Médiapiac
Dobó Mátyás: a videó az internet jövője?
Amikor Steve Chen és Chad Hurley 2005 egyik estéjén nekiindultak az éjszakának, még nem tudták, hogy aznap valami olyasmi fog történni velük, ami megváltoztatja az internet történetét. A két barát – akik a PayPalnál ismerkedtek meg – a buli után azon kezdett gondolkodni, miért nincs egy olyan egyszerű videomegosztó rendszer a weben, mint az akkoriban annyira népszerű Flickr a képfeltöltők piacán.
A YouTube-ot berobbanását követően felvásárolta a Google 1,65 milliárd dollárért, és eközben kissé ki is került a szakmai párbeszédből, mert a sajtó erőteljesebben koncentrált az internet Google-lel vetekedő fenegyerekére, a Facebookra.
Míg a közösségi hálózatok azért küzdöttek az elmúlt két évben, hogy a web domináns startoldalaivá váljanak, a videós tartalmak az emberek internetezésre fordított idejének egyre nagyobb részében jelennek meg céloldalként, ahová a keresőkről, a közösségi média felületeiről mennek a felhasználók eltölteni a szabad óráikat.
A YouTube megölte az MTV-t; ami a kilencvenes évek generációjának a zenei csatorna volt, az ma felhasználók millióinak a YouTube. A videomegosztó annyira sikeres zenei szempontból, hogy hamarosan részben önálló szolgáltatásként, amolyan online rekreációs paradicsomként elindítja Vevo nevű, kifejezetten zenei tartalmak fogyasztására fókuszáló aloldalát.
A látogatottság szempontjából sincs mit szégyellnie a YouTube-nak, a szolgáltató ugyanolyan iramban, mint a Facebook, lényegében elfoglalta a világ minden országában a vezető pozíciók valamelyikét, itthon is bekerült a top 5 oldal közé.
A videós népsportot jelentő YouTube mellett a nagy kiadók is észrevették, hogy a web mint terjesztési csatorna elképesztő lehetőségeket rejt magában. Komolyabb erőlködés nélkül is elképzelhető: a gyártók számára megvan a lehetőség, hogy világszintű terjesztési platformokat hozzanak létre, ahová a felhasználók közvetlenül felmehetnek megnézni a kedvenc videóikat, olyan platformokat, ahol nincs szükség közvetítő cégekre. Az egyetlen dolog, amely sokáig meggátolta őket ebben, az az volt, hogy az interneten nem létezett olyan üzleti modell, amely akárcsak megközelítette volna a televíziózás modelljét, még a tartalmak gyártásának költsége és az infrastruktúra üzemeltetése se feltétlenül jött ki a webes terjesztésből.
Az elmúlt három-négy évben azonban megváltozott a helyzet. A kiadók, a televíziók és szinte minden, mozgóképben érdekelt szereplő komoly vérveszteségeket kezdett elszenvedni, vagy legalábbis a növekedés lassulását érzékeli a média átalakulása miatt, így nemzetközi szinten is fókuszba került az új üzleti konstrukciók keresése. A másik oldalon az online térben jártas vállalkozások és a technológiai cégek a szürkezónából érzékelhetően kezdenek jogilag is védhető megoldásokat szállítani, így komoly kockázatot jelentenek a klasszikus mozgóképes piac szereplőinek.
Úgy tűnik, az üzlet kezd beindulni. Nézzük csak meg a három legfontosabb online videós üzleti modellt.
Az Apple bebizonyította, hogy teljesen integrált szolgáltatási lánccal, a technológiától kezdve a szoftveren át a terjesztésig mindent egy kézben tartva jogilag teljesen tiszta formában képes mozgóképes tartalmakat szervírozni, úgy, hogy az emberek hajlandók videóért online fizetni darabonként, pay-per-view rendszerben.
Hasonlóképpen a Netflix, Amerika első számú internetes DVD-kölcsönzős fenegyereke is óriási robbanásról számolt be streaming szolgáltatásának bevezetése kapcsán, így az is kiderült, hogy az előfizetős videózás működőképes üzleti konstrukció.
