Kövess minket!

Médiapiac

Business as usual

Vidus Gabriellával, az RTL Klub kereskedelmi igazgatójával, az R-Time ügyvezető igazgatójával a tévépiaci fragmentáció, a reklámadó és a jelentős műsor-invesztíció hatásairól beszélgettünk. Emellett azt is megtudhattuk, hogy milyen kereskedelmi újítással készülnek a 2015-ös évre.

Az interjú elsőként a Médiapiac szeptember-októberi számában jelent meg.

 

Fotó: Vidus Gabriella (R-Time ügyvezető igazgató; RTL Klub kereskedelmi igazgató)

Márciusban készítettünk veled rádióinterjút, és akkor azt mondtad, hogy már a 2015-ös év előkészítésén dolgoztok. Gondolom, nem pontosan arra a viharra számítottatok, ami jelenleg az RTL Magyarország körül kavarog. Mennyiben nehezíti mindez a kereskedelmi tervezést?

Az igaz, hogy már tavasszal tudtuk, milyen újdonságokkal készülünk 2015-re, aminek persze számos jogi, pénzügyi, szervezeti aspektusa van. Ilyenkor sok szimulációt kell végigfuttatni, elbizonytalanodsz, újra meggyőzöd magad. Egy kereskedelmi újítás előkészítése emiatt legalább fél évet vesz igénybe.

A körülmények ugyanakkor megtöbbszörözik a tervezési folyamatokat, az elmúlt tizenöt évben még soha nem kellett ennyit terveznünk. Természetes, hogy a tulajdonos minden lehetséges forgatókönyvre kíváncsi.

Év közben egyetlen hirdető sem hagyta el az RTL-t olyan okból, amely bármilyen összefüggésben lehet a reklámadóval vagy bármilyen egyéb olyan témával, amelyről mostanában sokat cikkezik a sajtó.

Érezhető-e, hogy a hirdetők elbizonytalanodtak, esetleg elfordultak volna az RTL-től a reklámadó körüli csatározásokkal összefüggésben?

Határozott nem a válaszom. Év közben egyetlen hirdető sem hagyta el az RTL-t olyan okból, amely bármilyen összefüggésben lehet a reklámadóval vagy bármilyen egyéb olyan témával, amelyről mostanában sokat cikkezik a sajtó. Azt mondhatom, hogy business as usual.

A tévé kereskedelmi terméke a nézettség. Hogyan teljesít ez a termék az ősz folyamán? Megfelel-e az előzetes várakozásaidnak?

A korábbi várakozásaimat messze felülmúltuk. Ebben az is szerepet játszik, hogy amikor elkezdtük az új értékesítési politika tervezését, még nem számoltunk ennyi műsorral az őszre. Ezek a kérdések csak tavasz végén, nyár elején dőltek el, amikor megkaptuk a tulajdonostól az engedélyt arra, hogy nézettségnövelő, magas költségű műsorokat indítsunk. A legnagyobb beruházást a Celeb vagyok, ments ki innen! jelenti. Ezenkívül ott A Konyhafőnök, a Dr. Tóth és a már megszokott X-Faktor is. A nézőket most tényleg nehézbombázókkal támadjuk az Éjjel-nappal Budapest, Barátok közt, Fókusz és Híradó alkotta szokásos kombó mellett. Ha a 18–49 éves kereskedelmi célcsoporton tekintjük a szeptemberi átlagot, az RTL Klub és a TV2 között közel 10 százalékpontos különbséget látunk főműsoridőben. Csoportszinten az RTL-csoport nézettsége ugyanezen időszakban és célcsoportot alapul véve több mint kétszer akkora volt, mint a TV2-csoporté.

A kábeladók előretörése valószínűleg felgyorsul, habár fontos elmondani, hogy már nincs olyan, hogy országos és kábelcsatorna. Ezek a régi kategóriák a digitális átállással elavulttá váltak.

A Híradónak a megváltozott tartalommal tudvalevőleg sikerült új nézőket a képernyő elé ültetnie. Ezen túlmenően látszanak változások a nézői összetételben?

Az új műsorok mindig megmozgatnak niche-célcsoportokat is. A Konyhafőnök például a fiatal férfiak, sőt a tizenévesek körében is komoly nézőtábort tudhat magáénak. Az Éjjel-nappal Budapest pedig az elindulásakor behozott egy erős fiatal, nőies közönséget, amely azóta is kitart mellette.

A nézettség ezek szerint rendben, de mi a helyzet a hirdetéspiaci bevételekkel?

Az idei évünk az RTL Klub esetében picivel, a kábelportfólió egészét tekintve pedig sokkal jobban alakult, mint korábban gondoltuk.

