Kövess minket!

Médiapiac

Dr. Németh Szilárd: „Akkor itt a világ legnagyobb átverése zajlik”

Dr. Németh Szilárd, az ATV vezérigazgató-helyettes hírigazgatója semmit nem tapasztalt abból, hogy az ATV-tulajdonos Hit Gyülekezete a történelmi egyházi státuszért cserébe lepaktált volna a Fidesszel. Tudomása szerint e státusz az egyháznak amúgy sem volt célja. Azt is határozottan cáfolja, hogy az ATV bármilyen fideszes összeesküvés része lenne.

Sokan úgy vélik, a hírműfajban sem lehet középen állni. Ön szerint?

A gyakorlat azt mutatja, hogy tényleg nem lehet.

Valaki vagy felvállalja a kritikai újságírást, és akkor ellenzéki bélyeg kerül rá, vagy lemond róla, és akkor kormányközelinek titulálják.

Az ATV melyik kategória?

Természetesen ellenzéki.

„Az objektív hírforrás” pozicionálás bevezetésekor úgy tűnt: középre tart.

A kifejezés azt jelenti, hogy mindenkinek lehetőséget adunk a megszólalásra. Nem pedig azt, hogy a kellemetlen témákról nem beszélünk.

Ez korábban is így volt.

Igen, de ezt rendkívül fontosnak tartjuk, és szeretnénk hangsúlyozni a következetességünket. Nem történt ugyanis irányváltás az ATV-nél, az elveinkre büszkék vagyunk. Például egy híradós anyagban nem élünk azzal az eszközzel, hogy megadjuk ugyan a megszólalási lehetőséget a kellemetlen ügyben érintett félnek is, de az időarányokkal úgy manipulálunk, hogy az általa mondottak alig jelennek meg a híradásban.

Ez evidencia. Minden orgánumnál így kellene lennie.

A szerkesztőségekben a témák alapján komoly válogatás van.

Milyen válogatás?

Szakmai indokokkal sokszor nem magyarázható, hogy bizonyos ügyek mi alapján kerülnek be vagy maradnak ki a híradóból.

Hol?

Általában a magyar médiáról beszélek.

Az ATV-ben rendszeresen megfordulnak prominens fideszesek és kormánytagok. Ez minek köszönhető?

Napi szinten hívjuk minden oldal képviselőjét. Egyes politikusok igent mondanak, mások visszautasítanak. Úgy tűnik, nincs pártutasítás arról, bejöhetnek-e ide.

Önökhöz olyan nagyágyúk is beülnek, akik máshová nem.

Például?

Például Rogán Antal.

Valóban, de ő régebben volt. Megjegyzem,

olyan újságírókat is alkalmazunk, akik évtizedek óta interjúznak ezekkel a politikusokkal, így a személyes kapcsolatok is segítenek. Van, aki A-hoz bejön, B-hez nem, és fordítva. Néha szerencsénk van, mert pont az a műsorvezető dolgozik, akit az adott politikus amúgy is szeretne.

Az „ehhez bemegyek, ahhoz meg nem” komoly fegyver a pártok kezében. A HírTV-t fideszes bojkott sújtja, így a szocialisták mellett jobbikos képviselőket hívnak be, ami rájuk ütheti a jobbikos bélyeget.

A mindenkori hatalom a tévét fontosabb felületnek tekinti, mint a napi- vagy hetilapokat. A politikusok komolyabban veszik a televíziós szerepléseket, és alaposan mérlegelik a felkéréseket. Beszéltem olyan fideszes politikussal, aki azt mondta: azért jár be az ATV-be, mert szereti az intellektuális kihívásokat. Oda ugyanis nem szívesen megy, ahol alákérdeznek. Így viszont sajátjai előtt is építi magát azzal, hogy bemegy az oroszlán barlangjába.

Nem ez a jellemző.

Kapásból három ilyen politikust tudnék említeni.

Szerény arány.

Azért nem olyan rossz.

Nyilatkozta, hogy minden párttal van kapcsolata az ATV-nek. Milyen ez a kapcsolat?

