Benjamin Franklin amerikai feltaláló, politikus és író éles eszének köszönhetjük sokak mellett a villámhárítót, a bifokális szemüveglencsét, sőt még a rugalmas katétert is. Őt tekintik az óraátállítás atyjának, de nevét a pozitív/negatív elektromos töltések fogalmához ugyanúgy köthetjük, mint a Golf-áramlathoz. Életéből több mint húsz évet élt Londonban, a híres Craven Street 36. alatt található lakásban, ami ekkor egy özvegyasszonyé volt. Utóbbi lányával, illetve annak férjével, az anatómus William Hewsonnal élt. A huszadik század végén jött az ötlet, hogy a zseni emlékére alakítsák át múzeummá ezt a lakást, és 1997 decemberében meg is kezdődtek az átfogó felújítási munkálatok – amit pedig ott találtak, az mindenki számára sokkoló volt: az egyik munkás 1 200 emberi csontra lelt egy 1x1 méteres aknában.

– emlékszik vissza a nyugdíjazott Jim O’Connell, a New Scotland Yard Fővárosi Rendőrkapitányság nyomozója.

A helyi halottkémek véleménye szerint a csontok egy évszázad felettiek lehettek. Nem sokkal később az ügy Simon Hillsonhoz, a College London professzorához, egyben az emberi maradványok biológiájának és történelmének szakemberéhez került, aki alapos vizsgálatok után az 1700-as évek közepére pontosította a csontok származását – ez pedig az az időszak, amikor Benjamin Franklin is ott élt.

Innentől lett adott a kérdés, vajon pontosan ítéltük-e meg a zsenit, majd indult számos találgatás és elmélet, köztük Franklin ott lakó barátjának, Hewsonnak (akinek egyébként a hematológia alapjait köszönhetjük) illegális földalatti boncoló tevékenységéről. Augusztus 22-én 19:00-tól a Viasat History dokumentumfilmje alaposan körbejárja a kérdéskört.