A cégek nagy része ezzel párhuzamosan áremelésben és a tevékenységi kör bővítésében is gondolkozik, hogy csökkentse a reklámadó negatív hatásait.

A Magyar Lapkiadók Egyesülete a tagjai körében 2015. május elején végzett felmérés alapján felvázolta azon társadalmi-gazdasági hatásokat, amelyek a médiaszektorra várnak a reklámadó kapcsán tervezett módosítás, elsősorban az adómentes 500 milliós forintos bevételhatár nagymértékű leszállítása révén.

Az MLE tanulmánya szerint a médiavállalkozásokat és a reklámpiacot így is adók sokasága terheli, átlagosan 25-30 központi és önkormányzati adónem, a szakma tehát a közteherviseléshez jelentős összeggel járul hozzá. A médiaszektorban is olyan versenyhelyzet van, ahol alapvető gazdasági törvények működnek. Emellett rendkívül fontosnak tartják megjegyezni, hogy a médiavállalkozások tartalomszolgáltatásainak van egy olyan sajátos társadalmi feladata, ami miatt nem hasonlítható össze más gazdasági területekkel.

Elbocsátások várhatók

Az MLE felmérése alapján az alábbi következményekkel kell szembenéznie a 100 millió forint fölötti reklámbevétellel bíró médiacégeknek:

A felmérés alapján a módosítás elfogadása esetén az 500 millió forint vagy annál kevesebb reklámadó alappal rendelkező cégek 70 százaléka folyamodik költségcsökkentéshez, a többség leépítésekkel és juttatások megvonásával éri el:

  • 50 százalék leépítésben;
  • 50 százalék a juttatások megvonásában;
  • 10 százalék a megjelenések csökkentésében gondolkodik.

Az 500 millió forint feletti reklámadó alappal rendelkező cégek mindegyike kénytelen lesz költséget csökkenteni:

  • 88 százalék leépítésekkel;
  • 75 százalék juttatások megvonásával;
  • 38 százalék lapok megszüntetésével;
  • 25 százalék a megjelenések csökkentésével kívánja ezt elérni.

A reklámadó tehát az egész munkaerőpiacra negatív hatást fog gyakorolni, így számítani lehet a médiaszektorban működő vállalkozások számának csökkenésére, létszámleépítésekre, a munkanélküliség és ezzel összefüggésben a szociális ellátásban a kiadások növekedésére, bevételi oldalon pedig az adó- és járulékbevételek csökkenésére.

A felmérés megjegyzi, hogy a kumulatív hatások miatt az elbocsátások vélhetően nem csak a szűkebb értelemben vett médiaszektort, hanem a médiaszektor „beszállítóit” (tartalomgyártók, kapcsolódó szolgáltató iparágak, nyomdák, terjesztő cégek, Magyar Posta) is érinteni fogják.

A hazai médiaszektor már az elmúlt években is több száz fős nagyságrendű elbocsátásokat szenvedett el. Ez a tendencia a kivetni tervezett adó bevezetésével és az ebből adódó eredménycsökkenéssel tovább folytatódhat

– olvasható az MLE tanulmányában.

Áremelés is jön

A reklámadó bevételcsökkentő hatásával párhuzamosan természetesen az érintett médiacégeknek nagyobb forgalomra kell szert tenni.

A kutatás szerint az 500 millió forint vagy annál kevesebb reklámadó alappal rendelkező cégek 50 százaléka megpróbálja árbevételét növelni:

  • 40 százalék a tevékenységi kör bővítésével;
  • 20 százalék lapáremeléssel;
  • 10 százalék a hirdetési bevétel növelésével próbálkozik.

Az 500 millió forint feletti reklámadó alappal rendelkező cégek 88 százaléka megpróbálja árbevételét növelni, elsősorban áremeléssel:

  • 88 százalék lapáremeléssel;
  • 38 százalék a tevékenységi kör bővítésével;
  • 25 százalék a hirdetési bevétel növelésével akar bevételemelkedést elérni.

Elviszi a cégek nyereségét

Az 500 millió forintos vagy annál kevesebb adóalappal rendelkező cégek 70 százalékának a tervezett sávok szerint fizetendő adó annyi vagy több (40 százalékának több), mint a tavalyi adózás előtti eredménye. Ez tehát azt jelenti, hogy a reklámadónak köszönhetően ezen cégek 70 százaléka mínuszba fordul, illetve nullszaldós lesz.

Az 500 millió forintnál nagyobb adóalappal rendelkező cégek esetében azok 25 százalékának kevesebb a tavalyi nyeresége, mint a reklámadó mértéke, 75 százalékánál pedig valamennyivel több.

A tanulmány megjegyzi:

a fentiekkel ellentétben a kár, ami a magyar tartalomipart és a demokratikus nyilvánosságot éri, aligha megbecsülhető. Egy gazdasági értelemben vett működésképtelen médiaipar a demokrácia lebomlásához vezet. Ezt az árat nem kellene megfizetni pár milliárd forintnyi költségvetési bevételért.

Forrás: MLE: Drasztikus leépítéssel válaszolhatnak a média