A megkereséseket a sajtóosztályokkal egyeztetjük. Időnként a pártok felső vezetésével is kommunikálunk, hogy küldjék a képviselőiket. A bojkott feloldása után pedig a Jobbikkal is felvettük a kapcsolatot.

Miért oldották fel a bojkottot?

Két éve, a választások idején a Jobbik mellőzése miatt több hatósági eljárás is indult az ATV ellen, ez hozzájárult a döntéshez.

Hozzájárult?

Ha akartuk volna, se tudunk másképp dönteni. De valóban voltak más indokok is arra, hogy beengedjük a pártot.

Milyen más indokok?

A Jobbik komoly választói felhatalmazással másodszor került be a parlamentbe, amiből azt a következtetést vontuk le, hogy a következő pár ciklusban meghatározó szereplője lesz a közéletnek. Így nem tehetjük meg, hogy kihagyjuk. És mivel a képviselőik más tévék műsoraiba bejártak, ha karanténba zártuk volna őket, azzal magunkkal is ezt tettük volna.

Most viszont felületet adnak a Jobbiknak. Annak idején a gárdaavatásokról minden médium vezető hírben, címlapon számolt be, amivel hatalmas publicistást adott az akkor még szinte ismeretlen szervezetnek.

Az aktuális külföldi politikusok – Donald Trump, Boris Johnson – megosztó kijelentéseire is így reagál a sajtó, ami erősítheti őket.

A Jobbik ereje annak idején a rendszeren kívülisége volt. A média hisztérikus reakcióival pedig épp hogy erősítette a pártnak ezt a karakterét, ami szimpatikussá tette Vonáékat azok előtt, akik csalódtak a rendszerben.

A sajtó besétált a Jobbik csapdájába?

Részben igen. Beszéltem egykori jobbikossal, aki megerősítette: a részükről mindez tudatos stratégia volt. Érzékeny kijelentésekkel provokálni a sajtót, így gyarapítani a tábort.

Régi politikai trükk.

Most azonban mintha hatékonyabban működne világszerte, így Magyarországon is.

Van egy másik csapda is a média előtt: a nézettségtől megrészegülve menetelünk a politikai bulvárba.

Kétségtelen, hogy a politikai bulvár emeli a nézettséget, egyre több az ilyen témájú híradás. A világ az egyszerűség felé halad. A hírigazgatóként itt töltött öt év alatt is látszik az ilyen irányú változás. Mi azonban nem szeretnénk feladni az elveinket. Ráadásul a sajtó nálunk a külföldhöz képest jóval visszafogottabb a politikusok magánéletével kapcsolatban.

Volner János bozótos nőügyének nyilvánosságra hozása pár éve még elképzelhetetlen lett volna.

Mi mégsem a Híradóban, hanem háttérbeszélgetésekben dolgoztuk fel a témát, olyan kontextusban, hogy a sajtó ezt megteheti-e, vagy sem. És bár az ügy valóban mérföldkő a magyar médiatörténetben, ebbe a műfajba nem szeretnénk benevezni.

Így viszont nem sok esélye van, hogy nézőket hozzon el mondjuk az egyre bulvárosabb TV2-től.

A TV2-éhez mérhető nézettséget nem akar és nem tud produkálni az ATV. Nem is ez a cél.

A közönségünk többsége a politika iránt érdeklődő, nagyvárosi, diplomás néző. Két szék között azonnal a pad alatt találnánk magunkat, ha megpróbálnánk a TV2-vel konkurálni.

Amikor a reggeli műsorunkat csak egy kicsit bulvárosabbá tettük, azonnal elveszítettük a politika iránt érdeklődő nézőinket, a TV2-től viszont nem tudtunk áthozni senkit.

Akkor honnan lesznek plusznézők?

Mi a meglévő nézettségünket akarjuk maximalizálni.

Ki a fő versenytársuk?

Nézettséget tekintve az M1.

Az M1?

Igen. Az egész napot és a teljes nézettséget tekintve az M1 előttünk van, hiszen ők egész napos adást csinálnak. De

délután 5 és este 10 óra között az 5-6 százalékos közönségaránnyal ebben a műfajban piacvezetők vagyunk.