A YouTube után elindított, gyártói oldalról érkező, az NBC, a Fox és az ABC által 90 százalékban tulajdonolt Hulu weboldal, ahol a felhasználók a legjobb sorozatokat nézhetik meg ingyen, szintén egyre sikeresebb. A YouTube állítólag már milliárd dollárban mérhető bevételt termel 2010-ben, a Hulu pedig hamarosan tőzsdére megy a további terjeszkedés érdekében. Az ingyenes, hirdetők által fizetett televíziózás is kezd működőképessé válni.
Legyen szó darabonként fizetős, előfizetős vagy hirdetésekkel támogatott ingyenes modellről, az online videózás áttörés előtt áll. Ha ehhez hozzávesszük, hogy az internet egyre elterjedtebb, egyre gyorsabb és olcsóbb lesz a következő nagyjából beláthatatlan hosszúságú időszakban, akkor érzékelhetjük, a lehetőségek óriásiak.
Az elérés nagy úr, és a kiadók is tapasztalják, hogy elképesztő igény van a videós tartalmak fogyasztására, ezt az igényt pedig eddig leginkább a fájlcserélő rendszerek elégítették, ki a jogi problémák miatt komolyabb üzleti lehetőség nélkül.
A videós szolgáltatók azonban megmutatták, hogy a felhasználókat legális formában is el lehet látni tartalommal. A Wired egyik új cikke már arról számol be, hogy az amerikai piacon a webezést, a fájlcserét és lényegében minden más online aktivitást kezd lehagyni a videók iránti igény az adatforgalmat tekintve.
Ez persze még nem mutatja a használat valós mértékét, inkább azt, hogy a mozgókép „rendesen eszi” a sávszélességet, de az online videózás népszerűsége – videók a YouTube-on, videobeágyazások a Facebookon, ingyenes sorozatok valamelyik szolgáltató oldalán, filmekre való előfizetések vagy darabonként töltögetett kedvencek – valószínűleg hamarosan a látogatottsági, médiafogyasztási adatokban is láthatóvá válik majd.
A hazai internetes és televíziós cégek is érzik a változást, és kezdenek egyre komolyabb erőt kifejteni a fogyasztók online megnyerése érdekében. Az RTL Klub nemrég indította el az RTL Most nevű szolgáltatását (a szerző részt vett a fejlesztésben – a szerk.), amely révén saját gyártású sorozatokat és filmeket lehet megtekinteni, de hasonló szolgáltatással jelentkezett a TV2 is, az online tartalomszolgáltatók többsége pedig belekezdett a videomegosztók fejlesztésébe. Az Index az Indavideóval (a szerző ennek fejlesztésében is részt vett – a szerk.), az Origo a Videával van jelen a piacon, illetve mindkét szolgáltató saját gyártású tartalmakkal is próbálkozik: IndexVideó, Origo Tévé.
A hazai piac a penetráció, a fizetési hajlandóság szempontjából még komoly kihívásokat jelent, de ezek azok az évek amikor el lehet foglalni a videózás új piacait, az itthoni szolgáltatóknak pedig nagyon kell „hajtani” a fejlesztéseket, ugyanis látszik, hogy az új világban a szolgáltatások nem állnak meg az országhatároknál. A YouTube a felhasználói tartalmak terén letarolta a hazai piacot, kérdés, hogy a televíziós tartalmakat birtokló cégek mikor kezdenek erőteljes terjeszkedésbe lokálisan. Mire ez megtörténik, az itthoni szereplőknek már kész megoldásokkal kell rendelkezniük.
A videózás bebizonyította, hogy üzletileg ugyan még nem versenyzik a tévével, de egyre életképesebb online, a látogatottság szempontjából talán mindennél fontosabb szerepe lesz az internetfelhasználásban az asztali és a mobil készülékeken egyaránt, így valószínűleg az egyik legizgalmasabb területté válhat a következő években.
Médiapiac
Új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a szlovák kormány
A szlovák közmédia vezetésének megválasztási folyamatát érintő módosításokat, valamint névváltoztatást is tartalmazó új közmédiatörvény tervezetét hagyta jóvá a pozsonyi kormány szerdán.
A Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) jelenlegi formáját és nevét 2011-ben Iveta Radicová – később idő előtt távozó – liberális kormányának idején hozták létre a Szlovák Rádió (SR) és a Szlovák Televízió (STV) összevonásával. Az RTVS élére később a legnagyobb szlovák kereskedelmi televízió egyik korábbi vezetőjét nevezték ki, és számos vitatott változtatásra is sor került, amelyekkel kapcsolatban az intézményt nem egy bírálat érte, egyebek mellett hírszolgáltatásának kiegyensúlyozottságát megkérdőjelezve.
