2010. szeptember 08.

EBESZ: nem jó a médiacsomag

Csaknem hatvan oldalon keresztül részletezi az EBESZ sajtószabadság-felelőse, mi a baja a magyar médiacsomaggal.

Csaknem hatvan oldalon keresztül részletezi az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet sajtószabadság-felelőse, mi a baja a magyar médiacsomaggal, illetve mit ajánl a problémás pontok helyett.

Dunja Mijatović szakvéleményében megjegyzi: általános megítélés szerint nem jó az a megközelítés, amelyből a magyar szabályozás kiindul – vagyis az, hogy a hagyományos szabályozási megoldásokat igyekeznek kiterjeszteni az újmédia területére is. Még akkor sem, ha a jogszabály-módosítás célja támogatható; a modern kihívásokhoz kívánták ugyanis alakítani a hazai média-szabályozást.

Ennek eredménye az EBESZ illetékese szerint egy olyan konstrukció, amely túlnyúlik a nemzetközi felfogásban indokoltnak és elfogadhatónak mondott mértékű újmédia-szabályozáson, ugyanakkor a rendszer szűkebbre szabná a véleménynyilvánítás korlátait, valamint nem volna kellően átlátható.

A médiacsomag által felvázolt struktúrában a nemzetközi szervezet illetékese szerint kevés olyan pont lelhető fel, amely egyértelműen a média és a véleménynyilvánítás szabadságát szolgálja. Példaként az erősen centralizált vezérlő-szabályzó szervezetet, valamint a szerinte túlszabályozott döntéshozatali struktúrát említi. Ezek szerinte sem a hatékonyság, sem a politikai ellenőrzés tekintetében nem hoznának megfelelő eredményeket, ha életbe lépnek.

Dunja Mijatović szerint a győztest ebben a ciklusban túlpremizáló, a fékek és ellensúlyok rendszerének, de részben még a hatalmi ágak szétválasztásának is búcsút intő megoldás bújhat meg a médiacsomagban. A parlamenti ciklusokon átnyúló kinevezésekkel bebiztosíthatja pozícióit a kormányzat, ezért egyszer elnyerhető, hat éves kinevezést javasol. Az EBESZ-médiafelelős szerint a médiumok regisztrációs rendszere új tartalomszolgáltatók piacra lépését nehezítheti, de azt is sürgeti, hogy a Magyar Távirati Irodát vegyék ki a tervezett közszolgálati rendszerből.

Mindezek alapján arra az álláspontra helyezkedik, hogy alapvető módosításra szorul az előterjesztés.