Megesküdtem volna, a HírTV-t tekinti fő versenytársnak: hasonló műfaj, tematika, célcsoport, műsorstruktúra.

A mi műsorstruktúránk rég beállt. Köztünk azonban soha nem lesz olyan kapcsolat, mint a TV2 és az RTL között. Megbeszéltük, hogy tiszteletben tartjuk egymást.

Szép, de nézőket csak egymástól tudnak elvenni.

Ez nem úgy működik, hogy kirakjuk az ellenzéki táblát, és rögtön százezrével jönnek a nézők. A lényeg a személyiség. A nálunk lévő műsorvezetők közül sokan évek óta felépített, elfogadott arcok, mint például Kálmán Olga.

Rajta kívül?

Rónai Egon szintén rendkívül népszerű, és Bánó András évtizedes televíziós múltját is említhetném. Létezhet akár hat ellenzékinek mondott csatorna is mellettünk, amíg ők ilyen népszerűek, addig ezt a nézettséget tudjuk biztosítani.

A G-nap azért igencsak felforgatta a piacot.

A nézettségünket a G-nap óta is tartjuk, sőt, kicsit növeltük is.

Az ATV tele van állami hirdetésekkel, miközben a többi ellenzéki médiumnál egyáltalán nincs.

Visszakérdezek: ez látszik a tartalmon?

Kellene?

Akik figyelik az adást, tudják, milyen témákkal foglalkozunk. Akik nem, azoknak szívesen küldök statisztikát arról, milyen rázós ügyeket veszünk elő. Állami hirdetés pedig mindig is volt nálunk, illetve hol volt, hol nem volt.

Azért van annak bukéja, amikor Kálmán Olga műsorában ellenzékiek szidják a migrációs intézkedéseket, miközben a műsor szüneteiben többször lemegy a kormány erről szóló promóciós hirdetése.

Állami hirdetés ide vagy oda, az lenne a baj, ha ezek nélkül az ATV nem tudna megélni. Két fontos szempont van: az újságírók szabadon akarnak dolgozni, a tulajdonosok számára pedig profitot kell termelni. A kommunizmus véget ért, szóval nem szégyelljük magunkat, mert mindkét politikai oldalról hirdetnek nálunk.

Akik ismerik a média felé irányuló politikai mozgásokat, azt mondják: mindegy, ki mit mond, ahol az állami hirdetés megjelenik, oda a politika betette a lábát.

Azért azt is érdemes megnézni, kik akarják ilyen felvetésekkel kellemetlen helyzetbe hozni az ATV-t.

Kik?

Amikor elköszönünk valakitől, megeshet, hogy a barátból rosszakaró válik. Ezt a kártyát már kijátszották ellenünk.

Kirúgott ATV-sek?

Volt ilyen is. Ettől még persze legitim vita, hogy be lehet-e fogadni állami hirdetést. A piacon valóban sok abnormális esemény történt, a nézők pedig féltik az ATV-t, aggódnak értünk. Ha azonban látják az adást, tapasztalhatják, hogy a tartalom nem változott, mint ahogy ezután sem fog. Kereskedelmi televízió vagyunk, és amikor a versenytársak folyamatosan kóstolgatják a kollégákat magasabb fizetéssel, minden forintra szükségünk van, hogy a színvonalat tartani tudjuk.

A közmédia kóstolgat?

Igen. És itt szerkesztőkről, vágókról, operatőrökről, grafikusokról, a kereskedelmi és a pénzügyi osztály dolgozóiról is beszélek. Néha egész szédítő ajánlatokat kapnak. Ennek ellenére sokan kitartanak mellettünk, aminek az egyik oka az, hogy nálunk nyugalom van, nem vagyunk része semmilyen háborúnak. Ha egy televízió része egy politikai harcnak, az minden fronton kockázatos.

Aki kiesik a pikszisből, azt sokféle módon háttérbe lehet szorítani. Aki viszont benne van, az rengeteg előnyt élvez.

