2010. szeptember 27.

Digitális tudatmódosítás a Sanománál

Szabó György vezérigazgatót a Sanománál három hónapja elkezdett folyamat menetéről, első tanulságairól kérdeztük.

A Sanoma Budapest digitális átállását elősegítendő finomhangolja szervezeti modelljét – adta hírül a finn tulajdonú médiacég június végén. Az átalakítások során a cél a digitális alapú működés elterjesztése a vállalaton belül, az online és az offline termékek közelítése, összességében: egy digitális gondolkodásmód meghonosítása. Szabó György vezérigazgatót a három hónapja elkezdett folyamat menetéről, első tanulságairól kérdeztük.

„Nem arról van szó, hogy most felbéreltünk volna valamiféle külső tanácsadót, akivel egy hosszú folyamaton keresztül kitaláljuk, merre kellene menni – mondta kérdésünkre Szabó György. – Az elveimnek is inkább az felel meg, hogy amikor érezzük a váltás szükségességét, akkor magunk teszünk egy lépést az általunk helyesnek tartott irányba. Alapjaiban kitalálva, hogy mi a logikája ennek, de nem száz százalékig kidolgozva a részleteket. Miután nem tudjuk, hogy a digitális piac pontosan milyen irányba fejlődik, a szervezetet sem lehet ennek pontosan megfelelő módon leképezni. Figyelni kell, hogy milyen trendek vannak a digitális piacon, és majd ezekkel összhangban kell alakítani később, egy újabb átvilágítás után a szervezetet.”

A Sanoma internetes tevékenységeit az eddig újmédia-divíziónak nevezett szervezeti egység irányította. A mostani átszervezéssel a magazin- és az újmédia-divíziót ugyan nem olvasztották egybe, de bizonyos portfólióelemek cseréjével tevékenységüket erősen közelítették egymáséhoz. Így például az autós- és az egészséglapok átkerültek az újmédia-részlegbe, a Vezess.hu és a HáziPatika.com köré, míg a Story Online és az FN.hu a kapcsolódó magazinokkal szimbiózisban működik ezentúl. „Azt az utat választottuk, hogy mindenkinek gyakorlatilag mindenhez értenie kell, és inkább tematikák vagy célcsoportok köré szervezzük meg a termékeinket” – mondta erről Szabó György.

Az átállás nagyon strukturált folyamata egyfajta „tudatmódosításnak” tekinthető, amely kemény felkészítések, tréningek során alapul, és alapos tapasztalatcseréket folytatnak a döntéshozatalhoz. Eddig úgy tűnik, mindenki abban bízik, hogy képes lesz megtanulni az új dolgokat, a nyitottság megvan, és a lelkesedés is igen nagy, a többség vallja, hogy van szinergia a sajtó- és a digitális termék között.

A vezérigazgató elmondása szerint az átalakítás hátulütőit még nem tapasztalták meg. Nyilván kérdéses, létezik-e olyan szakembertípus, amely ennyire széles ismereteket részletekbe menően el tud sajátítani, és a gyakorlatban is hasznosítani képes termék-előállítás formájában.

Az átszervezés teljesen magyar kezdeményezés volt. A Sanoma üzleti kultúrájának része, hogy nagyon sok döntést a helyi cégekre hagy. Nemrég jött létre a Sanoma Digital Media egység a médiavállalat magazindivíziójának központján belül, Amszterdamban. Vannak olyan országok, ahol ők közvetlenül felügyelnek digitális tevékenységeket, s van, ahol csak tanácsokat adnak a helyi cégnek. A magyarországi átalakítást ők is kísérletnek fogják fel, és nyilván arra számítanak, a budapesti csapat megosztja majd velük a tapasztalatait, hogyan érdemes ezt a folyamatot máshol is végrehajtani.

 

Pszichés védőháló

A tanulságokat a tervek szerint jövő tavasszal fogalmazzák meg. Az átszervezésnek ilyen rövid távon valószínűleg még nem lesz pénzügyileg kimutatható hatása. Szabó György azt várja el, hogy 2011-ben a 2010-ben várható szinten maradjon a nyereségesség, hiszen egy átállásnak mindig lehetnek súrlódási helyzetei, könnyű elveszíteni a bevétel- és a profitfókuszt egy ilyen szervezeti átalakulás során. Szerinte önmagában reális cél az, hogy a cég megtartja a 2010-es működőképességét, viszont a működőképesség fenntarthatósága terén – ami inkább minőségi kategória – előrelép. Ez a mostani átszervezés lényege, de 2012-re, 2013-ra már forint tízmilliókban-százmilliókban kifejezhető nyereséget kell hoznia.

Az esetleges feszültségek, súrlódások kezelésére nem készült speciális humánpolitikai terv. A vezérigazgató tapasztalata szerint a pozitívumok kiegyenlítik a pszichés problémákat, a kényelmetlenség vagy a fenyegetettség érzését.