A piac egészét a MEME-adatokból ismerhetjük meg a jövő év elején, de a megérzésem az, hogy idén elérkezett az a nyugvópont, amelyre régóta vártunk. Tehát elképzelhető, hogy a MEME számai növekedést mutatnak majd.

A kábeladók előretörése valószínűleg felgyorsul, habár fontos elmondani, hogy már nincs olyan, hogy országos és kábelcsatorna. Ezek a régi kategóriák a digitális átállással elavulttá váltak.

Egy valódi AFP létrehozásához valószínűleg az kell, hogy több ügyfél összeálljon, és ezáltal egy adott tematikából mindenki a számára legjobbat tudja kihozni.

Korábban említetted, hogy mindig vannak hirdetői divatok, felkapott megoldások. Idén mire figyeltek leginkább az ügyfelek?

Azt tapasztaljuk, hogy végre befutnak olyan igények, és ezekhez olyan büdzsék is társulnak, amelyek a jövőben lehetőséget teremthetnek valódi advertising funded programing (AFP) kialakítására. A jelenleg a csatornákon látható, AFP-nek nevezett műsorok még messze nem használják ki az eszközben rejlő lehetőségeket. Ez nem az ügyfelek hibája, inkább büdzsé és idő kérdése. Ahogyan beletanultunk abba, hogy milyen egy jól működő termékmegjelenés vagy miniprogram, amelyek az AFP előszobáját jelentik, úgy ebbe is bele fogunk tanulni. Egy valódi AFP létrehozásához valószínűleg az kell, hogy több ügyfél összeálljon, és ezáltal egy adott tematikából mindenki a számára legjobbat tudja kihozni.

Van ilyen a csőben?

Alakul, de nem merem azt kijelenteni, hogy létre is jön. Azt le kell szögezni: jelenleg Magyarországon nincs olyan ügyfél, aki egy összegben rá tud szánni éves szinten 50–100 milliót egy délutáni félórás műsorra, hogy ahhoz olyan módon kapcsolódjon üzeneteivel, ahogyan a már meglévő eszközökkel nem tudna. Nem arról van szó, hogy az AFP nagyon drága lenne, hanem arról, hogy nagyon rizikós. A termékelhelyezés egyik alapszabálya, hogy nem lehet nagyon homogén, az életszerűség miatt. Ha egy márka AFP-hez kapcsolódik, nehéz kikerülni az alternatív termékeket, szolgáltatásokat. Azt tartanám jónak, ha két-három, egymásra épülő terméket, szolgáltatást nyújtó ügyfél részvételével készülnének ilyen műsorok.

Az SAP+ azt jelenti, hogy a hirdető az RTL Klub és az RTL3 adásidejét egy termékként tudja megvásárolni. Ugyanolyan szabályrendszer alapján kialakítjuk e két csatorna közös csatornaátlagárát.

Tavaly RTL3 néven jelentkezett az RTL Magyarország kereskedelmi újítással. Idén mivel léptek piacra?

Az újításunk munkaneve SAP+. Ahogyan korábban mondtad, a termékünk a nézettség, de olyan módon, hogy erre építve kampányokat szolgálunk ki az ügyfeleink felé. Az első lépést még 2013-ban tettük meg, ez az RTL3 elnevezésű virtuális kereskedelmi csatorna elindítása volt, amit a Cool TV, a Film+ és az RTLII tükörbreakekkel való összekapcsolásával hoztunk létre. Így született meg a második legnagyobb kereskedelmi csatorna, amely az RTL Klub számára is valós versenytárs. A heti reachépítés szempontjából az RTL3 az RTL Klubot is megveri. 2013 végéig élt a GVH felé az a vállalásunk, hogy bár megvásároltuk az RTL-kábelcsatornákat, az értékesítésüket nem kötöttük össze az RTL Klubéval. Tavasszal jött meg az utóvizsgálat eredménye, ezt követően kezdtünk el azon gondolkodni, mit kezdhetnénk azzal a ténnyel, hogy itt van az RTL Klub és hét másik saját csatorna. 2015-ben egy kreatív, újfajta árazással jelentkezünk, ami az SAP+: egy közös csatornaátlagár az RTL Klub és az RTL3-csatornákon, amellett hogy meghagyjuk a csatornák külön-külön értékesítését is.

Eszerint már nem olyan egyértelmű, hogy melyik csatorna a zászlóshajó.

Nem bizony. Az RTL Klub önmagában olyan nézői tömeget vonz, és olyan befolyásoló erővel bír, ami megkérdőjelezhetetlen pozíciót biztosít számára, kereskedelmi szempontból ugyanakkor két olyan erős termékünk van, amelyek egymással és a piaccal is versengenek. Ezért hozunk létre a kettőből egy „szuperterméket”, amelyet SAP+-nak nevezünk jelenleg.