Mi speciális eset vagyunk, soha nem halmoztunk fel nagy tőkét. Amikor mások hátszéllel repültek, mi gazdaságilag háttérbe szorultunk.

Maradtunk, ahol voltunk, csak közben a piac átalakult, és a nyertesekből vesztesek lettek.

Az Egyenes Beszéd és Kálmán Olga ezt az állandóságot is szimbolizálja?

Sokak szemében Kálmán Olga az ATV.

És ez jó?

Jó. Megjegyzem, ha itt olyan nagy konspiráció lenne, hogyan lett fél órával hosszabb Olga műsorideje? Ha mutyizunk a politikával, miközben növeljük Kálmán Olga műsoridejét, akkor itt a világ legnagyobb átverése zajlik. Ugyan már! Abszurd!

Az is elterjedt nézet, hogy az ATV-t tulajdonló Hit Gyülekezete azért kapta meg a történelmi egyházi státuszt, mert lepaktált a Fidesszel.

Mint az ATV egyik vezetője ebből semmit sem tapasztaltam. A Hit Gyülekezete amúgy 1989 óta bejegyzett egyház, magyarán annyi történt, hogy megmaradt a korábbi státusza. Tudomásom szerint a történelmi egyházi státusz sosem volt célja.

Az elmélet szerint a Hit Gyülekezete 2009-ben kihátrált a korábban általa támogatott MDF mögül, így a Fidesz a választásokra megszabadult jobboldali vetélytársától. A Hit Gyülekezete cserébe megkapta a történelmi egyházi státuszt. Közben szépen pacifikálták a televíziót, és őfelsége ellenzékévé tették.

Az ATV műsorai és minden, amit nap mint nap teszünk, cáfolják ezt az ostoba elméletet. Az ATV nem része semmilyen összeesküvésnek.

A Válasz.hu 2011. május 31-én Hatalom és dicsőség című, a Hit Gyülekezetét és annak politikai hátterét elemző cikkében írta: „Akárkivel beszélünk az egyházban, mindenki azt állítja, hogy a társadalmi elfogadottság növekedésével együtt politikai értelemben a gyülekezet is sokszínűbb lett. »Ma már nincs Fidesz-ellenesség a köreinkben, sőt pártállás tekintetében az egyház tagjai lefedik a társadalmat. A kormánnyal pedig több világnézeti kérdésben – magzatvédelem, azonos neműek házasságának elítélése, a családok erősítése – egy hullámhosszon vagyunk« – mondja Morvay Péter.” Ő, gondolom, a gyülekezethez tartozik.

Az ATV tulajdonosi köre nem őrült meg. Pontosan tudják, hogy az ATV politikai kifordítása egyelő lehet az ATV halálával. Ezért kap nagy szabadságot a tévé. Nincsenek eligazítások arról, mit gondol valamiről a Hit Gyülekezete, és akkor azt képviselni kell. A kollégák a hétköznapjaik során ugyanúgy dolgoznak, mint más független szerkesztőségekben, nem is hallanak a gyülekezetről.

A Hit Gyülekezete „útmutatása” nyilván hatással volt arra, hogy tagjai melyik pártra szavaztak.

Fogalmam sincs, ki hogyan szavazott.

Migránsügyben, úgy tűnik, a kormánnyal ért egyet a gyülekezet.

Az ATV hírműsoraiban nem a gyülekezet véleményét láthatjuk. Nekem az a feladatom, hogy ezt a szabadságot továbbra is biztosítsam a munkatársak számára.

A személyes tapasztalatom pedig az, hogy a gyülekezet álláspontja évtizedek óta változatlan bevándorlásügyben.

Ön is tagja a Hit Gyülekezetének, édesapja az egyház alapítója és vezetője.

Ezt büszkén vállalom.

Ha önnek gyülekezeti tagként a kormánnyal egyező az álláspontja mondjuk a bevándorlásról, hogyan tudja ennek az ellenkezőjét hírigazgatóként képviselni az ellenzéki televízióban?

Nem álláspontokat képviselek a televízióban, elég nagy a szabadság házon belül, azt hiszem, ez elég jól látszik a képernyőn is.