A Robert Fico kormánya által most elfogadott – a pozsonyi törvényhozás liberális ellenzéke által élesen bírált – törvényjavaslat a TASR közszolgálati hírügynökség közlése szerint egyebek mellett módosítja az intézmény nevét, amelyet a jövőben Szlovák Televízió és Rádiónak (STVR) hívnak majd, de megtartja annak összevont formáját.
A javasolt új törvény által bevezetett érdemi változtatások egyike az intézményvezető megválasztásának folyamatát, konkrétan a vezérigazgatót megválasztó kilenctagú közmédiatanács összetételét érinti. A közmédiatanács tagjait eddig a parlament választotta egy speciális forgószabály alapján. A jövőben a tagok közül négyet a kulturális miniszter jelöl majd. Az új közmédiatörvény hatálybalépésével a szlovák közmédia jelenlegi vezetésének megbízatása megszűnik majd.
Az új jogszabály változást hoz majd a szlovák köztelevízióban sugározható reklámok mennyiségével kapcsolatban is, a teljes adásidő eddig megengedett 0,5 százalékáról 5 százalékra emelve a reklámidő maximális hányadát.
A szlovák miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy reményei szerint a jogszabályt még nyáron elfogadja a parlament.
Borítókép: Robert Fico szlovák kormányfő
Médiapiac
Reklámriport miatt bírságolt a médiatanács
Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága csütörtökön az MTI-vel.
Megsértette a műsorszámok támogatására vonatkozó törvényi rendelkezést a TV2 a Trendmánia (9. évad 40. rész) című műsorszám december 16-án sugárzott adásával – mondta ki a médiatanács április 23-án meghozott határozata.
A műsorrészt egy szépségipari cég üzletében vették fel, amelynek polcain márkanévvel ellátott szépségápolási termékek voltak láthatóak, amelyek egy részét a riporter ki is próbálta, illetve jótékony hatásukról beszélgetett az üzletvezetővel – írták.
Mindezek miatt a testület a műsorszámot reklámriportnak tekintette, és 500 ezer forint bírsággal sújtotta a TV2-t, a jogsértés ismételtségére tekintettel pedig 25 000 forint megfizetésére kötelezte a csatorna vezető tisztségviselőjét.
A közlemény szerint nézői bejelentés alapján, a kiskorúak védelme szempontjából vizsgálta a médiatanács az M4 Sporton február 28-án 18 óra 46 perctől sugárzott MOL Magyar Kupa DVSC-Ferencvárosi TC-nyolcaddöntőt a műsorszámban hallható trágár nézői bekiabálások miatt.
A testület figyelembe vette, hogy az élőben közvetített sportműsorszám szerkesztésére a médiaszolgáltatónak éppúgy nem volt lehetősége, mint a sugárzás időpontjának megválasztására, ezért nem indult hatósági eljárás a médiaszolgáltatóval szemben.
Ugyanezen az ülésén két rádiós frekvenciára kiírt pályázati eljárást is eredményesnek nyilvánított a médiatanács: a Fonyód 101,3 MHz és a Siófok 92,6 MHz helyi vételkörzetű rádiós médiaszolgáltatási lehetőségek kereskedelmi jellegű használatára kiírt pályázatok nyertese a Radio Plus Kft. lett.
A közlemény szerint nézői észrevétel nyomán kereste meg a médiatanács a cseh társhatóságot Kőhalmi Zoltán – Történjen bármi című, a Comedy Centralon január 1-jén 15 óra 56 perckor sugárzott műsorszáma miatt.
A műsort a médiaszolgáltató korhatárjelölés nélkül sugározta, azonban az a magyar szabályozás alapján a III. korhatári kategóriába (tizenkét éven aluliak számára nem ajánlott) tartozna.
Az RRTV megállapította, hogy a műsorszám ugyan nem sértette meg a rádiós és televíziós műsorszolgáltatásról szóló cseh rendelkezéseket, de a társhatóság a magyar jogszabályokra tekintettel felhívta a médiaszolgáltatót, a Viacom CBS Networks International Czech s.r.o.-t, hogy tegyen eleget a magyar törvényben meghatározott, az általános közérdeken alapuló szigorúbb szabályoknak a korhatárjelölés tekintetében, amelyet a műsorszám sugárzásakor elmulasztott feltüntetni.
