Új website-ja mellett új szolgáltatást mutatott be konferenciáján a Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség (Matesz). A Digital-Audit keretében a nyomtatott sajtótermékek digitális másainak (replikák) terjesztési adatait auditálja a szervezet.

Jelenleg három kiadó auditáltatja ilyen módon a digitális replikáit: az Inform Média, a Metropol és a Népszava. A kiadóknak ez azért lehet érdekes, mert így nagyobb össz példányszámot tudnak kommunikálni, ami a hirdetési bevételre is hatással lehet idővel.

Az audit a kiadók, a Matesz és a digitális terjesztési platform szolgáltatók együttműködésével valósul meg. Utóbbiaknak tanúsítványt kell szerezniük a szervezettől, hogy a rajtuk keresztül terjesztett lapok példányszámát el lehessen ismerni. Próba adatok már vannak, az első "éles" számokra Liviu Burlacu, a Matesz főtitkára szerint májusban lehet számítani.

A digitális audit elindítása nem volt könnyű szülés, a konferencián kiderült: 2009-ben indult el a projekt, s az év végén állt fel a Matesz Technikai Bizottsága. A tárgyalások pedig még idén márciusban is folytatódnak további kiadók bevonásáról.

A jelenlegi rendszerben olyan digitális kiadványokat auditálnak csak, amelyeknek a nyomtatott verziója is auditálva van. A két verzió között nem lehet eltérés. Az is fontos, hogy a fogyasztó azonosítható legyen, tehát valamiképpen előfizetőként kapja a digitális lapot, akár ingyenes, akár pénzért megvásárolható az.

Mint Liviu Burlacu a zárszavában elmondta: az látszik, hogy már most elavult a rendszer, amin annyit dolgoztak. Tény, hogy két erős szűkítő feltétel van, amiről a jövőben érdemes lehet lemondani. Az egyik szerint csak a print verzióval egyező digitális replikák kerülhetnek az auditba. A másik szerint önálló digitális kiadvány nem auditálható e rendszerben, csak olyanok, amelyek a print auditnak is részei.

Pedig a konferencia amerikai vendégelőadója, Glenn J. Hansen elmondta: a digitális replikák auditálásán túl kell lépni, mivel mostanra annyiféle digitális kiadvány érhető el. Tény, hogy a kiadók mind nagyobb része lép túl a printből kiinduló közelítésen. Minél jobban eltér viszont a digitális változat a printtől (ha egyáltalán van print előképe), annál nehezebb az auditálás.

A szakember hozzátette: éppen ezért ők egy sokkal tágabb digitális kiadvány definícióval dolgoznak, mint amivel a Matesz. Az általa képviselt BPA definíciója szerint a digitális kiadás:

• nem feltétlen rendelkezik print verzióval
• digitálisan, periodikusan terjesztett
• lineárisan navigálható ("van eleje és vége")
• szerkesztett
• meghatározott dizájnnal rendelkezik
• a tartalom időbélyeggel ellátott
• tartalmaz reklámot (nem feltétlen ugyanazt, mint a print verzió).

Ez tehát tágabb kört fed le, mint a Matesz jelenlegi felfogása. Viszont ez nagyobb módszertani nehézségeket is okoz. Ezek feloldásához jelentős iparági összefogás kell. A brit digitális auditot végző ABCe képviseletében Richard Foan beszámolt a brit rendszerről, ahol hét szervezet, köztük az ottani ügynökségi szervezet és az IAB együttesen koordinálják a projektet. Itthon azonban a Matesz még az ilyen típusú tárgyalások előtt áll.