Médiapiac
DIMSZ sajtóreggeli az adatvédelemről
Az Adatvédelmi Kommandó és a DIMSZ kutatás első eredményei, és az EU-s rendelettervezettel kapcsolatos újabb fejlemények, a médiumokat és reklámozókat érintő kérdések.
Az adatvédelem témája elsősorban a vonatkozó EU-rendelettervezet körüli viták, valamint a fokozódó hatósági aktivitás és az emelkedő büntetési tételek miatt értékelődött fel az elmúlt időszakban. A Direkt és Interaktív Marketing Szövetség (DIMSZ) magára vállalta a feladatot, hogy edukálja az iparágat és a fogyasztókat, közvetítsen a hatóságok és a cégek között, valamint felmérje az iparági önszabályozás helyzetét.
A Tisztelt Vásárló Program tudásalapú egyeztető platformként kívánja harmonizálni a fogyasztói elvárásokat, a törvényi szabályozást és az önszabályozást. A munkát megalapozó kutatás eredményei alapján látszanak a törésvonalak az egyes szereplők percepciói között: míg a fogyasztók a törvényi szabályozással nagyjából elégedettek, azt az elvárásaikkal összhangban állónak vélik, az önszabályozást értelmezni sem tudják. A cégek ugyanakkor az önszabályozást a törvényeknél szigorúbbnak gondolják, és úgy érzik, a vásárlói elvárások mindezek felé magasodnak.
Azt is vizsgálta a felmérés, hogy milyen a vásárlók tudásszintje adatvédelmi kérdésekben. Száznak tételezve a tökéletes ismereteket, átlagosan 56% volt az ismeretek szintje, viszont önbevallás alapján még ennél is alacsonyabbra értékelték azt a fogyasztók. Természetesen ebben a kérdésben is azonosítható egy felkészült csoport, valamint sokan vannak azok is, akik inkább csak okosnak gondolják magukat, de nem jól ismerik a szabályokat.
A Tisztelt Vásárló Program elsősorban adatvédelmi, promóciós ügyekkel és a spam kérdésével foglalkozik. Ezzel kapcsolatban a jogszabályokat bemutató és értelmező, valamint a gyakori kérdéseket megválaszoló és spam-bejelentőt is tartalmazó weboldalt, telefonvonalat üzemeltet, képzéseket tervez indítani (céges keretek között és oktatási intézményekben is), együttműködik a hatóságokkal, oktatási intézményekkel és szakmai szövetségekkel, valamint figyelemfelkeltő akciókat szervez.
Legutóbbi ilyen akciójuk az Adatvédelmi Kommandó volt. A razzia célpontjai azok a webes felületek, melyekkel az online környezetben böngészők, vásárlók gyakran találkoznak. Az adatfelvétel a karácsonyi időszakban zajlott, 2013. december 15. és 2014. január 15. között, 22 e-commerce cég kiválasztásával, a mintában vegyesen szerepeltek kisebb és a nagyobb webshopok. (A terület kiválasztását a szezonalitás is motiválta.) Azt vizsgálták, hogy adott cég honlapján található funkciók, mint a regisztráció, a hírlevél-feliratkozás, a cookie-kezelés, az adatvédelmi tájékoztató- mennyire felelnek meg a jogszabályoknak.
Az Adatvédelmi Kommandó valamennyi vizsgálati területének összesített átlageredménye alapján a 22 vizsgált webshop alulról közelít a legalapvetőbb adatvédelmi elvárásokhoz. A legrosszabb átlagot a hírlevél feliratkozás vizsgálata hozta. A vizsgált webshopok egyedi értékei alapján találkoztak szélsőséges hozzáállással: vagy érdemben és kiválóan foglalkoznak a kérdéssel, vagy egyáltalán nem tartják fontosnak. A program jogi partnere, Dr. Hatházi Vera elmondta, hogy jellemzően a multinacionális cégek felkészültek és szabálykövetőek az adatvédelem kérdésében, míg a kis cégeknél gyakran elsikkad ez a terület. A beszélgetés résztvevői ugyanakkor kiemelték, hogy a kisebb vállalkozásoknál is észlelhető már valamiféle tudatosság, legalább olyan szinten, hogy érzékelik: foglalkozniuk kellene ezzel a kérdéssel.
A vizsgálat során több típushiba jött elő a cégek részéről, mint
1. A regisztráció kitöltésével automatikusan hírlevélre is feliratkozik a vásárló, ez azonban nem, vagy csak más felületen (pl. Általános Felhasználási Feltételek) derül ki, mert a regisztrációs lapon erre vonatkozóan figyelmeztetés nincs, így kifejezett, egyértelmű hozzájárulásra sincs lehetőség.
2. Nincs utalás az Adatfeldolgozóra, ami csak abban az esetben megfelelő, ha nincs Adatfeldolgozó.
3. Nem határozza meg az adatkezelés időtartamát.
4. Nincs a regisztráció mellett tájékoztató szöveg, csak linkre kattintva (más felületen) érhető el részletes adatvédelmi szöveg.
5. A hozzájárulás jelölésére szolgáló doboz előre kitöltött, „igen” állapotot mutat. Azaz, automatikusan vélelmezi a hozzájárulást, nem megadni, hanem megvonni lehetséges (opt-out).
Az Adatvédelmi Kommandó az elkövetkező hónapokban több szektort is átvizsgál, így ösztönözve a cégeket az önszabályozás fontosságára és a jogi környezet betartására. A nyári szezon célpontjai a turizmusban tevékenykedők, de a tervek között szerepel a pénzügyi szektor és az FMCG cégek is.