A médiatanács heti üléseinek teljes napirendje megtalálható a testület honlapján, ahogy az ülésekről készült jegyzőkönyvek, illetve valamennyi határozat is a legfrissebbek a szükséges hitelesítési és adminisztrációs átfutási idő után lesznek nyilvánosak – áll a közleményben.
Borítókép: illusztráció
Médiapiac
A TikTok végleg kivághatja a kellemetlenkedőket
Így használd a közösségi médiás profilodat – III. rész: Törölni lehet, és azokat is törölhetik, akik sokakkal kiszúrnak.
Ezt nem kellett volna kitenni – elképzelni is nehéz, mennyi alkalommal gondolták ezt a közösségi médiafelületek használói egy-egy kevésbé jól sikerült, vagy éppen utóbb szűkebb-tágabb körben botrányt okozó poszt kapcsán. A megoldás egyszerű, de mi van akkor, ha más posztját akarjuk törölni? A lehetőségeket a médiahatósággal járta körbe a Médiapiac.com.
A nagy számok törvénye sajátos módon érvényre jut a közösségi médiában is: minél aktívabb az ember, minél többet posztol, annál nagyobb az esélye annak, hogy olyan tartalmat tesz ki, vagy tesznek ki róla mások, amit nem akart volna megosztani a virtuális – vagy bármilyen – nyilvánossággal. Hogy mi a teendő ebben a helyzetben, arról a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakembere adott tájékoztatást a Médiapiac.com kérdésére.
A sajátot könnyű…
Fáczán Gábor főosztályvezető előbb a legegyszerűbb esetről beszélt, kifejtve, hogy a saját tartalom eltávolítása a legtöbb platformon problémamentesen megoldható, az online felületek kivétel nélkül lehetőséget adnak posztjaink, képeink eltávolítására.
… és másét?
De mi van akkor, ha valaki más tesz közzé olyan tartalmat, amit nem akartunk volna magunkról közölni? – A válasz – magyarázta a főosztályvezető – szintén a platformok szabályzatának tanulmányozásával adható meg. A legtöbb online felületen rendelkezésre áll a „jelentés” lehetősége, vagyis legtöbbször egy űrlap segítségével jelezni lehet a szerzői jogi vagy adatvédelmi jogsértést. Legtöbbször pedig a platform maga eltávolítja a problémás tartalmat. – A TikTok esetében érdemes arra is ügyelni, hogy
többszöri szerzői jogsértésnél nem csupán a tartalmat távolíthatja el, hanem akár a felhasználó fiókját is felfüggesztheti, törölheti
– jegyezte meg Fáczán Gábor.
S mi a helyzet akkor, amikor valaki a sajátjaként tünteti fel más tartalmát? Plágium ez?
– Elsődlegesen a komment tartalma lesz irányadó. Ha a komment szerzői alkotásnak minősíthető, akkor felmerül a plágium kérdése. Ebben az esetben azonban a jelentés nem elég – jegyezte meg a főosztályvezető. Szükség van még arra, hogy a bejelentő bizonyítsa, a más által közzétett tartalomban az ő alkotása szerepel. Meg kell adni, hogy mi a vita tárgya, vagyis például fényképről, szövegről, videóról van szó, ahogy meg kell jelölni azt a tartalmat is, amelyben a plagizált rész szerepel. Végül az is megjelölendő, hogy milyen alappal kéri az érintett a tartalom eltávolítását. A platform kivizsgálja az esetet, és ha megállapítja, hogy valóban plagizálás történt, akkor eltávolítja azt. Azaz megy a virtuális szemetesbe.
Sorozat indul!
A Facebook mára életünk része lett. A Médiapiac.com cikksorozatban járja körbe a közösségi médiaműködés ama mozzanatait, amelyek a gyakorlatban a legtöbb gondot okozzák. A pontos kép felrajzolásában a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság segítette lapunkat. Első írásunk azt taglalta, kié is a közösségi média felhasználói által közzétett tartalom, a másodikból pedig az derült ki, hogy a Facebook nem olyan, mint az utcai lomtalanítás.
Jakubász Tamás