Miért nem egy televíziós szakembert neveztek ki hírigazgatónak?

Szakmailag érzem magam annyira felkészültnek, hogy elvégezzem a feladatot, ráadásul a teljes képhez az is hozzátartozik, hogy mielőtt hírigazgató lettem, évekig szerkesztettem a reggeli műsort és az atv.hu-t is. A Híradó főszerkesztője Bánó András, az Egyenes Beszédé pedig Kálmán Olga. Mindketten szabadon vezetik a szerkesztőségüket, remekül együtt tudunk működni, és rengeteg munkát tettem bele én is a közösbe.

Hit Gyülekezetétől független szakember kinevezésével jó pár előbb említett feltételezés méregfogát kihúzhatták volna.

Nézzen kicsit körül, és rájön, hogy ez a feltételezés nem állja meg a helyét. Akire rá akarnak sütni egy bélyeget, arra rásütik. Ha nem az édesapja, akkor a barátai, ha nem a barátai, akkor az üzlettársai vagy a felesége, korábbi iskolatársai – a sort végtelenségig lehetne folytatni – okán. Számtalan példát tudnánk erre mindketten hozni a mai magyar politikai/gazdasági életből. Én éppen ellenkezőleg közelítenék. Az ATV szakmai munkájával, tevékenységével kapcsolatosan annak ellenére sem találnak fogódzót az ellenfeleink, hogy nem a gyülekezettől független ember a hírigazgatója.

Friderikusz Sándor műsorának szüneteltetése apropóján Vásárhelyi Mária ezt írta: „Ugye senki nem hiszi el, hogy Friderikusz műsorát az ATV-n azért szüntetik meg, mert »túlságosan komoly« volt? Nyilvánvaló, hogy azért szüntetik meg, mert túlságosan színvonalas és túlságosan ellenzéki volt, és fórumot biztosított olyan liberális és baloldali gondolkodóknak és művészeknek, akik már a nyilvánosság más fórumairól teljesen kiszorultak. És ugye senki nem hiszi el, hogy szeptemberben majd valami könnyedebbel új műsort fog indítani?! Ezt úgy hívják, hogy altatás. Nyilván Friderikusz száműzése az ára annak, hogy az ATV-hez dőljenek a kormányzati reklámmegrendelések, amelyektől amúgy minden tisztességes demokratának kifordul a gyomra, és amelyek szöges ellentétben vannak az ATV által állítólag képviselt értékekkel.”

Elnézést Vásárhelyi Máriától, de ez az állítása nemcsak rosszindulatú, de ami a nagyobb baj, teljességgel szakmaiatlan is. Jelenleg is folynak a tárgyalások. Sándor a magyar televíziózás vitathatatlanul egyik legnagyobb egyénisége. Büszkék vagyunk a közös munkára. Ráadásul vérbeli profiként ő is csak olyan műsorban gondolkodik, amely egyszerre ad értéket, és hoz nézettséget. Ez, valljuk be, a mai világban nem egyszerű feladat, de azon vagyunk, hogy ilyen műsort hozzunk létre. Persze, mondom, sok abnormális piaci esemény miatt sokan aggódnak értünk. Féltenek attól, hogy az ATV lesz a következő bekebelezett médium; de nem ért ide a háború. És ha azzal a szakmaisággal és alázattal végezzük a munkánkat a jövőben is, mint eddig, akkor talán elfogadnak olyannak, amilyenek vagyunk.

Médiapiac

Politikusok, sportolók és hírességek szerepeltek a leggyakrabban tavaly az online médiában

Politikusok, sportolók, hazai és külföldi hírességek szerepelnek a leggyakrabban említett nevek között, amelyek megjelentek az online médiatérben 2023-ban. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) 93 népszerű médiafelület – televíziós csatornák, újságok, rádiók honlapjai, valamint hírportálok, közösségimédia-felületek, fórumok és blogok – elemzésével azt vizsgálta, kik álltak a hírek és a közbeszéd fókuszában, valamint azt is, hogy Magyarország és a nagyvilág helyszínei közül melyek szerepeltek a legtöbbet.

