Médiapiac
Csődvédelmet kér a NeoFM (FRISSÍTETT!)
Csődvédelmet kért a bíróságtól a NeoFM rádiót üzemeltető FM1 Kommunikációs Zrt. A csődvédelem ideje alatt a tulajdonosok megkísérlik a társaság többszáz millió forintra duzzadt tartozását rendezni. Az NMHH viszont közölte: a felajánlott értékpapírokat nem fogadja el váltóként.
Ennek első lépéseként múlt pénteken egy 483,9 millió forint névértékű értékpapírt ajánlottak fel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) számára, az elmaradt műsorszolgáltatási díjak fedezetéül.
A Médiatanács múlt pénteken sajtóközleményben hozta nyilvánosságra, miszerint „nem méltányolható az üzleti vállalkozásként működő kereskedelmi rádió tulajdonosainak azon javaslata, miszerint tetemes – azaz több mint 750 milliós – kötelezettségük kétharmad részéről, 540 millió forint rendezésének időpontjáról és módjáról jelenleg nem kívánnának megállapodni.”
Földes Ádám, a rádió vezérigazgatója ezzel kapcsolatban közölte: a NeoFM az irányítása alatt kisebb-nagyobb késésekkel ugyan, de egészen 2011 végéig rendben megfizette a műsorszolgáltatási szerződésben rögzített frekvenciadíjat. Az idei évben azonban a rádiós reklámpiac tartós visszaesése és az állami hirdetők elmaradása miatt a érdemben nem csökkentett frekvenciadíj kigazdálkodása már komoly nehézségeket okozott a vállalatnak. A rádiót üzemeltető FM1 Zrt. soha nem vitatta a tartozás tényét, annak mértékét azonban igen. Számításaik szerint ugyanis a hatóság által nyilvánosságra hozott 750 millió forinttal szemben frekvenciadíj tartozásuk mindösszesen 587 millió forint, amelynek rendezésére több javaslatot tettek az év eleje óta. Ezeket azonban a Médiatanács rendre lesöpörte az asztalról, a legutolsót 2012. június 6-án.
Ezzel párhuzamosan “az állami hatóság sajtóközleményeinek eredményeként” az FM1 Zrt. tulajdonosainak a tartozás finanszírozásával kapcsolatos tárgyalásai jelentősen megnehezültek – mondta Földes Ádám, aki úgy becsülte, hogy az NMHH kommunikációja miatt nagyságrendileg közel félmilliárd forint külső forrás megszerzése vált kétségessé az elmúlt hetekben, új szakmai befektető bevonására irányuló tárgyalások pedig megrekedtek. A vezérigazgató közölte: ebben a helyzetben nem maradt más választásuk, mint hogy egy külső, független szervezettől, a bíróságtól kérjenek védelmet.
A csődvédelem keretében a cégnek olyan egyezségi javaslatot kell kidolgoznia, amit amennyiben a hitelezők is elfogadnak, a vállalkozás visszaállhat a korábbi, működő állapotába és folytathatja tevékenységét. Horváth László, az FM1 Zrt. többségi tulajdonosának, az FM1 Friends Kft. ügyvezetője bejelentette: a kidolgozás alatt álló egyezségi ajánlatuk értelmében az FM1 Zrt. rendelkezik egy 483,9 millió forint értékű, kezességgel biztosított váltóval, amelyet a társaság kész a tartozás fejében átadni az NMHH-nak. A tartozásaik fennmaradó részére pedig a független bíróság által kijelölt szakértő vagyonfelügyelő segítségével keresnek megoldást.
Földes Ádám bejelentette: a csődvédelem időszaka alatt a NeoFM változatlan módon működik tovább, a médiában megjelent híresztelésekkel ellentétben nem szűnnek meg műsorok. A rádió közel 50 munkatársa ugyanakkor töretlenül bízik abban, hogy a tulajdonosok egyezségi indítványát a hitelezők is elfogadják, hiszen ők sem lehetnek érdekeltek abban, hogy a naponta átlagosan közel 1,6 millió hallgatót szórakoztató rádióadó egyik napról a másikra elhallgasson, a hitelezők pedig tetemes elmaradt bevételtől essenek el.
UPDATE: Az NMHH reakciója
A Médiatanács a NeoFM mai bejelentése után közölte, hogy ma éjfélig még lehetősége van a rádiónak, hogy rendezzék tartozásukat. “A Médiatanács bízik abban, hogy a NeoFM-et működtető cég tulajdonosainak mai nyilatkozata nem azt jelenti, hogy a tulajdonosok saját korábbi ígéreteikhez sem kívánják tartani magukat, és ezekkel szembehelyezkedve már egyetlen forint tartozást sem kívánnak törleszteni. A NeoFM tulajdonosai által felajánlott váltó elfogadásának jogi és gyakorlati akadálya is van, ezért a hatóság számára az nem más, mint egy darab papír, hiszen azt a Médiatanács hatósági jogkörében eljárva a hatályos jogszabályok alapján nem tudja elfogadni. Az ígérvény elfogadása praktikus akadályokba is ütközik, hiszen ez olyan lenne, mintha valaki a gázszámláját egy darab cetlivel szeretné kiegyenlíteni, amire azt írja, hogy váltó”.
A hatóság szerint, ha az üzleti vállalkozás vezetői által felkínált papír mögött valódi fedezet van, akkor a tulajdonosoknak lehetőségük van annak beváltására, azaz a Médiatanácsnak felajánlott papírdarabot maguk tudják készpénzzé tenni. Ez esetben ma éjfélig bőven van lehetőségük a korábban vállalt 200 milliós tartozás teljes rendezésére.
Az NMHH szerint a NeoFM legújabb beadványa azonban egyre valószínűbbé teszi, hogy az üzleti vállalkozásként működő kereskedelmi rádió vezetése nem akar élni a Médiatanács által felajánlott mentőcsomaggal, és be kívánja zárni a rádiót. Erre utal a tulajdonosok csődről szóló mai bejelentése is – állítja Szalai Annamária hivatala -, mert az azt valószínűsíti, hogy nem tudnak és nem is akarnak fizetni hitelezőiknek.
A hatóság megismételte, hogy a Médiatanács az elmúlt egy évben számos alkalommal adott lehetőséget arra, hogy a NeoFM tulajdonosai könnyített fizetési feltételekkel rendezzék tartozásaikat, sőt egy alkalommal a rádió díjcsökkentést is kapott. Legutóbb a Médiatanács mentőcsomagot dolgozott ki a rádió megmaradásáért, amelyben “egyedülállóan hosszú” lejáratú törlesztést és egy 40 millió forintos mentőövet is felajánlott.
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én
Médiapiac
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat
Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.
A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.
A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.
A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.
A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.
Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.
A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.
A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.
Borítókép: illusztráció