2016-ban a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 42 percet töltött a tévékészülékek előtt, négy perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban.

2016-ban a teljes népesség naponta átlagosan 4 óra 42 percet töltött a tévékészülékek előtt, négy perccel kevesebbet, mint az előző évben. A 18 év alattiak tévénézéssel töltött ideje 3 óra 7 perc volt 10 perccel kevesebb, mint 2015-ben.

18-49 évesek naponta átlagosan 3 óra 42 percet tévéztek, 12 perccel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Az 50 év felettiek átlagosan 6 óra 21 percet töltöttek a televízió előtt, ami 2015-höz képest 2 perccel több.

A teljes népesség tévénézési idejében 3.4 percet (1.2%-ot) tett ki az időeltolásos tévénézés. Ez értékben és arányban is a 18-49 évesekre vonatkoztatva volt a legmagasabb (3.6 perc ami a tévénézési idő 1.6%-a).

2016-ban a TV2 és az RTL Klub együttes közönségaránya a teljes népesség körében 23.0% volt, majdnem három százalékponttal alacsonyabb, mint az előző évben. A 2016-os év nagy nyertesei, akik a leginkább képesek voltak növelni a részesedésüket a tavalyi évhez képest: az általános szórakoztató csatornák (+0.7%), a filmcsatornák (+0.8%) és a legtöbb növekedést elért csatornák, a közszolgálati csatornák 1.3 százalékpontos növekedéssel. Az általános szórakoztató csatornák így 2016-ban 20.5%-os, a filmcsatornák 10.5%-os és a közszolgálati csatornák 17.4%-os részesedést értek el. A legtöbb tematikus csatornacsoport közönségaránya viszonylag stabil maradt, a változás 1 százalákpont alatti volt 2015-höz képest.

A legjobb vételi platform szerinti közönség-összetétel adatokból látható, hogy a nézési időn belül a „digitális kábel vagy IPTV előfizető” egyre nagyobb előnyre tesz szert minden más platformmal szemben. A „szolgáltatói digitális műhold” részesedése a közönségen belül képes volt nőni a tavalyi évhez képest +0.3 százalékponttal, és így a nézési ideje 24.7% lett, az „analóg kábel”, valamint a „földi vagy egyedi műholdas” szolgáltatással rendelkezők részesedése csökkent: előbbi 19.9%-re, míg az utóbbi 10.9%-ra.

Tavaly a 4 év feletti teljes népességet alapul véve naponta átlagosan 6.7 millió embert ért el legalább egy percre a televízió, közülük 6.2 millió látott legalább egy hirdetést. Az egy főre jutó átlagos napi reklámnézési idő 28 percet tett ki, ez a teljes tévénézési idő 10%-a volt. Egy néző naponta átlagosan 97 darab reklámot látott.

A Nielsen Közönségmérés adatai alapján az elmúlt hat évben folyamatosan és dinamikusan nőtt a televíziós reklámok megjelenésszáma. A vizsgált csatornák számának növekedése mellett 2016-ban a vizsgált magyar nyelvű csatornákon újra rekord mennyiségű, összesen 7 906 387 darab hirdetés került képernyőre. A vizsgált csatornákon naponta átlagosan 21 602 darab reklámfilmet sugároztak, ami az összesített hosszát tekintve 52 952 órának azaz 6 évnek felelt meg.

A hirdetések túlnyomó része 30 másodperces volt, ezt követik a 20, majd a 15 másodpercesek. A 25 másodperces filmek gyakoriság alapján a negyedik helyen végeztek, egy reklámfilm átlagos hossza mégis majdnem ennyi, 24.1 másodperc volt. A reklámblokkok 2.1%-a tartalmazott csupán egyetlen szpotot, 20%-uk 2-5 darabot, 49.5%-uk 6-10 darabot, míg 28.4%-uk ennél is többet.

Az elmúlt esztendőben 562 hirdető 1 042 márkát hirdetett 7 060 féle különböző reklámfilmben, amelyek közül 5 787 volt teljesen új hirdetés, azaz olyan, amely először 2016-ban került képernyőre. Egy hirdetés átlagosan 1 120-szor került adásba.

A legtöbb hirdetés a „Gyógyhatású készítmények” szektorba tartozott (2 033 109 db), ezt követte a „Kereskedelem” (1 189 214 db) és az „Élelmiszer” (1 131 486 db). Ez a három szektor tette ki a megjelenések 63%-át. A leggyakrabban hirdetett termékosztály az „Élelmiszerkereskedelem” (417 454 db) volt, ezt követte a „Megfázás, influenza elleni termékek” (394 701 darab) és a „Vitamin, vitaminital” (385 952 darab). A megjelenésszám szerinti top 10 termékosztály a teljes piac 24%-át fedte le.