Közzétéve:

MTI/Koszticsák Szilárd

Az NMHH kommunikációs igazgatósága kedden azt közölte az MTI-vel, hogy

az ezer legtöbbször említett ismert ember nevével összesen egymillió alkalommal lehetett találkozni a neten, köztük domináltak a hazai szereplők, illetve a férfiak.

A leggyakoribb száz név esetében az említések több mint felét politikából ismert emberek tették ki, csaknem harmaduk médiaszereplőhöz vagy hírességhez volt köthető, 14 százalékban pedig sportolókról lehetett olvasni az online felületeken.

Kiemelték, hogy

2023-ban a legtöbbször említett név az online médiatérben Orbán Viktor miniszterelnöké volt, 92 ezer alkalommal.

A kormányfő leginkább a Kossuth rádióban adott interjúi és bejelentései miatt került fókuszba. Neve egy átlagosnak nevezhető napon 250 alkalommal jelent meg, legtöbbet december 15-én és 21-én említették.

Magyarország miniszterelnökét a külügyminiszter, Szijjártó Péter követte, 27 ezres értékkel, harmadik helyen pedig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter szerepelt, nevével 14 ezer alkalommal lehetett találkozni

– írták.

Az év során többször kiemelkedett egy-egy közszereplő a mindennapi közbeszédből: két kiváló magyar kutató is jelentős említést ért el, október 2-án Karikó Katalint (682 említés) tüntették ki orvostudományi Nobel-díjjal, másnap pedig Krausz Ferencet (330) díjazták a fizikában elért kiemelkedő munkásságáért.

Úgy folytatták, hogy akadtak lesújtó, tragikus események is, mint például Vágó István (312) volt televíziós műsorvezető, vagy épp a Mount Everest megmászására induló, majd eltűnő Suhajda Szilárd halálhíre (338), a hegymászó hollétéről utoljára május 25-én hallhatott a világ.

Tavaly a külföldiek toplistáján legtöbbet Vlagyimir Putyin (49 ezer) orosz, Volodimir Zelenszkij (25 ezer) ukrán elnök és Joe Biden (15 ezer) az Egyesült Államok vezetője szerepelt.

Európán kívüliként az első tíz ember között feltűnt még Donald Trump volt amerikai elnök, illetve Benjámín Netanjáhu jelenlegi izraeli miniszterelnök is.

A nemzetközi hírességek között olyan embereket gyászolt a média, mint a Jóbarátok sorozat szereplője, Matthew Perry (446), Tina Turner (228) énekesnő vagy Elvis lánya, Marie Presley (188)

– tették hozzá.

Az online médiatérben megjelent földrajzi helynevek esetében tízből négy magyar vonatkozású volt. Négy esetben az említés európai országgal vagy várossal, míg a fennmaradó részben a világ többi tájával volt kapcsolatos.

A kutatás szerint az év során Magyarországot 191 ezer alkalommal említették meg a vizsgált médiatermékek, Budapestet pedig 151 ezerszer. Magyarországot és fővárosát a sportrendezvények idején kifejezetten gyakran, legalább ezerszer emlegették.

A kulturális események is nagy visszhangot váltottak ki: kiemelkedett Ferenc pápa áprilisi látogatása, a magyar fővárost ekkor csaknem négyezerszer említették. A további magyar helyszíneket illetően háromezernél is több említést főleg a vármegyeszékhelyek, a nagyobb városok és a Balaton értek el – fűzték hozzá.

A külföldi földrajzi neveket elemezve kitűnik a kiemelt jelentőségű háborúk hírértéke (Ukrajna, Oroszország, Izrael), az Európai Unióhoz (Brüsszel, tagországok és azok fővárosai), illetve a fontosabb külpolitikai partnerekhez (Kína, USA, Törökország) fűződő történések bemutatása.
Egyes napok statisztikáit elemezve kiemelkedik többi között Liverpool (460) Szoboszlai Dominik, a magyar válogatott csapatkapitányának szerződésével kapcsolatban, továbbá néhány szomorú esemény helyszíne is, mint például Törökország (725), a februári tragikus földrengés idején vagy Prága (424) a Károly Egyetemnél meggyilkolt és megsebesített emberek miatt – áll a közleményben.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke beszédet mond a Fidesz-KDNP európai választási kampányindító rendezvényén a Millenárison 2024. április 19-én

Tovább olvasom

Médiapiac

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató tenne közzé politikai reklámokat

Csak egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB), hogy a szombaton indult választási kampányban politikai reklámot kíván közzétenni – közölte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az MTI-vel.

