A Magyar Lapkiadók Egyesülete a tagjai körében 2015. május elején végzett felmérés alapján felvázolta azon társadalmi-gazdasági hatásokat, amelyek a médiaszektorra várnak a reklámadó kapcsán tervezett módosítás, elsősorban az adómentes 500 milliós forintos bevételhatár nagymértékű leszállítása révén.
Elbocsátások várhatók
Az MLE felmérése alapján az alábbi következményekkel kell szembenéznie a 100 millió forint fölötti reklámbevétellel bíró médiacégeknek:
A felmérés alapján a módosítás elfogadása esetén az 500 millió forint vagy annál kevesebb reklámadó alappal rendelkező cégek 70 százaléka folyamodik költségcsökkentéshez, a többség leépítésekkel és juttatások megvonásával éri el:
- 50 százalék leépítésben;
- 50 százalék a juttatások megvonásában;
- 10 százalék a megjelenések csökkentésében gondolkodik.
Az 500 millió forint feletti reklámadó alappal rendelkező cégek mindegyike kénytelen lesz költséget csökkenteni:
- 88 százalék leépítésekkel;
- 75 százalék juttatások megvonásával;
- 38 százalék lapok megszüntetésével;
- 25 százalék a megjelenések csökkentésével kívánja ezt elérni.
A reklámadó tehát az egész munkaerőpiacra negatív hatást fog gyakorolni, így számítani lehet a médiaszektorban működő vállalkozások számának csökkenésére, létszámleépítésekre, a munkanélküliség és ezzel összefüggésben a szociális ellátásban a kiadások növekedésére, bevételi oldalon pedig az adó- és járulékbevételek csökkenésére.
A felmérés megjegyzi, hogy a kumulatív hatások miatt az elbocsátások vélhetően nem csak a szűkebb értelemben vett médiaszektort, hanem a médiaszektor „beszállítóit” (tartalomgyártók, kapcsolódó szolgáltató iparágak, nyomdák, terjesztő cégek, Magyar Posta) is érinteni fogják.
– olvasható az MLE tanulmányában.
Áremelés is jön
A reklámadó bevételcsökkentő hatásával párhuzamosan természetesen az érintett médiacégeknek nagyobb forgalomra kell szert tenni.
A kutatás szerint az 500 millió forint vagy annál kevesebb reklámadó alappal rendelkező cégek 50 százaléka megpróbálja árbevételét növelni:
- 40 százalék a tevékenységi kör bővítésével;
- 20 százalék lapáremeléssel;
- 10 százalék a hirdetési bevétel növelésével próbálkozik.
Az 500 millió forint feletti reklámadó alappal rendelkező cégek 88 százaléka megpróbálja árbevételét növelni, elsősorban áremeléssel:
- 88 százalék lapáremeléssel;
- 38 százalék a tevékenységi kör bővítésével;
- 25 százalék a hirdetési bevétel növelésével akar bevételemelkedést elérni.
Elviszi a cégek nyereségét
Az 500 millió forintnál nagyobb adóalappal rendelkező cégek esetében azok 25 százalékának kevesebb a tavalyi nyeresége, mint a reklámadó mértéke, 75 százalékánál pedig valamennyivel több.
A tanulmány megjegyzi:
