné Sütõ Gabriellától a Hungarikum Liget alapítójától (j) és Balogh Lászlótól, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnökétől (b) a veszprémi díjátadó gálán 2024. március 21-én, fotó: MTI/Vasvári Tamás

Siklósi Beatrix annak kapcsán beszélt erről, hogy a közmédia két műsora, a Kossuth rádión hallható Országjáró és a Duna csatornán látható Ízőrzők sorozat múlt héten elnyerte a Hungarikum Liget Média-díjat.

A csatornaigazgató elmondta, büszke a műsort készítő csapatra, amelynek tagjait mindenhol nagy szeretettel várják.

A munkatársak óriási munkát végeznek, hétről hétre egy ötórás műsort állítanak össze

– mutatott rá.

Domokos István, az Országjáró felelős szerkesztője, műsorvezető arról beszélt, hogy

a műsor fennállása óta eddig 457 településen jártak és 13 500 riportalanyt szólaltattak meg. Mint mondta, a műsor kaput nyit a világra, megmutatja a helyben élők mindennapjait, az emberi értékeket, kincseket, amire az ott élők büszkék, a műsor készítőinek pedig fontos, hogy ezeket bemutathatják.

A díj megtiszteltetés számukra, és öröm volt a díjátadón újra találkozni azokkal az emberekkel, akiket a műsorban már bemutattak – mondta Domokos István.

Siklósi Beatrix közölte, hogy a díjjal járó 1,5 millió forintot az Országjáró stábja a Jónak lenni jó! jótékonysági kampány legutóbbi kedvezményezettjének, a koraszülött gyermekek fejlesztését segítő Semmelweis Fejlődéstámogató Központnak ajánlotta fel.

Tovább olvasom