Közzétéve:

Pixabay

A választási kampányban a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítését célzó politikai reklám televízióban, rádióban jelenik meg.

A törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltatók (rádiók, televíziók) nem kötelesek ilyen jellegű politikai reklámot sugározni, de vállalhatják azt.

A jogszabály szerint amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt kötelesek közölni a NVB-vel. A politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatokat külön kell megtenniük az európai parlamenti választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetiségi választásra.

A nem közszolgálati médiaszolgáltatóknak szombat 16 óráig volt lehetőségük ilyen bejelentést tenni.

Az NVI tájékoztatása szerint határidőig mindössze egy kereskedelmi médiaszolgáltató jelentkezett be: a Magyar RTL Televízió Zrt., amely a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint az Európai Parlament tagjainak választásán is 150-150 percben jelölte meg a közzététel összes időtartamát.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, nem fogadhat el.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom

Médiapiac

Szombat délutánig jelentkezhetnek a tévék, rádiók az NVB-nél

Szombat 16 óráig jelentkezhetnek a Nemzeti Választási Bizottságnál (NVB) azok az országos televíziók és rádiók, amelyek az Európai Parlament tagjainak, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának kampányidőszakában politikai reklámot kívánnak közzétenni.

Közzétéve:

Flickr

Az alaptörvény rögzíti, hogy a demokratikus közvélemény kialakulásához választási kampányidőszakban szükséges megfelelő tájékoztatásért politikai reklám kizárólag ellenérték nélkül, az esélyegyenlőséget biztosító feltételek mellett közölhető. A választási eljárásról szóló törvény különbséget tesz a politikai hirdetés és a politikai reklám között.

A jogszabály politikai hirdetésnek nevezi az ellenérték fejében, valamely jelölőszervezet vagy független jelölt népszerűsítését szolgáló és támogatásra ösztönző, sajtótermékben (illetve az interneten és moziban) közzétett tartalmat.

A politikai reklám – amelynek a célja ugyancsak a jelöltek, jelölőszervezetek népszerűsítése – televízióban, rádióban jelenhet meg.

A választási eljárásról szóló törvény szerint a nem közszolgálati médiaszolgáltató egyenlő feltételek mellett teheti közzé a jelöltet, illetve listát állító jelölőszervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait, közös jelölt, illetve közös lista esetén a jelölőszervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére.

A politikai reklámhoz véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos, közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el.

A jogszabály szerint

amennyiben a közszolgálatinak nem minősülő, országosan elérhető lineáris médiaszolgáltatást nyújtó szolgáltatók (televíziók és rádiók) biztosítani kívánják politikai reklám közzétételének lehetőségét, ezt legkésőbb a kampány hivatalos kezdetéig, április 20-án 16 óráig kötelesek közölni a NVB-vel.

Külön kell megtenni a politikai reklám közzétételére vonatkozó jognyilatkozatot az EP-választásra, az önkormányzati, valamint a nemzetisági választásra.

Az európai parlamenti képviselők, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával kapcsolatban a bejelentésnek tartalmaznia kell a politikai reklám közlésére szolgáló országos lineáris, illetve a kizárólag interneten elérhető lineáris médiaszolgáltatásnak vagy médiaszolgáltatásoknak a megjelölését és a politikai reklámok közzétételére szánt időtartamot, amely összesen nem lehet kevesebb 150 percnél.

A nemzetiségi választással kapcsolatban a bejelentésnek csak a közlésre szolgáló médiaszolgáltatás megjelölését kell tartalmaznia.

Borítókép: illusztráció

Tovább olvasom