Beszélgetésünk egyébként a Sanoma munkatársainak jelentős részét megmozgató Digital Day előtti napon készült, amelyen fél napig csak a digitális átállás kérdéskörével foglalkoztak. Meghívást kapott az összes marketinges, főszerkesztő, osztályvezető, kontrolling- és HR-es szakember, és természetesen a topmenedzsment. Ez a kollégáknak azt a nagyjából tíz százalékát jelenti, akik meghatározzák a cég életét és működésmódját. Nekik más témákban is rendszeres felkészítéseket, találkozókat szoktak tartani.

Szabó György tervezett előadásában arra fókuszált, hogy az átalakítás során a megértés és az összefogás kultúráját kell erősíteni, mert ha az megvan, akkor a kollegialitás és egymás szakmai támogatása egyfajta védőhálót képez a cégben. A másik üzenete az volt, hogy a válságot vagy a válságos helyzeteket, a bizonytalanságot igenis tudni kell inkorporálni. Nagyon fontos dolog, hogy bizonytalan szituációban is biztonságban érezzük magunkat. Valamilyen erőfeszítés mindenkitől elvárható, hogy nehéz pszichés helyzeteket is megpróbáljon higgadtan és szakmaisággal kezelni.

 

Kiadó új szerepben

Annak tudatosításával is csökkenteni próbálják a bizonytalanságot, hogy nem valamiféle megtanulhatatlan, misztikus, nagyon távoli ismeretanyagot kell elsajátítaniuk, hiszen ez is csak egy normális tanulási folyamat, amilyenben már máskor is volt részük.

Szabó György ennek kapcsán megjegyezte, a magazinkiadás ugyanolyan bonyolult, mint egy digitális termék elkészítése vagy kialakítása. Nincs a kettő között lényegi különbség a tekintetben, hogy milyen intellektuális szintet igényel a megtanulása.

A mostani átalakulási folyamat kezdetén, márciusban tartottak egy kétnapos képzést a felső vezetés számára, ezen gyakorlatilag újradefiniálták a Sanomát. Két jelentős szempontot fogalmaztak meg. Egyrészt a visszatértek a média, mediáció szavak eredeti értelmezéséhez, amelyek közvetítést jelentenek. Azaz egy médiavállalat tartalmakat és szolgáltatásokat közvetít, juttat el olyanokhoz, akiknek erre szükségük van, és akik ezért hajlandók fizetni. Ezzel túlhaladták azt a korábban eltorzult olvasatot, amely szerint a média csak a tartalom előállítására vonatkozik.

A másik fontos aspektus, hogy kereskedelmi, szolgáltató és tartalomszolgáltató cégként definiálták a Sanomát. E tényezőknek a sorrendje is fontos. A tartalom-előállítás pedig már nem feltétlenül azt jelenti, hogy egy épületen belül, a saját kollégáiknak kell az összes tartalmat kitermelniük. A médiacégek egyre inkább a tartalom aggregálásával fognak foglalkozni, miközben a megvásárolt, mások által már létrehozott tartalmakat új, eladható konstellációkba rendezik.

Az egész digitális átállás része egy ilyen új szerepfelfogásnak. A tevékenységek szempontjából ez nyilván sokkal szélesebb portfóliót jelent majd a jövőben, gyakorlatilag határok nélküliséget. Az üzleti és a lakossági ügyfelek elérését nagyon széles skálán tudják elképzelni.

 

Válságról válságra

A Sanoma jövőbeni fejlődését természetesen nagymértékben befolyásolja az üzleti környezet. Szabó György úgy véli, az alját már elértük a recessziónak, de nincs gyors kibontakozás, mert többrétű válság van Magyarországon. Egyrészt van egy országválság, egy lokális válság, amely alapvetően mentalitásbeli okokra vezethető vissza. „Minden, ami történik ebben az országban, azon múlik, hogy az emberek, a társadalom szereplői egymással milyen viszonyt alakítanak ki, és hogyan kommunikálnak, hogyan akarják megoldani a problémáikat. Ebből származik a GDP, az összes többi csak mellébeszélés” – magyarázta a vezérigazgató.

Egy szinttel feljebb van egy európai szintű válság, Európának mint történelmi vagy gazdasági egységnek a belső válsága, a maga lassúságával, rugalmatlanságával, a megújulási képesség hiányával. A nyugati világ mint erőközpont vagy mint fejlődési központ – az Egyesült Államokat is beleértve – gyengül, a dinamizmus Ázsiába helyeződik át.

Végül van egy teljesen globális jellegű válság. Ennek okát Szabó György alapvetően az alacsony árakban látja, mert így sekélyesednek a tartalmak, a szolgáltatások, sekélyesedik minden termék funkcionalitása.

Mindezeket összevetve Magyarországon elég tartósan stagnálásra vagy alacsony növekedési rátákra kell berendezkedni. És nem lehet arra számítani, hogy rugószerűen visszapattannak a bevételek akár a fogyasztás, akár a hirdetési bevételek lényeges gyarapodásával, miközben egyes bevételek lassú visszaáramlását ellensúlyozza az alapanyag- vagy a bérköltségek emelkedése.

Szabó György szerint az illúziókról le kell mondani. Az fog nyerni, aki alkalmazkodik ehhez a lassú növekedéshez. A Sanoma ilyen keretekben gondolkodik, miközben új fejlesztéseihez és akvizícióihoz százmilliós nagyságrendű összegeket különít el.