A kábelpiac nagy gondja, hogy zuhannak az árak, és az állandó vita tárgya, hogy ebben a kisebb szereplők árképzése milyen szerepet játszik. Mi minden esetben igyekszünk elmozdulni a commodity buyingtól, és a nézettséget lehetőség szerint „csomagoljuk”, termékminőséget rakunk mellé.

Az SAP+ azt jelenti, hogy a hirdető az RTL Klub és az RTL3 adásidejét egy termékként tudja megvásárolni. Ugyanolyan szabályrendszer alapján kialakítjuk e két csatorna közös csatornaátlagárát. Fontos ugyanakkor, hogy nem hozunk létre tükörbreaket az RTL Klub és az RTL3 között, nem új kereskedelmi csatornáról van szó, hanem új árazási rendszerről.

A csatornák adásidejét továbbra is meg lehet vásárolni külön is, de csak listaár mínusz kedvezmény alapon. Na ezen szoktak megakadni az ügyfelek, pedig a listaár mínusz kedvezmény módszert nem kellene lenézni. Ez egyáltalán nem rossz dolog azon hirdetők számára, akik pontosan tudják, mit akarnak. Itt kap különös hangsúlyt a médiaügynökség szakmai munkája, mivel ki lehet válogatni azokat a szpothelyeket, amelyekre éppen nagy szükség van egy adott kampányban.

Egy számjegyű növekedést várok a televíziós piacon.

Miért került sor erre a lépésre?

Nem titok, hogy az év elején voltak a digitális átállás nem várt hatásaiból eredő nézettségi gödrök az RTL Klubnál. Nem csupán annyi történt ugyanis, hogy akik eddig ingyenes analóg adást néztek, azok ingyenes földfelszíni digitális adásra váltottak, hanem annyira erős volt a felvilágosító kampány, hogy az analóglekapcsolásban nem érintett fogyasztók közül is sokan váltottak. Ez elsősorban a nagyobb csomagra való átállásban és az IPTV penetrációjának a növekedésében nyilvánul meg. Emellett az RTL3 nevű kereskedelmi ajánlat – amelyet mi külön csatornaként figyelünk – felnőtt az RTL Klub és a TV2 nézettségi szintjére, sőt a teljes napot tekintve a második helyen van (2014. január–szeptember, teljes napi átlag, 18–49). Azaz két csatornánk árazását kellett harmonizálnunk a piaci igények alapján.

Mindezekre együttesen reagálunk az új árrendszerrel. Az ügyfél egy kézből, egy megrendelő alapján kap egy RTL Klubot hatalmas nézettséggel, erős műsormárkákkal és egy nagyon jó reachépítési képességű RTL3-at.

Milyenek az első reakciók?

Néhány régóta velünk dolgozó ügynökségi kolléga megkérdezésén keresztül már megszondáztuk a piacot. Volt, aki azt mondta, hogy ők is pontosan ezt csinálnák. Volt, aki ennél is továbbment, és megkérdezte, miért nem lesz tükörbreak ebben a viszonylatban is, erre mi mondtuk, hogy ennyire nem eszik forrón a kását. (Nevet.) Egészében véve pozitív a fogadtatás, mert az ügynökségek számára ez egyszerűsítést jelent. Természetesen felmerült az a kérdés, hogy mi lesz azokkal az ügyfelekkel, akik nem akarják mindkét csatornát használni. Erre én ismét csak megismétlem: listaár mínusz kedvezmény alapon lehet vásárolni, ami egyáltalán nem rossz, már csak azért sem, mert aláhúzza az ügynökség szakmai szerepét.

Mit vársz 2015-re vonatkozóan?

Egy számjegyű növekedést várok a televíziós piacon.

Vidus Gabriella

 

Nézze meg Vidus Gabriella teljes profilját a Ki Kicsoda? oldalunkon.

Médiapiac

Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány

A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.

A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.

A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.

Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.

A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.

Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő

Tovább olvasom

Médiapiac

Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.

A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.

Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.

A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.

A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.

Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.

A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.

Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.

A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket

Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.

Közzétéve:

A TikTok kínai videomegosztó applikáció ikonja egy okostelefonon, fotó: MTI/EPA/Hayoung Jeon

Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.

A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.

A sajátot könnyű…

Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.

… és másét?

De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy

többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti

– jegyezte meg Fáczán Gábor.

S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?

– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.

Sorozat indul!

A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.

Jakubász Tamás

Tovább olvasom