A Tisztelt Vásárló Program alapítója a Direkt és Interaktív Marketing Szövetség és az origo, szakmai partnerei: Crane, Dr. Hatházi Vera Ügyvédi Iroda, Multicom, Kutatócentrum. A program támogatója a Magyar Posta.
A rendezvényen szó esett továbbá a tervezett EU-s adatvédelmi rendelet aktuális helyzetéről. Az oldalon már korábban is foglalkoztunk a szabályozással, itt és itt, ezúttal csak az új információkat emelnénk ki.
A rendelet elfogadásának tervezett új időpontja az idei év vége. (A hatályba léptetés két év, ezalatt kell a rendeletből jellemzően hiányzó részletszabályokat is megalkotni.) A technológiai fejlődés miatt felmerült új kérdések (pl. Internet of Things – amikor a háztartási berendezéseink is kezelik az adatainkat, cloud computing – kiszervezett adatkezelés, a Big Data elemzések adatkezelési hatásai) mellett a viselhető technológiákkal kapcsolatos aggályok és a transz-atlanti lehallgatási botrány (PRISM) is új fejezeteket nyitott a tárgyalásokban.
Médiatulajdonosi és reklámozói szempontból is érdekes kérdések:
– a profilozás engedélyezése (melyet a tervezet szerint csak kifejezett hozzájárulással vagy a fogyasztóval kötött szerződés alapján lehetne megtenni)
– a személyes adataink eszközök közötti automatikus átmentési lehetőségének biztosítása
– a megnövekedett dokumentációs igény (az Adatvédelmi Nyilvántartás helyett, viszont kétévente kötelezően felülvizsgálandó adatvédelmi politikával)
– a részletes adatvédelmi tájékoztatás kiegészítése az azt összefoglaló és az értelmezést megkönnyítő ikonokkal
– az 5000 fő adatainak kezelése felett kötelező Belső Adatvédelmi Felelős előírása
– új eszközök fejlesztésekor a beépített adatvédelmi funkcionalitás (Privacy by Design) és az új technológiák bevezetésekor kötelező adatvédelmi hatásvizsgálat.
– az „elfelejtéshez való jog” (Right to Be Forgotten), amely az aktuális irányok alapján inkább töröltetéshez való joggá alakulna – így nem lenne szükséges utánajárni, hogy mely más felületekre és adatkezelőkhöz kerültek tovább az adott oldalon megjelent vagy gyűjtött adatok, elegendő lenne csupán saját hatáskörben végrehajtani a törlést.
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás
Médiapiac
Az EU eljárást indított a TikTok ellen a TikTok Lite elindítása miatt
Az Európai Bizottság eljárást indított a TikTok ellen a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) alapján, mert előzetes megállapítások szerint a TikTok Lite franciaországi és spanyolországi elindítását megelőzően az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére – tájékoztatott a brüsszeli testület.
Az uniós bizottság közleménye szerint
az eljárás célja annak megállapítása, hogy a kínai ByteDance tulajdonában álló TikTok megsértette-e a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amikor elindította a TikTok Lite-ot Franciaországban és Spanyolországban anélkül, hogy az online óriásplatformok esetében kötelező értékelési jelentést nyújtott volna a lehetséges kockázatok mérséklésére.
Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a TikTok Lite Task and Reward nevű programot, amely lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy az alkalmazáson belül bizonyos feladatok, így például videók megtekintése, tartalom kedvelése, barátok meghívása során pontokat szerezzenek, az üzemeltető anélkül indította el, hogy előzetesen értékelte volna az azzal járó kockázatokat, különösen a platform függőséget okozó hatásával kapcsolatosan.
Különös aggodalomra ad okot, hogy az üzemeltető nem hozott kockázatcsökkentő intézkedéseket a gyermekek védelmére, ugyanis a TikTokon nem állnak rendelkezésre hatékony életkor-ellenőrző mechanizmusok.
Amennyiben a felsorolt aggodalmak bizonyítást nyernek, a mulasztások a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály vonatkozó cikkeinek megsértését jelentenék – hívták fel a figyelmet.
A TikToknak április 23-ig kell benyújtania a kockázatértékelési jelentését az Európai Bizottság részére, és május 3-ig az összes kért információt a brüsszeli testület rendelkezésére kell bocsátania.
Abban az esetben, ha a TikTok a megadott határidőn belül nem válaszol, az uniós bizottság a szolgáltató teljes éves jövedelmének vagy világméretű forgalmának 1 százalékáig terjedő pénzbírságot, valamint a szolgáltató átlagos napi jövedelmének vagy világszintű éves árbevételének legfeljebb 5 százalékát kitevő kényszerítő bírságot szabhat ki – közölték.
Mivel a brüsszeli testület szerint “fennáll a felhasználók mentális egészsége súlyos károsodásának kockázata”, arról tájékoztatta a TikTokot, hogy ideiglenes intézkedéseket kíván bevezetni a TikTok Lite érintett programjának felfüggesztésére az egész EU-ban a program biztonságosságának értékeléséig.
Az Európai Bizottság emlékeztetett, hogy ez a második eljárás a TikTokkal szemben a hatékony életkor-ellenőrzési mechanizmusok hiánya és a platform feltételezett függőséget okozó kialakítása miatt. A február 19-én kezdődött eljárást a brüsszeli testület azért indította, mert előzetes vizsgálatai alapján a TikTok “feltételezhetően nem tesz eleget a kiskorúakat érő negatív hatások kezelésére”.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában
Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy
az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.
A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.
Kiemelték, hogy
2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.
A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.
Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni
– írták.
Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.
Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.
Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.
Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.
A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)
– tették hozzá.
Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.
A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.
A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.
A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.
Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én